Esztergom és Vidéke, 1993
1993-05-13 / 19. szám
2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Rövidesen elkészül az első Swift Sedan Az ünnepélyes gyáravató idején már több mint négyezer Suzuki Swift fut a magyar utakon. Jelenleg 2-3 hónapot kell várni azoknak, akik a japánmagyar közös kocsira várnak. A mostani egy műszakban 60-70 autó készül el naponta. Rövidesen elérik a 80 darabos átlagot. Az idénre 15-18 ezer autó gyártását tervezik, két típusban: Swift és Swift Sedan. A Sedan típus komfortosabb, nagyobb kocsiszekrényű autó. Ebben kényelmesebben utazhatnak a családok. A Sedan típus gyártásának beindításához a gyár alaptőkéjének emelésére is sor kerül. A japánok 500 millióval, a magyar állam 400 millióval járul hozzá, az eredeti tulajdonosi hányad arányában. Ezt a 900 millió forintot az új karosszéria gyártásának „szerszámozására" fordítják. Ebben az évben mégcsak belföldre, de jövőre már a Közös Piac országaiba is szállítják az esztergomi Suzukikat. Ehhez az kell, hogy a termék hatvan százaléka magyar, vagy európai beszállításé legyen. Továbbá az európai piacra szóló típusbizonyítványt is meg kell szerezni, még ebben az évben. A Japánból szállított Suzukikra tíz százalék vámot vetnek ki Európában. Amint Esztergomból is e kívánt részaránnyal szállítják az autókat Nyugat-Európába, ez a tíz százalékos vám-elmarad. A gyáravatón jelentették be azt is, hogy a Sedan 1.3 GL típus 1.098.000 Ft-ba kerül. Lepsényi István vezérigazgató: - Ebben az évben az a fő célkitűzésünk, hogy a belföldi piac igényeit kielégítsük, s a magyar vásárlók végre hosszabb várakozás nélkül jussanak hozzá gépkocsijukhoz. Ehhez az szükséges, hogy elérjük a névleges kapacitást, de ehhez az is szükséges, hogy ne kerüljünk szembe olyan piaczavaró tényezővel, mint az elaggott, használt nyugati gépkocsik dömpingszerű behozatala. Ebben lényeges szerepet játszhat az a tilalom, amellyel a hatévesnél idősebb autók behozatalát szabályozzák. A vendéglősök is kitettek magukért A gyáravatóra ötszáz vendég érkezett Japánból. Továbbá nyolcszáz hazai és külföldi, valamint több mint háromszáz gyári dolgozó vett részt az ünnepi aktuson. A házigazdák valamennyiüket megvendégelték. A japánok a Prímás Pincében ebédeltek, a többiek az autógyár négy különböző helyén állófogadáson vettek részt. Ezek zökkenőmentes megszervezése nem kis feladat volt. Erről kérdeztem Kovács Lászlót, a Fürdő étterem vezetőjét: - A különlegességet az adta, hogy nem éttermünkben, hanem egy autógyárban és ráadásul a Nemzetbiztonsági Hivatal teljes ellenőrzése mellett kellett ezeregyszáz fő színvonalas ellátásáról gondoskodnunk. A feladatot Chalupa Józsefné Rozikával, a Hévíz étterem főnökével közösen vállaltuk. No és olyanokkal, akik már nincsenek is a szakmában, de hívásunkra vállalkoztak. Ötvenen voltunk: szakács, cukrász, konyhalány, felszolgáló... Hétfőn már az előkészületek folytak, csütörtök reggeltől a hideg ételeket készítettük, és péntek hajnali háromtól főztünk. A jeles nap reggelén hűtőautókkal, teherautókkal vonultunk ki a Suzuki gyárba, ahol színvonalas állófogadás volt, hideg és meleg ételekkel: bélszín, szűzsült, jércemell, töltött karaj, sonkatekercs, őzpörköltkétféle tokánnyal, töltött káposztával, salátákkal, süteményekkel, sajtokkal, gyümölccsel, pezsgővel, fehér és vörös borral, sörrel, szénsavas és rostos üdítőkkel, kávéval. Szinte minden elfogyott, csupán néhány üveg bor, némi sör és üdítő maradt. Öröm volt látni, hogy ételeink ízlettek a meghívottaknak. Éjjel egy óra volt, mire minden eszközt visszaszállítottunk a Fürdőbe. Nagy élmény volt ennyi embert kiszolgálni. Alig várjuk a következő gyáravatót... A Vegyépszer Rt következő munkaterülete az Expó. Az autógyár építési munkálatait az első percektől Ugr in József főmérnök, a Vegyépszer főosztályvezetője irányította. Lapunknak is első ízben ő szolgáltatott híreket. Most, az építkezés végleges befejezésekor ismét őt kérdeztük: - A mi munkarendünk ciklikus. Háromévenként újabb területre megyünk. Megszerettük ezt a gyárat, jó részt mi építettük: földmunkák, csatomázás, vezetékek kiépítése, technológiai berendezések szerelése, kazánházépítés... Mindez a magyar munkások teljesítményét dicséri. Zárásként még cseresznyefát ültettünk el, emlékezve Isiguro úrnak tett ígéretünkre, ó azóta már Kínában építkezik. Mi újra az ország legnagyobb építkezéséhez kerültünk: megkezdtük az Expo területének földmunkálatait, hogy 1996ban ott is avathassunk. (Pálos) Suzuki gyáravató, 1993. május 7. Dr. Könözsy László beszéde Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr! Bíboros Úr! Suzuki Úr! Lepsényi Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Japán Vendégeink, Barátaink! Amikor kisgyermek voltam a 40-es évek elején, édesanyám gyakran zongorázott egy japán dalt: „Napkeleti vizeken hömpölyög az ár, Nézd a hajnalt az égen, mennyi napsugár!" Ez a fülbemászó dallam jelentette képzeletemben a távoli, mesés, titokzatos országot, a felkelő nap országát, a ködbe vesző Fudzsijamával. Aztán robottechnikával foglalkozó mérnökként eljutottam Japánba és mesét ugyan nem, de csodát láttam. A legmagasabb technikai kultúrájú gyárakat ismertem meg; a mi számunkra akkor még elképzelhetetlen fegyelmezett munkastílussal. Akkor még nem gondolhattam, hogy Magyarországon a mi városunkat, Esztergomot választja a japán Suzuki Gyár a közép-európai megtelepedés helyéül. Ha végigtekintünk Japán háború utáni szédületes fejlődésén és párhuzamot vonunk a mostani, szinte háborús magyar gazdasági helyzettel, reménykedhetünk a fejlődésben, a magyar jövőben. Japánban a háború után az egyik leglátványosabb fejlődés az autógyártás területén ment végbe, amely alapot adott a hatékony és magas szintű technikáknak, egészen a csúcstechnológiákig, így a robotgyártásnak is, amely kifejezetten az autógyártás terméke, az emberi munka humanizálásának csodálatos eszköze, s így Japánban jött létre a robotot robottal gyártó szellemgyár, a FANUC cégnél, amelynek robotjai ma itt láthatók az esztergomi gépsoron. Hosszú előkészítő munka után szemünk előtt, szinte a földből nőtt ki a gyár. Magyarok építették, jó referenciát jelent a magyar építőknek is. A Suzuki megtelepedése bizalomkeltő referenciaként szolgál a külföldi tőke számára. A csodaváró város, Esztergom rendkívüli várakozással tekint a Suzuki elé. Érthető a mostani munkanélküliségben, hogy az esztergomiak türelmetlenül, szinte számonkérően tekintenek a gyárra. 1200 ember, 1200 esztergomi és környékbeli család megélhetését jelenti a teljesen kiépült gyár, de ennél nagyobb a jelentősége, hiszen a beszállítók köre sokkalta több munkalehetőséget kínál, hosszú távon hatásai megmutatkoznak majd a környék iparszínvonalában és az emberek szemléletében is. De mindehhez sok türelem, akarat, fegyelem és szorgalom kell. Jól emlékszünk rá, hogy a munkaerő kiképzése sem volt problémamentes, de kezdetben, a kemény logikájú munkafolyamatokkal vívott első ütközetben a magyar fiatalok nagy része megállta a helyét. Köszöntöm az esztergomi gyár munkáskollektíváját! Őket, akik ennek a fegyelmezett munkastílusnak a hordozói. Ók lesznek azok, akik a mindennapi munka során a család és az ismerősök révén Esztergomban természetessé és magától érthetővé teszik a fegyelmezett munka szellemét és örömét. Ami - hangsúlyozni szeretném - egyáltalán nem idegen a magyar munkástól, a magyar embertől. Köszöntöm mindazokat, akik e gyár létrehozását elősegítették a szervezéstől a mai napi ünnepélyes gyáravatásig. Köszöntöm japán vendégeinket, barátainkat. Kívánom, hogy kapcsolataink a kultúra terén is, főleg a nyelvi nehézségeket áthidaló zene terén tovább bővüljenek, hogy ezzel is gazdagítsuk egymást Kívánom, hogy érezzék jól magukat 1000 éves ősi városunkban. Isten hozta Önöket! |g || g! j|i
