Esztergom és Vidéke, 1993

1993-05-13 / 19. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Rövidesen elkészül az első Swift Sedan Az ünnepélyes gyáravató idején már több mint négyezer Suzuki Swift fut a magyar utakon. Jelenleg 2-3 hó­napot kell várni azoknak, akik a japán­magyar közös kocsira várnak. A mos­tani egy műszakban 60-70 autó készül el naponta. Rövidesen elérik a 80 da­rabos átlagot. Az idénre 15-18 ezer autó gyártását tervezik, két típusban: Swift és Swift Sedan. A Sedan típus komfortosabb, na­gyobb kocsiszekrényű autó. Ebben kényelmesebben utazhatnak a csalá­dok. A Sedan típus gyártásának bein­dításához a gyár alaptőkéjének emelé­sére is sor kerül. A japánok 500 milli­óval, a magyar állam 400 millióval járul hozzá, az eredeti tulajdonosi há­nyad arányában. Ezt a 900 millió fo­rintot az új karosszéria gyártásának „szerszámozására" fordítják. Ebben az évben mégcsak belföldre, de jövőre már a Közös Piac országaiba is szállít­ják az esztergomi Suzukikat. Ehhez az kell, hogy a termék hatvan százaléka magyar, vagy európai beszállításé le­gyen. Továbbá az európai piacra szóló típusbizonyítványt is meg kell szerez­ni, még ebben az évben. A Japánból szállított Suzukikra tíz százalék vámot vetnek ki Európában. Amint Eszter­gomból is e kívánt részaránnyal szál­lítják az autókat Nyugat-Európába, ez a tíz százalékos vám-elmarad. A gyá­ravatón jelentették be azt is, hogy a Sedan 1.3 GL típus 1.098.000 Ft-ba kerül. Lepsényi István vezérigazgató: - Ebben az évben az a fő célkitűzé­sünk, hogy a belföldi piac igényeit kielégítsük, s a magyar vásárlók végre hosszabb várakozás nélkül jussanak hozzá gépkocsijukhoz. Ehhez az szük­séges, hogy elérjük a névleges kapaci­tást, de ehhez az is szükséges, hogy ne kerüljünk szembe olyan piaczavaró té­nyezővel, mint az elaggott, használt nyugati gépkocsik dömpingszerű be­hozatala. Ebben lényeges szerepet játszhat az a tilalom, amellyel a hat­évesnél idősebb autók behozatalát szabályozzák. A vendéglősök is kitettek magukért A gyáravatóra ötszáz vendég érke­zett Japánból. Továbbá nyolcszáz ha­zai és külföldi, valamint több mint há­romszáz gyári dolgozó vett részt az ünnepi aktuson. A házigazdák vala­mennyiüket megvendégelték. A japá­nok a Prímás Pincében ebédeltek, a többiek az autógyár négy különböző helyén állófogadáson vettek részt. Ezek zökkenőmentes megszervezése nem kis feladat volt. Erről kérdeztem Kovács Lászlót, a Fürdő étterem veze­tőjét: - A különlegességet az adta, hogy nem éttermünkben, hanem egy autó­gyárban és ráadásul a Nemzetbizton­sági Hivatal teljes ellenőrzése mellett kellett ezeregyszáz fő színvonalas el­látásáról gondoskodnunk. A feladatot Chalupa Józsefné Rozikával, a Hévíz étterem főnökével közösen vállaltuk. No és olyanokkal, akik már nincsenek is a szakmában, de hívásunkra vállal­koztak. Ötvenen voltunk: szakács, cukrász, konyhalány, felszolgáló... Hétfőn már az előkészületek foly­tak, csütörtök reggeltől a hideg étele­ket készítettük, és péntek hajnali há­romtól főztünk. A jeles nap reggelén hűtőautókkal, teherautókkal vonul­tunk ki a Suzuki gyárba, ahol színvo­nalas állófogadás volt, hideg és meleg ételekkel: bélszín, szűzsült, jércemell, töltött karaj, sonkatekercs, őzpörkölt­kétféle tokánnyal, töltött káposztával, salátákkal, süteményekkel, sajtokkal, gyümölccsel, pezsgővel, fehér és vö­rös borral, sörrel, szénsavas és rostos üdítőkkel, kávéval. Szinte minden el­fogyott, csupán néhány üveg bor, né­mi sör és üdítő maradt. Öröm volt látni, hogy ételeink ízlettek a meghí­vottaknak. Éjjel egy óra volt, mire minden eszközt visszaszállítottunk a Fürdőbe. Nagy élmény volt ennyi em­bert kiszolgálni. Alig várjuk a követ­kező gyáravatót... A Vegyépszer Rt következő munkaterülete az Expó. Az autógyár építési munkálatait az első percektől Ugr in József főmérnök, a Vegyépszer főosztályvezetője irá­nyította. Lapunknak is első ízben ő szolgáltatott híreket. Most, az építke­zés végleges befejezésekor ismét őt kérdeztük: - A mi munkarendünk ciklikus. Há­romévenként újabb területre me­gyünk. Megszerettük ezt a gyárat, jó részt mi építettük: földmunkák, csa­tomázás, vezetékek kiépítése, techno­lógiai berendezések szerelése, kazán­házépítés... Mindez a magyar munká­sok teljesítményét dicséri. Zárásként még cseresznyefát ültettünk el, emlé­kezve Isiguro úrnak tett ígéretünkre, ó azóta már Kínában építkezik. Mi újra az ország legnagyobb építkezéséhez kerültünk: megkezdtük az Expo terü­letének földmunkálatait, hogy 1996­ban ott is avathassunk. (Pálos) Suzuki gyáravató, 1993. május 7. Dr. Könözsy László beszéde Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr! Bíboros Úr! Suzuki Úr! Lepsényi Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Japán Vendégeink, Bará­taink! Amikor kisgyermek voltam a 40-es évek elején, édesanyám gyakran zon­gorázott egy japán dalt: „Napkeleti vizeken hömpölyög az ár, Nézd a hajnalt az égen, mennyi nap­sugár!" Ez a fülbemászó dallam jelentette képzeletemben a távoli, mesés, titok­zatos országot, a felkelő nap országát, a ködbe vesző Fudzsijamával. Aztán robottechnikával foglalkozó mérnökként eljutottam Japánba és me­sét ugyan nem, de csodát láttam. A legmagasabb technikai kultúrájú gyá­rakat ismertem meg; a mi számunkra akkor még elképzelhetetlen fegyelme­zett munkastílussal. Akkor még nem gondolhattam, hogy Magyarországon a mi városunkat, Esztergomot választ­ja a japán Suzuki Gyár a közép-euró­pai megtelepedés helyéül. Ha végigtekintünk Japán háború utáni szédületes fejlődésén és párhu­zamot vonunk a mostani, szinte hábo­rús magyar gazdasági helyzettel, re­ménykedhetünk a fejlődésben, a ma­gyar jövőben. Japánban a háború után az egyik leglátványosabb fejlődés az autógyár­tás területén ment végbe, amely alapot adott a hatékony és magas szintű tech­nikáknak, egészen a csúcstechnológi­ákig, így a robotgyártásnak is, amely kifejezetten az autógyártás terméke, az emberi munka humanizálásának csodálatos eszköze, s így Japánban jött létre a robotot robottal gyártó szellem­gyár, a FANUC cégnél, amelynek ro­botjai ma itt láthatók az esztergomi gépsoron. Hosszú előkészítő munka után sze­münk előtt, szinte a földből nőtt ki a gyár. Magyarok építették, jó referenci­át jelent a magyar építőknek is. A Su­zuki megtelepedése bizalomkeltő re­ferenciaként szolgál a külföldi tőke számára. A csodaváró város, Esztergom rendkívüli várakozással tekint a Suzu­ki elé. Érthető a mostani munkanélkü­liségben, hogy az esztergomiak türel­metlenül, szinte számonkérően tekin­tenek a gyárra. 1200 ember, 1200 esz­tergomi és környékbeli család megél­hetését jelenti a teljesen kiépült gyár, de ennél nagyobb a jelentősége, hi­szen a beszállítók köre sokkalta több munkalehetőséget kínál, hosszú távon hatásai megmutatkoznak majd a kör­nyék iparszínvonalában és az emberek szemléletében is. De mindehhez sok türelem, akarat, fegyelem és szorga­lom kell. Jól emlékszünk rá, hogy a munkae­rő kiképzése sem volt problémamen­tes, de kezdetben, a kemény logikájú munkafolyamatokkal vívott első ütkö­zetben a magyar fiatalok nagy része megállta a helyét. Köszöntöm az esztergomi gyár munkáskollektíváját! Őket, akik en­nek a fegyelmezett munkastílusnak a hordozói. Ók lesznek azok, akik a mindennapi munka során a család és az ismerősök révén Esztergomban ter­mészetessé és magától érthetővé te­szik a fegyelmezett munka szellemét és örömét. Ami - hangsúlyozni szeret­ném - egyáltalán nem idegen a ma­gyar munkástól, a magyar embertől. Köszöntöm mindazokat, akik e gyár létrehozását elősegítették a szervezés­től a mai napi ünnepélyes gyáravatá­sig. Köszöntöm japán vendégeinket, ba­rátainkat. Kívánom, hogy kapcsolata­ink a kultúra terén is, főleg a nyelvi nehézségeket áthidaló zene terén to­vább bővüljenek, hogy ezzel is gazda­gítsuk egymást Kívánom, hogy érez­zék jól magukat 1000 éves ősi váro­sunkban. Isten hozta Önöket! |g || g! j|i

Next

/
Thumbnails
Contents