Esztergom és Vidéke, 1993

1993-05-06 / 18. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 5 A MEGBEKELES NAPJA Dorog, 1993. május 9. Május 9-én nagyjelentőségű esemény lesz Dorogon. Mint azt Pécsi L. Dánieltől, a Magya­rok Világtalálkozója a Magyarok Világ­szövetségééit Alapítvány kuratóriumi elnökétől megtudtuk, a Hősök terén ezen a napon avatják fel a 2. világháború ka­tonai és polgári áldozatainak emlékmű­vét, mutatják be a város új címerét és zászlaját Anemzetközi esemény rangjára emel­kedett emlékmű-avatás fővédnökei a magyar közélet jeles személyiségei: An­tall József miniszterelnök, Csoóri Sán­dor, a Magyarok Világszövetségének el­nöke, Göncz Árpád köztársasági elnök, Paskai László bíboros, prímás, esztergo­mi érsek és Szabad György, a Magyar Országgyűlés elnöke. (A szervező bizottság fővédnöknek kérte fel Catherine Lalumiére asszonyt az Európa Tanács főtitkárát, akinek sze­mélyes megjelenésére is számítanak.) Ezzel az emlékmű-avatással szeretné Dorog Város Képviselőtestülete és la­kossága megkövetni a jogtalanul kitele­pített dorogi németeket Az ünnepségen a németországi Wendlingen, Dorog testvérvárosának küldöttsége is részt vesz. (Ebben a városban lelt új otthonra a legtöbb ki telepi tett németajkú honfitár­sunk.) A szervezők ezt az alkalmat arra is szeretnék felhasználni, hogy megemlé­kezzenek a szovjet hadifogoly- és mun­katáborokba elhurcolt katonai és polgári áldozatokról, a koncentrációs táborok­ban elpusztult zsidó lakosságról, a Doro­gon és környékén elesett magyar, német szovjet (orosz, ukrán- és más nemzetisé­gű) katonákról, valamint a Dorogon me­nedékre lelt lengyel tisztekről és kato­nákról, akik valamennyien Áldozatok voltak. Az emlékmű avatása, a város új címe­rének, zászlajának megáldása ökumeni­kus istentisztelet keretében történik. (A szertartáson való közreműködésre fel­kérték a történelmi magyar egyházak és felekezetek vezetőit.) Avató beszédet - a megkövetés, a ki­engesztelődés, a megbékélés és az együ­vé tartozás jegyében - a Magyar Ország­gyűlés képviseletében Szabad György elnök mondja. A kegyeleti szertartás vendégei lesz­nek az Amerikai Egyesült Államok, az Európa Tanács, az Egyesült Királyság, Észak-Írország,a Francia Köztársaság, Izrael Állam, a Lengyel Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, az Oroszországi Föderáció, az Ukrán Köz­társaság nagykövetségeinek vezetői és a Vatikánvárosi Egyházi Állam apostoli nunciusa, akik közös koszorút fognak elhelyezni az Ismeretlen Katona és Ál­dozat emlékművénél. A rendezők szándéka szerint a kegye­leti megemlékezés az európai gondolat jegyében, a népek és etnikumok közele­dését, a másság tiszteletben tartását, egy­más kölcsönös megértését és megbecsü­lését szolgálja, ezáltal az eseményt a Megbékélés Ünnepévé avatja. Az ünnepi eseménysorozat végén az emlékmű-avatáson résztvevő országok képviselőinek egyetértésével és közre­működésével Dorogi Nyilatkozat néven közös felhívást szándékoznak közzéten­ni. Ez a dokumentum - a dorogi példa - azt javasolja a vüág országainak, hogy a jövő­ben, május 9-én, a Győzelem napja he­lyett a Megbékélés napjáról emlékezze­nek meg világszerte. Ezen a napon - a megbékélés és az együvé tartozás szellemében - mindenütt a „hatalom által kiszolgáltatott emberek­nek", az Áldozatoknak hajtanának fejet. - koditek­A bambergi Ottó Friedrich Egyetem és a Vitéz János Tanítóképző Főiskola együttműködési szerződést kötött Április 13. és 17. között népes bam­bergi delegáció tartózkodott az eszter­gomi pedagógiai főiskolán. Prof. dr. Manfréd Haidl és prof. dr. Arnulf Rieber, két általános iskolai igazgató­nő és tizenegy egyetemi hallgató főleg a német nemzetiségi tanító és szoc iái­pedagógus képzési formát tanulmá­nyozták. A Főiskola gyakorlóiskoláin és tanszékein kívül Esztergom és Ta­tabánya különböző szociális intézmé­nyeibe is ellátogattak. A Főiskolán egy kétoldalú szakmai kiskonferenci­ára^is sor került. Április 15-én a Magnifícenc rektor, prof. dr. Alfréd Hierold kanonok is megérkezett. Dr. Gaál Endre, az esz­tergomi hittudományi főiskola rektora lehetővé tette számára, hogy 16-án reggel szentmisét mondjon a szeminá­rium kápolnájában. Este pedig vacsorával egybekötött fogadást adott Hierold és Haidl pro­fesszor, Reiber professzor és a taní­tóképző főiskola főigazgatója és egyik helyettese részére a római katolikus szemináriumban. A vendégek ezt kö­vetően a Monteverdi kórus kiskon­certjét hallgatták meg a főiskolán. Délelőtt a bambergi rektor urat a professzor urakat és az igazgatónőket fogadta a Városháza nagytermében Balogh Péter alpolgármester úr és dr. Takács Márta jegyzőasszony. Itt a bambergi vendégek megismerkedtek a testvérváros eredményeivel és gond­jaival. 17-én került sor az együttműködési szerződés ünnepélyes aláírására, amit prof. dr. A. Hierold a Bambergi Otto­Friedrich Egyetem rektora és Gárdái Zoltán, a Vitéz János Tanítóképző Fő­iskola főigazgatója írtak alá. E szerző­dés értelmében-meghatározott szám­ban - hallgatók és professzorok csere­látogatására, illetve közös kulturális rendezvények szervezésére nyílik le­hetőség. Dr. Gyaraki F. Frigyes A Városháza sarkánál, az egykori pol­gármesterházon szerény kis tábla hirdeti, hogy itt található a városi nevelési ta­nácsadó. Tóth Jánosné gyógypedagó­gus-pszichológust munkájukról kérdez­tem. - Intézményünk meglehetősen szű­kös személyi és tárgyi feltételek között működik. Ezért előfordul, hogy egy-egy nehezen nevelhető gyermek behívásáig fél évet-egy évet is kell várni. Időközben akár rendeződhet is a gyermek sorsa. Előjegyzési füzetünkben fontossági sor­rendet állítunk föl. De sürgős esetben ­például serdülőkori öngyilkossági kísér­let után - azonnal munkához látunk, akár félfogadási időn túl is. Ha fölvállaltunk valakit akkor végigcsináljuk a rehabili­tációt - ha úgy érezzük, hogy időközben nem engedhetjük el a páciens kezét A gyermekeket általában heti egy alkalom­mal rendeljük be. Néha a szülőket is kérjük. -Milyen korosztállyal foglalkoznak? - A 3-18 évesek mentálhigiénés ellá­tásával, a neurotikus panaszokkal, a ta­nulási zavarokkal és a szülők és a gyer­mekek számára való tanácsadással, de nem ez utóbbi az elsődleges cél. Tevé­kenységünk természetesen nem merül ki a tanácsadásban. De a „hagyományos" tevékenységen kívül mozgásterápiát is tanítunk a Deák Ferenc utcai óvoda kon­ténereiben. Ott speciális módon megter­vezett mozgásterápiát vezetek. Néha megdöbbenten tapasztalom, hogy a gyermekek nem tudják elkapni a falhoz évek alatt halmozódnak föl. Termé­szetesen rendkívül fontos a szülői segít­ség. -Mit tesznek, ha a gyermek mondjuk ágyba vizel? - Először orvoshoz küldjük. Nem biztos, hogy pszichés alapon történik. A lényeg, hogy minél előbb. Sajnos a szü­lők sokszor már túl későn hozzák gyer­Mire jó a Nevelési Tanácsadó? ~ kérdeztük Töth Jánosnét, az intézmény vezetőjét pattanó labdát. Jó volna, ha a panelhá­zakban felnövő gyermekekkel a felnőt­tek is labdáznának egy kicsit. A mozgás­terápia jó hátteret ad a kisgyermekek finommozgásainak kialakításához, pél­dául a vonalrendszerben való haladás­hoz. - Mit tesznek, ha a gyermek rajzai „fejjel lefelé" olvashatók? - Ekkor rendszerint hosszadalmas, akár évekig is elhúzódó munka követke­zik, hiszen a tünetek és a panaszok is mekeiket, ha már elfogytak eszközeik. - Melyek a tipikus esetek? - A tanulási zavarok. Itt elsősorban az írás és olvasási nehézségekkel küszkö­dőkre kell gondolni. Többségük inkább logopédiai eset. A dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás (számolási zavar) gyerekek aranyát 6-7 százalékra becsülöm. Továb­bá a neurotikus esetek és a magatartásza­varokkal küszködők nagyszámúak. És főként a fiúk, a kisiskolás korosztályból. Sajnos az iskola neurotizáló hatását is meg kell említenem. A gondok okozója sok esetben a teljesítménykényszer, a pe­dagógus személyisége. A magyar iskola­rendszer még nem elég sokszínű. Tobb speciális osztályra lenne szükség, példá­ul a mozgássérültek esetében. Az iskola, a pedagógus számos eset­ben nem veszi észre, mi a jó a gyermek­ben, mi az, amire igazán építhet Az an­golszász iskolákban nem a lexikális tu­dás az elsődleges, hanem az iskola pszi­chés klímája. Például milyen a gyermek helyzete, szerepe a kiscsoportban. - Mit tehetünk mi, szülők? - Erre csak sztereotip válaszokat ad­hatok. Legyünk többet együtt gyermeke­inkkel. Meséljünk nekik saját gyermek­korunkról - anélkül, hogy tanácsokat osztogatnánk. Rendkívül fontosak a „ha­szontalan együttlétek". Maradjunk egy kicsit többet a családi asztalnál. A mese­mondás, a feszültségoldó meghitt együttlét a gyermek egészséges fejlődé­se szempontjából - nélkülözheteüen. s.j.

Next

/
Thumbnails
Contents