Esztergom és Vidéke, 1993

1993-01-14 / 2. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Az óévet magunk mögött hagyva kérdéssel fordultunk egy-egy gazdálkodó szervezet, intézmény vezetőjéhez, hogy rövid véleményt mondjanak. Előző két számunkban eddig Csirke József, Gergely László, Nagy János, Pölczmann Péter, Reményi Károly, dr. Lepsényi István, Gárdái Zoltán, Molnár Béla, dr. Szontagh Csaba, Csernus Ferenc gondolatait olvashatták. Befejezésként most újabb két vezető véleményét adjuk közre. Czinege Istvánné igazgató, KomáromEszteigom Megyei önkormányzat Idegenforgalmi Hivatala: - Hivatalunk költségvetési szerv, melynek 1991. május l-jétől vagyok igazgatója. A megyei közgyűlésnek van egy olyan határozata, hogy amint a jogszabályok lehetővé teszik, a hivatalt gazdasági társasággá kell átalakítani. A tizenkét iroda közül az egyik Esztergomban, a Lőrinc utcában működik. A megyei központ Tatán van, de szolgáltatásaink az egész megyére kiterjednek, sőt Letkésen is létesítettünk irodát. Most a fővárossal is tárgyalunk. Beutaztatás, kitutaztatás, pénzváltás, idegenforgalommal kapcsolatos oktatás, képzés, továbbképzés tartozik a profilunkba. Az idegenforgalomban nagyok a lehetőségek megyénkben is. A frekventált hely éppen Esztergom. Ezért minél jobb kapcsolatot igyekszünk kialakítani a város vezetőivel, az idegenforgalmi szakemberekkel. Esztergomi irodánk jól funkcionál. Négymillió forintért újítottuk fel a Lőrinc utcai irodát, amely minden igényt kielégít. De miénk a kemping, egy pénzváltó a kompnál és egy kisebb iroda a Bazilika mellett. Jó stáb van itt együtt. Az idegenforgalmi szezonban sokan keresték fel irodánkat, amely este nyolcig volt nyitva. Egy miniszteri rendelet szerint az utazási irodáknak megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel kell rendelkeznie. A mi száz fős hivatalunkat - a benyújtott pályázatok alapján - már bejegyezték, elsőként a megyéből. Mi vendégeinket igényes módon akarjuk kiszolgálni. Jó volt az 1992-es év, gazdaságosan működtünk. Dolgozóink ötven százalékos bérfejlesztésben részesültek, a 13. havi bért is kifizettük. A valutaügyleteket illetően is önállóak vagyunk. A külföldiektől felvásárolt valutákat is mi adjuk el, természetesen nem mindig abban az irodában. Az 1993-as évtől eredményes gazdálkodást várok. Nem véletlen, hogy többször keresnek fel a nagy utazási irodáktól, így az Ibusztól, vagy az Expressztől. Több lábon állunk, nem vállaljuk túl magunkat, de amit elvállalunk, azt becsülettel teljesítjük. A GRAN TOURS és a KOMTURIST meg tud élni egymás mellett. Én egyébként is a verseny híve vagyok. A városi utazási iroda a várost szolgálja, mi pedig az egész Szabó Máté Zoltán ügyvezető igazgató, SZIM Marógépgyár Részvénytársaság. - A gazdasági átalakulás a Marógépgyárban már 1990-ben megkezdődött. Akkor alakult meg - állami vállalatból - a részvénytársaság, és azóta születtek a korlátolt felelősségű társaságok. Gyárunk szellemi magja ma is a 80 fős RT-ben dolgozik. A konstrukciós és a technológiai tervezéseket mi végezzük és a szerelés is a mi feladatunk. Jelenleg Németországba való szállításra gyártunk egy hárommillió márkát érő MFP típusú megnunkáló központot. Az 1992-es év emlékezetes marad számunkra, mert ekkor kezdődött el az RT felszámolása. Egy pénzintézet, a REORG RT végzi ezt a feladatot, ám munkánkban dicséretesen támogatnak minket. Ha nehézségek árán is, de még minden hónapban Mit hozott az 1992-es év, mit várnak 1993-tól? (ÜL) megyére szólóan dolgozunk. De helyi feladatokat is szívesen vállalunk. Ezért vagyunk nyitva a főszezonban este nyolcig. Optimista vagyok, imádom a szakmámat. Az 1992-es év bevált, az 1993 -as ennél csak jobb lehet. A kis haszon elvével dolgozunk, hogy megszeressenek bennünket a vendégek. Becsülöm a tisztességes konkurenciát. Ám mostanában fel-feltűnnek kis irodák, akik elsősorban a kiutaztatásal foglalkoznak. Ehhez sem a személyi, sem a tárgyi feltételeik nincsenek meg. Esztergomban még több reklámra, még több rendezvényre van szükség. Be akarunk kapcsolódni a testvérvárosi programokba, és azt szeretnénk, hogy ezek a vendégek a városon kívül a megye idegenforgalmi érdekességeivel is megismerkedjenek. Mi is Esztergom és a megye jobb kapcsolatain dolgozunk. idejében megvolt a fizetésünk. Pedig pénzhez csak a bankszámlánkra befolyt, munkavégzésből eredő összegből jutunk. Számunkra nincs hitel, még bérfizetésre sem. Ilyen körülmények között idegfeszítő igazgatónak lenni. A hatékonyabb munkavégzés érdekében alakultak meg a kft-ék. így a FERROSPAN Kft., mely 110 főt foglalkoztat és a forgácsolás a fő profiljuk. Ötvenmilliós gépparkjuk mellé ötven milliós értékűt bérelnek. Komoly gépekkel rendelkeznek, mint például az MZP 280x8000 típusú megmunkáló központ. Minden eszközünk megvan, amivel közép- és nagypontosságú szerszámgépeket lehet gyártani. Nemcsak az RT-nek, hanem mindenki másnak dolgoznak, exportra is. A FERROCAST Kft-ben 20-25 fő jut munkához. Ök öntvény gyártással foglalkoznak. Mosta téli időszakban ugyan leálltak, ám jó eséllyel pályázhatnak a teljes privatizációra, és akkor megnyugtatóan megmarad az öntvénygyártás, ami a szerszámgépgyártásban nélkülözhetetlen. A 3S Kft. már kisebb, ebben forgácsolással foglalkoznak. A Szervíz Kft. végzi a korábbi marógépgyári termékek országon belüli szervízelését, javítását. Ók nyolcan vannak. Nálunk működik még a Villteksz Kft., mely villanymotorokkal foglalkozik. Az 1993-as év számunkra nagy változásokat hozhat. Budapesten megalakult a SZIM MAHO Kft., nemzetközi érdekeltséggel. A SZIM-nél a miniszteri biztos az értékesítést intézi. Esztergomban is eladásra hirdették meg az épületeket. Az orvosi rendelő már a városé lett. A volt irodaház ugyancsak a városhoz került. Az Állami Vagyonügynökségnél már nyolc vevő jelentette be igényét. Gyártelepünk 15 részre osztható, úgy, hogy mindegyikben önálló termelés folyhat. Ez ideális egy ipari centrumnak, amiben szerszámgépgyártást vágeznek, akár 300 fővel is. Jelenleg nemcsak az országon belül, de külföldön is mélyponton van a szerszámgépgyártás. Nincs kereslet. De ez nem mehet így sokáig. És az itt meglévő épületek, az eszközök, a felhalmozódott szaktudás, az összeszokottság, az akarat - pénzügyi hitellel párosulva - később magja lehet a beinduló konjunktúrának. 1993-ban egyénileg is változást várok. Életemben tízévenként jött a váltás. Tíz évig voltam technológus, tíz évig konstruktőr és tizedik éve vagyok igazgató. Most újabb tíz évet kezdek. Azt akarom, hogy legyen végre privatizáció, még ha áldozatok árán is. Bebizonyosodott, hogy a magántulajdonban más a légkör, másként dolgoznak az emberek. Várhatóan Esztergomban is ez oldja meg a hetven éves szerszám gépgyártásási kultúra sorsát. (Pálos) Megnyílt a Piros patika A Kőrösy László utca középső harmadában, a Dobó ginmázium mellett hatalmas, üres telek tátong. Nemrég óvodát terveztek oda. Ám a városfejlesztési célok azóta megváltoztak. Négy butik évek óta épül, némelyik üzemel is. A közelmúltban a telek sarkán, szinte egyik hónapról a másikra, karakteres épület született. Környezetében még földmunkát végeznek, ám belül, az officinában gyógyszertári kiszolgálás zajlik. Itt találkoztam a „Piros" patika építtetőjével és tervező építészével. Lovasné Dani Ágnes résztulajdonos, gyógyszertárvezető fiatal, mosolygós, kedves modorú vállalkozó. - Budapes i vagyok. A Semmelweis Orvostudományi egyetem gyógyszerész karán 1982-ben államvizsgáztam. Előtte a kötelező féléves gyakorlatot itt, Esztergomban a belvárosi gyógyszertárban töltöttem. Még egyetemista koromban köttötünk házasságot Lovas László villamo.smémokkcl.őeszterg om i származású. Dorogra kerültem, ott két évet dolgoztam, majd Csolnokon 8 évig voltam a gyógyszertár vezetője. Eközben szakgyógyszerészi vizsgát is tettem. Sajnáltam eljönni Csolnokról, az ottani patikába „szívem-lelkem" beletettem. Ám a rendszerváltozás során megnyílt a lehetőség egy magánpatika építésére. Vállalkozótársammal éltünk a lehetőséggel. Sok álmatlan éjszakát okozott, míg belevágtunk. Láttam, tudtam, hogy a város északi részében hiányzik a gyógyszertár. Ezért választottuk ezt a területet. Felépítettük, és néhány hete megnyitottuk. Ami forgalmazható, és amire igény van, az mind megtalálható lesz a Piros patikában: ez a célunk. Két asszisztensemmel együtt keressük-kutatjuk az orvosok, a betegek és az egészséges emberek kívánságait. Hiszen nálunk is a megelőzés a fontos. Számítógépes nyilvántartásunk van, több gyógyszernagykereskedelmi vállalattal van kapcsolatunk. Ha valami nincs a készletben, telefonon azonnal megrendelhetjük. A beszerezhető termékeket napokon belül tudjuk adni. Térítésmentes és térítéses vényeket egyaránt hatóságilag kötött árakon váltunk be. Nemcsak gyógyszerek, hanem gyógyhatású termékek is kaphatók nálunk. Ilyenek: a dr. Theiss, a Wick készítmények, a Johnson babaápoló termékcsalád, vagy a Scholl lábápoló termékek. De sorolhatnám tovább a márkákat. Az épületet az É-ll Tervező-Fejlesztő Kft. álmodta meg, officinából, gyógyszerkészítő laboratóriumból, raktárból és kiszolgáló helyiségekből áll. Karácsony Tamás építész-tervező: -A patikát heterogén építészeti környezetbe kellett beilleszteni. Panelos lapostető épületek, vázas szerkezetű iskolák, blokkos pontházak, magastetős butikok és hagyományos családi házak közé. Ilyen heterogén területre olyan épület kellett, ami összekapcsolja, összegezi ezeket a különbségeket. Mindegyikből kiválasztottam a használható részleteket-elemeket és ebből épült fel az új minőség. A megjelenés nagyságát a szomszédos butiksor határozta meg, így a patika kiszolgáló része a föld színe alá került. Csak a közönséget kiszolgáló officina rész kapott fedélszerkezetet, de ez sem hagyományos. A falak és a tető között bevilágító szalagablak van, mely az épület megjelenését könnyeddé teszi. A patikát Czibula József vállalkozó építette hagyományos szerkezetből, tégla falakkal, fa nyílászárókkal, festett vakolattal. A tető acélszerkezete egyedi tervezésű. Ezt és a külső díszrácsokat Horváth György iparművész kovácsmester alkotta meg. Természetesen megint remekművet alkotott. Az épület tervezése során igyekeztünk figyelembe venni a Kőrösy László utca szerkezetét, annak térfalát tovább építeni. E hasznos és praktikus patikának bizonyára nagy hasznát veszik az itt élők. (Pálos)