Esztergom és Vidéke, 1993

1993-01-14 / 2. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1993. január 11-én közös ülést tartottak Esztergom és Párkány hídbizottságai. Ez évi első találkozójuk több szempontból is rendhagyónak ígérkezett: néhány nappal Szlovákia önállóvá válása után kell egy korábbi gondot: hidunk újjáépítését megoldani. A bizottságok ülésükre meghívták a két testvérváros polgármestereit, s ígérete szerint eljött a magyar külügyminiszter, Jeszenszky Géza is. Dr. Könözsy László polgármester köszöntötte a megjelenteket, közöttük Ján Oravec párkányi polgánnestert, Szalai Bélát, a Közlekedési Minisztérium szakreferensét, a párkányi Híd Bizottság képviseletében Bartusz Gyulái és Himmler Györgyöt, valamint Homor Kálmánt, az esztergomi bizottság elnökét Esztergom polgármestere bevezetőjében arról beszélt, hogy ebben a megváltozott helyzetben is megoldást kell találni a Mária Valéria híd felépítésére, majd összefoglalta azokat az erőfeszítéseket, melyeket a híd érdekében a két város illetékesei tettek. - Jó jelzés lenne Európa számára, ha barátságban tudnánk élni. A leghitelesebb személyhez fordulok: adjon tanácsot, hogyan lépjünk tovább? -Nem csupán ezt a hidat, de valamenynyi hidat szeretnénk újjáépíteni, megnyitni - ha már egyszer térségünket a határok szétszabdalták - kezdte válaszát a külügyminiszter. Amikor mi új határátkelőhelyekről beszélünk, tudni kell: ezek régiek. A magyar fél álláspontja egyszerű: ezt az ügyet a mi kormányunk szívvel-lélekkel támogatja. Vannak egyes tárcák, ahol az a vélemény fogalmazódik meg, hogy nem lenne szabad felépíteni - környezetszennyezés, forgalomnövekedés veszélye; elképzelhető, hogy vannak politikusok, akik ezt nem akarhatják. Azt mindenképpen el kell mondanom, hogy erről a hídról korábban tárgyaltam az előző szlovák kormány illetéke-seivel. Nem ellenezték az újjáépítésére vonatkozó javaslatokat Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a politikai feltételek most nem jók. Európa aggodalommal figyeli a jelenlegi szlovák-magyar viszonyt Jó cáfolat lenne a világ előtt, ha ezt a hidat megépítenénk. Ismét meg kell pályáznunk a PHARE-programot! Szerintem Brüszszelben támogatásra találnánk. Ján Oravec párkányi polgármester elmondta, hogy 1991-ben az akkori költPedig példát lehetne statuálni - azok előtt a politikusok előtt, akik azt állítják, hogy a két nép viszonya nagyon rossz. - Jeszenszky úr az első külügyminiszterünk, aki műszaki problémával is foglalkozik - kezdte hozzászólását Szalai Béla. - Persze, nagyon jól tudjuk, hogy ez nem csak műszaki gond. Ha meg tudunk egyezni abban, hogy a hídon teherforgalom ne legyen, nem várható komolyabb környezeti terhelés. Beszámolhatok arról is, hogy az eddig négy fordulós magyar-szlovák híd-tárgyalásokon a legutóbbi, 1992 júliusi alkalommal szemlélelti változás jelével találkoztunk: akkor már nem esett szó„nagymaJeszenszfcy Géza: „Amikor mi új határátkelő helyekről beszélünk, tudni kell: ezek régiét?

9 ségvetésben találtak finanszírozási le- rosi" vízszintről, hetőséget a híd megépítésére. Akkori megítélés szerint a magyar fél nem volt képes a megfelelő anyagiakat biztosítani: - A másik, súlyosabb gond, amin a kérdés elakadt: a vízmagasság kérdése. A tervezők korábban a nagymarosi duzzasztás által megemelt vízszinttel számoltak, aminek következtében, különösen magas vízállás esetén, a hajózás a híd alatt lehetetlenné vált volna. A legutóbbi infonnáció szerint a mi közlekedési minisztériumunk is a PHARE-programhoz fordul pénzért A szlovák vélekedés szerint a híd megépítése államérdek - de nem állami feladat. Véleményem szerint amíg mindkét államfő nem tesz szándéknyilatkozatot, a témát mindenki csak körbejárja és nem jutunk előbbre. Sajnos, azóta személyi, szerkezeti változások történtek a szlovákiai apparátusokban. Már meg kellene kezdeni az új tárgyalásokat. Nagyon valószínű, hogy a két szándéknyilatkozat ezeket elősegítené. S még egy - pszichikai dolog: ha megkapnánk a támogatást Brüsszeltől, azt sokkal nehezebb visszautasítani! Nem hinném, hogy olyan merevek az álláspontok, hiszen van példa a közös ünneplésre: a komáromi közúti híd jubileumára gondolok. Homor Kálmán, a Híd Bizottság esztergomi vezetője elmondta, hogy ők nemcsak terveznek, de már kivitelezőkben is gondolkodnak. - Ma Kassa tudja szállítani a legolcsóbb alapanyagot de a Ganz Mávag is szállíthat acéllemezeket. Az elvi dolgokról pedig én úgy vélekedem: a két PHARE- kérvényt egyeztetnünk kellene, s együtt e hónap végéig mindenképpen beadni! Himmler György párkányi kollégánk, önkormányzati képviselő a következőt kérdezte Jeszenszky Gézától: -Lélektani érvként felhasználható-e a szűkre szabott időre való hivatkozás? hiszen mind a százéves évforduló, mind az 1996-os világkiállítás nagyon közel van! - Szívesen megígérem, hogy több helyen beszélek a dologról, fontosnak tartom, hogy a témának jó nemzetközi sajtója legyen - válaszolt Jeszenszky Géza. - Nem csekély nehézség: nem a mi hibánk, de barátságtalan lépések sora a politikában - nem segít! Jelen helyzetben azt tudom vállalni, hogy a magyar kormány tagjaiban tovább erősítem a híd újjáépítésének gondolatát Dr. Etter Ödön, a városi televízió főszerkesztője felkérte Jeszenszky urat hogy az éppen akkor folyó egyenes adásban válaszoljon a televízdós szerkesztők kérdéseire. A miniszter úr vállalkozott a beszélgetésre. A tévéadás folyamán hasonló kérdések hangzottak el, s a közéleti fórum résztvevői is kihasználták a váratlan lehetőséget. Külügyminiszterünk élvezte az eszetrgomiakkal való, jól sikeredett találkozást. A beszélgetés végén pedig megismerkedett Pilisszentlélek plébánosával, Szeifert Ferenccel, s átvette tőle a szlovák kisközség ökomenikus egyházi lapját. Rafael Balázs Dr. Könözsy László polgármester január 14-én 15 órára öszszehívta Esztergom város képviselő-testületét. A testületi ülés napirendi pontjai között kiemelkedő szerepet játszik az ez évi költségvetési rendelet megalkotásának első fordulója. Ezen a témán kívül a meghívó a következők megtárgyalására szólítja fel a képviselőket: - a Kőrösy Kollégium, a GAMESZ és az Elmebetegek Szociális Otthonának alapító okirata; - intézményvezetők feletti munkáltatói jog gyakorlása; - a szakmunkásképző intézet névváltoztatása; - önkormányzati lakások értékesítése; - lakásépítési és egyéb építési kölcsönök terheinek önkonnányzati enyhítéséről szóló rendelet hatályon kívül helyezése; - rendelet a közterülétek használatáról; - vásár- és piactartás rendeletének módosítása. Részletek egyes előterjesztésekből: A Kőrösy Kollégium alapító okirata - előterjesztő: Mia\'ecz Jenő, az Oktatási Bizottság elnöke. Testületi ülés előtt „ ... Illetékességi területe: Esztergom közigazgatási területe; regionális beiskolázású." Az alapfeladatokból: „ ...tevékenységének célja, hogy lehetővé tegye az iskolai tanulmányok folytatását az iskola székhelyétől távol élőknek, illetőleg azoknak, akiknek a tanuláshoz szükséges feltételeik az otthoni környezetben hiányoznak. ... A kollégium a fiataloknak otthont nyújt; orvosi ellátást, felügyeletet biztosít.... A nyári szünetben a kollégiumi szálláshelyek turisztikai célú hasznosítását végzi. Nyereségét az alapellátásra kell fordítania." Intézményvezetők feletti munkáltatói jog gyakorlása - előterjesztő: dr. Antalics Mihály, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke. A Bizottság javasolja, hogy az intézményvezetők kinevezése, felmentése, alapbérének megállapítása a képviselő-testület hatásköre legyen. Az egyéb munkáltatói jogkört a polgármester hatáskörébe utalja." Piacrendelet módosítása - előterjesztő: Brossai György, a Településfejlesztő és Környezetvédelmi Bizottság elnöke. „ ...1992 során több lakos azzal a kéréssel kereste meg a Polgármesteri Hivatalt, hogy szombati napon is árusíthassanak a piacon iparcikkeket. A bizottság ... a lakossági igény figyelembevételét lehetségesnek tartja." Részlet a módosítási javaslatból: A heti kirakodóvásár napjain ... az élelmiszerek elsőbbséget élveznek, amennyiben (eladóik) nem töltik ki a kijelölt területeket így iparcikk-árusok helyezhetők el azokon." A 317-es számú Szakmunkásképző Intézet névváltozatása - fogalmaz az egyik napirendi pont. Előterjesztő: Miavecz Jenő, az Oktatási Bizottság elnöke. Telefoninterjú Sinkó Gyula igazgatóval: - Igazgató úr! Miért van szükség névváltozatásra? - Már régen van szakközépiskolai osztályunk. Ez egy gépgyártástechnológiai ismereteket s ezzel együtt érettségit adó képzési forma, melynek, sajnos, ma nincs nagy jövője: alapvetően Esztergom ipari nagyüzemei számára találtuk ki ezt a képzést, ugyanakkor ezek az üzemek - rajtunk valóban kívül álló okok miatt - tönkrementek. - Úgy tudom, itt a városi üzemek, a termelés csődje ellenére nagyon komoly képzés folyt! - Folyik most is, elsősorban a számítógéppel vezérelt CNC-képzés a fontos és - mondhatom - nagyon jó. Olyan komoly gépparkunk van, hogy azt nem „pihentethetjük." Nem is akarjuk megszüntetni ezt a formát, de most csak fél osztályt indíthatunk. -Mi a jövő útja? - Létezik nálunk három éves autószerelő és női szabó szakmunkásképzés. Ezeket kívánjuk négy évesre, érettségit, magasabb szakképesítést, több tudást adó formára is kiegészíteni. - Tehát marad a három éves is? - Igen. Az autószerelés szükségességét nem kell magyarázni, ezt mind a Suzuki esztergomi megtelepedése, mind az egyre intenzívebb magyarországi motorizáció indokolja. A nőiruha-szabók esetében még más is dominált. - Mi az, megtudhatjuk? - Lányaink kisebbségben, „hátrányos" helyzetben vannak. Az ő rangjukat, munkájuk fontosságát ezzel is hangsúlyozni kívánjuk . (erbé)