Esztergom és Vidéke, 1992

1992-03-13 / 9. szám

MELLÉKLET ESZTERGOM ÉS VIDÉKE BURIAN PAL FREY VILMOS ...HOL SÍRJAIK DOMBORULNAK (— •N Bánhidy László fotóival Esztergom polgársága 186-óta kegyelettel emlékezik meg a honvédtemetőben azokról - 604 honvédről és 175 osztrák katonáról akik 1849 tavaszán a nagysallói ütközetben vagy a városi honvédkórházban haltak meg. Tömegsírjaik felett közös emlékoszlop áll. A három másik emlékmű Horváth Géza, Bátori Schulcz Bódog és Palkovics Károly neveit őrzi, akik a kiegyezés után kaptak itt sírhelyet. Név szerint nem emlékezhetünk meg a közel 4000 esztergomi és vármegyei polgárról, akik nemzetőrként vagy honvédként szegődtek a Szabadság védelmére; de az ünnepi alkalmat felhasználva legalább néhány nevet olvassunk le a történelmi Magyarország és Esztergom temetőinek keresztjeiről, síremlékeiről, így; Hamar Gyula Esztergom megye aljegyzőjének nevét, aki 22 évesen a második zászlóalj 5. századának tizedese volt. 1848 július 17-én Tiszaföldváron a rácok ellen sebesült meg, s 48 napi szenvedés után halt meg. A szegedi felsővárosi temetőben temették el. Voltak, akik hosszú munkás élet után nyertek nyugalmat, szintén nem esztergomi földben. így: Besze János, az esztergomi nemzetőrség parancsnoka Aradon halt meg. 1848 áprilisától ő szervezte az Esztergom városi és vármegyei nemzetőrséget. Zászlóaljával megszállta és biztosította a honvédsereg számára Komárom várát. A honvédsereg Fejér megyei élelmezési biztosa, kormánybiztos. 10 évi várfogságra ítélték. Pór Antal esztergomi plébános, egyházi író, történész, mint a bencés gimnázium diákja vett részt a harcokban Komáromtól Világosig. Orosz és osztrák fogság után folytatta tanulmányait. Rényi Rezső Pozsonyban halt meg. Esztergom város főbírája és törvényszéki elnöke, drámaíró, 20 évesen a 64-es vörössipkás zászlóaljjal 14 csatában vett részt. A szabadságharc néhány helyi kiválósága a szengyörgymezei és a belvárosi temetőben pihen. A szentgyörgymezei temetőbe temették 01tósy Pált, a szabadságharc honvédszázadosát, számtalan csata hősies küzdőjét. A királyi városi, belvárosi temetőben közel húsz, 48-as honvéd katona talált végső nyughelyre. Néhányuk név szerint is méltó az emlékezésre, kiemelésre. Bartha Endre esztergomi főlevéltáros, majd városi főszámvevő a 19-es gyalogezred hadnagya, majd főhadnagya volt. 1849ben őrnagyi rangra emelték. Dévánál tette le a fegyvert 1849 augusztus 18-án. Burián Pál esztergomi ügyvéd, árvaügyész, 1848 szeptemberétől főhadnagy. Jellasics ellen, majd a délvidéken harcolt Világosnál századosként tette le a fegyvert. Szabó Alajos királyi aljárásbíró, honvédtiszt a szabadságharc bukása után Olmützben raboskodott Szölgyémi János honvéd az isaszegi és a váci csatában harcolt, majd Komárom védője lett. A többieket, akik szintén a belvárosi temetőben nyugszanak, csak felsoroljuk, anélkül, hogy érdemeiket kiemelnénk. Becker János honvéd, Frey Vilmos nemzetőrszázados, képviselő, az esztergomi TP alapítója és igazgatója, Földváry Imre huszárfőhadnagy, Esztergom árvapénztárnoka, Hübschl Antal, Klapka seregének honvédje, vármegyei főorvos, Horváth Endre hadnagy, esztergomi ügyvéd, Kornstein Lajos főhadnagy, Kruplanicz Kálmán nemzetőr, Esztergom vármegye alispánja, Mattyasovszky Sándor nemzetőr, esztergomi járás szolgabírája, Meszéna Ferenc nemzetőr, Esztergom vármegye főügyésze, Meszéna János, a szabadságharc alatt Esztergom vármegye alispánja, Niedermann Ferenc főhadnagy, az Iparbank igazgatója, Nagy Ferenc honvéd, Pisuth István honvéd, Esztergom város főügyésze, polgármestere, országgyűlési képviselője, Pap Imre honvéd, Szegesdy Pál hadnagy, levéltáros, Tóth András főhadnagy, Wargha Benedek, 1848^9ben a köbölkúti kerület országgyűlési képviselője. P.P.