Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-27 / 6. szám

8 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 A családok boldogulásának alapja az értelmes és hasznos munka. Hazánkat a fejlett országokban úgy emlegetik: olyan ország, ahol, ha egy munkaelvégzéséhez három ember kell, ötöt foglalkoztatnak. Szembe kell tehát néznünk a valósággal. Az évtizedeken át emlegetett teljes foglalkoztatottság csupán ködösítés volt. Tudjuk, hogy a munkanélküliség keserves állapot a munkavállalónak, családnak, de a társadalomnak is. Eltitkolása, a „kapun belüli" munkanélküliség törvényesítése azonban még keservesebb következményekkel jár. - Kinek a feladata ma a foglalkoztatás elősegítése és a munkanélküliek ellátása? - kérdeztem Szőke Jánostól, a Megyei Munkaügyi Központ esztergomi kirendeltségvezetőjétől. - A foglalkozáspolitikai törvény megjelenése után alakult meg az Országos Munkaügyi Központ, majd ennek megyei szervezetei és végül a városi kirendeltségek. A munkanélküliség kezelése ezen intézmények feladata. Erre paszszív és aktív eszközeink vannak. Passzív a munkanélküli járandóság megállapítása és fizetése. Aktív eszközeink: a munkába való újbóli elhelyezés, a munkahelyteremtő beruházások elősegítése, a munkanélküliek foglalkoztatása. Fontos a részmunkaidőben való foglalkoztatás is. Ennek lényege, hogy ne küldjék el a munkavállalók a dolgozót, hanem részmunkaidőben foglalkoztassák, melyhez hozzájárulást adunk. Aképzésekre és átképzésekre van pénzünk. Ezeket mi szervezzük és mi is bonyolítjuk le. - Hol van és milyen létszámmal dolgozik az esztergomi kirendeltség? - Az esztergomi kirendeltség az önkormányzat szervezetéből nőtt ki. A foglalkoztatási törvény alapján önállósodtunk. Az első időszakban ketten voltunk, majd ahogy nőtt a mukanélküliek száma, úgy mind több tisztviselőre lett szükségünk. Jelenleg hatan vagyunk, és a Kossuth Lajos út 40-es számú házának földszintjén találhatnak meg bennünket - Hány emberrel találkoznak nap mint nap? - A kirendeltségünk Esztergom városon kívül ellátja a közvetlen vidék szolgálatát is: Dömös,Piliszszentlélek, Tát, Mogyorósbánya körzetében. A hozzánk fordulók velünk. A közhasznú munkákkal számos gondot meg tudnak oldani a városban, amelyekre mi is támogatást adunk. Ilyenek a különféle szociális gondozói munkakörök, az útcák és a közterületek tisztántartása. A közhasznú munkának az a lényege, hogy mi átvállaljuk a kifizetett munkabérek és azok járulékainak egy részét így az önkormányzat a költségvetésben betervezett összegért több munkát tud elvégeztetni. Megállapodás kérdése, hogy akár az 50 %-os hozzájárulást is adhatjuk. - Mit jelez a mukanélküliek statisztikája? A munkanélküliek száma 2000 fölött III mondja Szőke János kirendeltségvezetá száma napról napra nő. Az elmúlt év közepén havonta nem érte el az ezer főt, ma ez három- és négyezer között van. Természetesen nemcsak munkanélküliek fordulnak meg a hivatalban, hanem azok is, akik „veszélyeztetettek". Jönnek érdeklődni és tanácsot kérni. Foglalkozunk a gondolattal, hogy új helyet keresünk magunknak, ahol ügyfeleink és dolgozóink is nyugodtabb körülmények közé kerülhetnének. - Milyen a kapcsolatuk az önkormányzattal? - A települések önkormányzatainak feladatai között szerepel a foglalkoztatás megoldása. Munkahelyteremtő beruházásokkal, a legkülönbözőbb vállalkozások támogatásával, a közhasznú munkák szervezésével és végzésével az önkormányzat együttműködik - Az utóbbi időben felgyorsult a munkanélkülivé válás folyamata. Számuk ezekben a napokban esztergomi kirendelségünkön meghaladta a kétezret, melyből 45-55 %os aránnyal részesednek a nők, illetve a férfiak. A fizikaiak aránya eléri a 75-80 %-ot. Elszomorító, hogy a fizikai foglalkoztatásúak között milyen sok a szakmunkás, és ezen belül is a férfi. A betanított munkásoknál és a segédmunkásoknál az a probléma, hogy az újbóli elhelyezkedés esélye kisebb a szakmunkásokénál. Összességében kettőezer munkanélküliből 1500 a fizikai állományú. A „nem fizikai" körből a vezetők és irányítók száma 64, többnyire férfiak. Az ügyintézők és ügyviteliek száma 315 fő, ebből 229 a nő. Életkor szerint szemlélve a statisztikát még szomorúbb a kép. A leginkább munkaképes korosztály, a 26-55 évesek alkotják a többséget, 1516 fővel. Ám számuk ismételten napról-napra nő. A munkanélküliség fő „forrásai": az ECOM RT, a Szim Marógépgyár RT, a MIKROMED RT, a Láitszerészeti Eszközöl Gyára, az UNIKER és a számtalan kft Érdekességképpen említem, hogy orvos, gyógyszerész,jogász, vagy újságíró nálunk most nincs munkanélküli segélyen. Aggasztó a szám, a munkanélküliek aránya az említett adat szerint Esztergomban 13,75 %! - Milyen eszközeik vannak az átképzésre? - A leggyorsabb eredményt tanfolyamok szervezésével tudjuk elérni. Már túl vagyunk az elsőkön. A kereskedelemben fiatalokat képeztünk át, például ipari részlegből az élelmiszer részlegre. A szociális gondozói szakmában most folyik a képzés. Márciusban indul a vállalkozói ügyintézői tanfolyam, amelyen 25-30 fő vesz majd részt. Ezeket az átképzéseket mi szervezzük, az állami költségvetés terhére. Munkanélküli állományban lévők vehetnek részt rajta, ingyenesen. Az Esztergomi Munkanélküliek Egyesülete 1991 februárjában alakult 40 fővel. Azóta létszámuk közelít a kettőszázhoz. Helyük a Zöld Házban van, az első emeleten, elnökük Szabó Károly bányamérnök. Minden rászorulónak készek segíteni. Most az adóbevallásokat készítik. A munkanélkülieket szerdán és pénteken délután háromtól-ötig várják. (Pálos) Jegyzet - közmeghallgatás után Úgy tűnik, a közmeghallgatás, mint a nyilvánosság legfőbb fóruma nem hozta „lázba" a közügyekben véleményt nyilvánítani aíairó esztergomiakat. Még a különben nem túl népes taglétszámú helyi pártokat sem, hiszen ezt estét csak az MDF jegyezte be az előjegyzési naptárába. Az alig száz főből legalább 35-40 „hivatalból volt jelen". Ezt, mármint a részvétlenséget még az sem szépíti, hogy a helyi televízió „egyenesben" (bár nagyon rossz hangminőséggel) közvetített, hiszen telefonon sem „bombázták" sok kérdéssel a tisztségviselőket és a képviselőket. A résztvevők létszáma tán fele sem volt a tavalyinak! A zömében idős korú hallgatóság mellől hiányoztak a fiatal felnőttek, a „heveskedő" ifjúság, s ez vagy a helyi politika iránti érdektelenséget, vagy a fásultságot jelzi. Nincs közéleti aktivitás, nincs vélemény, se pro, se kontra! Ha csak az „utca" hangjára figyelünk, azt hiszem többről, másról van szó. Leginkább arról, hogy polgáraink szívéhez, eszéhez még mindig nem férkőztünk közel, „nem hallják a hívó hangot"! Vagy a „hívás technikája" rossz, mellyel a közéletbe való beleszólás lehetőségeit kínáljuk nekik? (Ezt éreztem ki Török Józsi bácsi szavaiból, mikor a képviselők, a tisztségviselők és a lakosság élő kapcsolatát hiányolta.) Nekünk nemcsak jó költségvetést kell készítenünk, erről a lakossággal való személyes találkozásokon kell előzetes megerősítést kapnunk. A „kész" költségvetés mert a folyosón a tervezetet szinte mindenki „ténynek" könyvelte el - a változtathatatlanság erejével hatott, így érthető, hogy a hozzászólások zöme csak a „szemetes város" című (különben igaz) tény megállapítására szorítkozott, avagy a magánsérelmek nagy nyilvánosság előtti „felvezetésére" szűkült. A közmeghallgatás így csupán az 1992. évi költségvetés szentesítésének törvényes aktusává és nem a véleménycsere fórumává lett. Meggyőződésem, hogy ezt sem a képviselők, sem a tisztségviselők, de a polgárok sem így gondolták! Paul us ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Időszaki lap Szerkeszti a szerkesztőbizottság a Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat Levéltára közreműködésével Főszerkesztő: SEBŐ JÓZSEF Rovatvezetők: Bánhidy László(fotó-grafika), Koditek Pál (közélet), Nagyfalusi Tibor (művelődés), Ortutay András (helytörténet), Pálos Imre (sport) Felelős kiadó: DR. KÖNÖZSY LÁSZLÓ polgármester Szerkesztőség és kiadóhivatal: GRAN TOURS Kfl. 2500 Esztergom, Széchenyi tér 25. Tel/fax: 13-756 HU-ISSN 0844-7054 SPORI-PRINT KFT.