Esztergom és Vidéke, 1992

1992-12-10 / 48. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 399 December 2-án a Belvárosi temetőben búcsúzott Esztergom dr. Brassai Györgytől, egyikétől azoknak a köztisztviselőknek, akik a háború majd a reményekkel teli korszakváltás idején, 1944^49 között voltak a város életének, sorsának tervezői és irányítói. Róluk írta visszaemlékezéseiben dr.Bády István: „A képviselő-testületben, ha voltak is ellenvélemények, azok általában nem voltak élesek. A testület elé kerülő ügyeket előzőleg a szűkebb városi tanács - amely tisztviselőkből állott tárgyalta és elemezte ki, e 8-10 tagú városi tanács határozatainakmár az egységes álláspontot kellett képviselniük a testület előtt. Vonatkozott ez bármilyen gazdasági ügyre, beruházásra, útépítésre és mindazon intézkedésekre, amelyek a város egész lakosságát érintették. A szűkebb városi tanács egységes véleménye minden egyes tagot kötelezett annak képviseletére, még akkor is, ha korábban, a tárgyalások előtt az illetőnek más véleménye volt. De az is igaz: a szűkebb városi tanácsban a résztvevők bármelyikének elgondolása, javaslata érvényesült, amennyiben az ésszerű és célszerű volt! A város közigazgatásának vezetésében több kitűnő munkatársam volt: Dr. Brassai György főjegyző, Dr. Siráki István tanácsnok, Dr. Laky József főügyész, Péredy Ferenc számvevőségi főtanácsos, Tóth Lajos főszámvevőhelyettes és Kántor Richárd, a közellátási hivatal igen ügyes vezetője. Közülük már többen meghaltak. Nevezett munkatársaim jól képzett, talpig becsületes, a közért dolgozó, városukat szerető tisztviselők voltak, akiknek szakmai tudására és támogatására mindenkor számíthattam." A gyászszertartás búcsúbeszédét is Bády István mondta, aki a tanácsi rendszer előtt városunk utolsó polgármestere volt és aki - a képviselő-teskövetve az apai végrendeletet visszaköltözött. Brassai György ekkor, immár tanácsnokként Gyergyószentmiklóson folytatta közigazgatási pályafutását. A második világháború végkifejlete újra menekülésre kényszeríti a családot, ezúttal Esztergomig, így lesz Brassai György a városháza megbecsült, szeretett alkalmazottja: 1949-ig tanácsnok, majd polgármester-helyettes, főjegyző. Amikor megindult a pártállami „tisztogatás", ő volt a második szakember, akit eltávolítotDr. Brassai György (1912-1992) tület legutóbbi döntése óta - az új önkormányzat első díszpolgára lett. Elsősorban „a még élő kevés városházi alkalmazott" nevében búcsúzott, „akiket az Úristen tartalékba helyezett." Felidézte dr. Brassai György pályáját, amely Erdélyből kiindulva vezetett Esztergomig. Az első világháborús összeomlás után, 1919-ben a háromszázezernyi magyar menekülttel együtt jött át a család és Rákospalotán telepedett le. Brassai György, elvégezvén középiskolai és egyetemi tanulmányait a fővárosban, itt lépett közszolgálatba fogalmazóként. Amikor Észak-Erdélyt 1940-ben visszacsatolták, a család tak a városházáról. Az 50-es években sok társával együtt kényszerültek bizonyítani, hogy kiemelkedő szaktudásukkal nemcsak a közigazgatásban, hanem a gazdasági életben, a vállalatoknál is helyt tudnak állni. Dr. Brassai György mint kiváló közgazdász emelkedett egyre magasabbra, és a Petrokémiai Beruházó Vállalat gazdasági igazgatójaként ment nyugdíjba. ,Az élet megtaposott, de eltaposni nem tudott" - foglalta össze a pálya tanulságát dr. Bády István, majd búcsúszavait a következőkkel zárta: ,$úcsúzunk Tőled mint embertől, aki Istent tisztelte, hazáját szolgálta, embertársait szerette, megbecsülte és segítette. Búcsúzunk Tőled mint családját szerető, érte élő, a messze szakadt családtagokért aggódó édesapától. Búcsúzunk Tőled mint Esztergom város kiváló képességű vezető köztisztviselőjétől, aki tiszta kézzel, még tisztább szívvel és lélekkel - szegényen is - szolgálta befogadó városát és polgárait, azokban a szomorúan nehéz időkben. Búcsúzunk Tőled végül - de nem utolsó sorban - mint sportbaráttól, aki az elmúlt évtizedekben városunk sportéletének egyik legodaadóbb, fáradhatatlan előmozdítója volt. Haló poraidban is a köszönet szava száll Feléd, amelyet én mint jó barátod és mint a város volt polgármestere tolmácsolok. Adjon a Mindenható megfáradt testednek, lelkednek örök nyugodalmat, az itt maradiaknak pedig békés megnyugvást. Gyurikám! Emlékedet megőrizzük, nem felejtünk el, Isten Veled!" Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Orbán Ferenc, a Dobó Katalin Gimnázium igazgatója 1992. december 7-én, türelemmel viselt szenvedés után elhunyt. Temetése a Belvárosi Temetőben 1992. december 12-én, 14 órakor lesz. A gyászoló család és a Dobó Katalin Gimnázium December a régi római naptár 10. hónapja (=decem) volt. Hazai elnevezése: karácsony hava. A hideg december kora tavaszt, s jó esztendőt jövendöl. A virágoztatás okán már hajtathatunk egyes növényeket. Ilyen például a fűzbarka, a húsos som, az aranyvessző, a mogyoróvessző, a japánbirs, a mandula. Van egy érdekes növény, amely télen a kertben virágzik: a Fekete hunyor (Helleborus niger). Krisztus virágának is nevezik, mert főként karácsony táján bontja szirmait. Az első hideg, havas napok után kezdjük el a madarak folyamatos etetését! Szorgos, hasznos munkájukkal meghálálják gondoskodásunkat. Eleségként olajos magvakat, faggyút, madárkalácsot, aprított sárgarépát és egyéb konyhai hulladékot helyezzünk ki. Etetőink gyakori vendégei a cinkék, a verebek, a zöldikék, a csuszka, a feketerigó, a vörösbegy. Naptárunk 6-án jelzi Miklós napját, gyerekek és szülők kedves ajándék-osztó napját A népszerű Mikulás-járás Szt. Miklós püspök emlékét idézi. Luca napja (december 13.) a Gergely-féle naptárreform előtt az esztendő legrövidebb napja volt. Maga a Luca név is az Újjáéledő Nap fényére (lux) utal. Az igazi Luca-szék bizony kilencféle fából készül. Luca napján szokásos a búzahajtatás. - Erdőn-mezőn, a vizekben, föld alatt és a levegőben szerényebb, visszafogottabb a növény-és állatvilág élete. A dermedtség és a pihenés hónapjaiban a jövő reménye élteti őket. Barna, fehér és örökzöld színek uralják a természetet. A gyógynövények közül szedhetünk galagonya- és csipkebogyót, fagyöngyöt. Szedhetünk fűzvesszőt, kosaraknak. Gombát is találunk. A fenyvesekben nagyobbrészt fenyőpereszkét, a lomberdőkben pedig szürke tölcsérgombát, lila pereszkét, késői laskagombát és téli fülökét gyűjthetünk. A hónap jeles napja december 21 -e. Az ember ősidők óta ünnepli a téli egyező pontos időt. Az időkiegyenlítés (a valódi napidő és a középidő különbsége) ekkor ugyanis: „0" perc. Az év folyamán előforduló legnagyobb eltérés: 16 perc. - A téli égbolt viszonylag gazdag fényes csillagokban. Decemberben, az esti órákban, dél-délkeleti irányban egy igen jellegzetes és nagyon feltűnő csillagképet pillanthatunk meg: az Oriont, az „Égi vadász"-t. Nálunk Kaszás a népi neve. Az Orion övének három csillaga délDECEMBER AJANDEKAI napfordulót. A Nap déli irányban ekkorjut legtávolabbra az égi egyenlítőtől. Nálunk ilyenkor délben a legalacsonyabb a napállás: 19 fok. Ekkor a leghosszabb az éjszaka és a legrövidebb a nappal. - Mivel az ókori ember naptára napévek szerint igazodott, a fontos csillagászati esemény dátuma december 25-e volt, s így lett ez az időpont a Napnak, a legyőzhetetlen „Sol invictus"-nak születésnapja. Időszámításunk szerint 354-ben került erre a napra - pápai rendeletre - karácsony ünnepe, Jézus Krisztus születésének napja. Régen ezen a napon fagyöngyöt, vagy cserépben hajtatott zöld ágat vittek a lakásba. így született meg a feldíszített fenyő gondolata is, ami örökzöld lombozatával az életet szimbolizálja. Karácsony ma is a szeretet, a békesség, a családi élet legmeghitebb ünnepe. Az esztergomi napórák december 25-én mutatják a „földi órákkal" megkelet felé meghosszabítva az égbolt legfényesebb csillagára, a Siriusra mutat. Az ókori Egyiptomban a Nílus áradásának kezdetét a Sirius heliakus (a Napéval egy időben bekövetkező) kelésével hozták összefüggésbe. A 9 fényévre levő fehér óriás látszófényessége - 1,47 magnitúdó. A legismertebb bibliai csillagászati jelenség: az úgynevezett betlehemi csillag. Máté evangéliumában olvashatjuk: „Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat." E jelenség - amint azt Kepler kiszámolta- magyarázta az, hogy i.e. 7-ben volt látható a Jupiter és a Szaturnusz szoros együttállása. Ez lehetett a Bibliában említett égi látvány. Hogy ez az együttállás a Halak csillagképében történt, amely az egykori zsidók asztrológiai elképzelése szerint a Messiás csillagképe volt, különös jelentőséget adott e ritka csillagászati jelenségnek. Évfordulók, események: 1901. december 5-én született Walt Disney, a világhírű természetfilmező, a rajzfilmek királya. 1813. december 8-án született Adolf Kolping, német katolikus lelkész, szociálpolitikus. 1843. december 11-én született Róbert Koch, német bakteriológus. 1858. december 22-én született Giacomo Puccini, olasz zeneszerző. 1798. december 24-én született Adam Mickiewicz, lengyel költő. 1524. december 24-én halt meg a neves portugál felfedező utazó, Vasco da Gama, aki elsőként jutott el Indiába, mégpedig Afrika megkerülésével. 1793. december 24-én született Déryné Széppataky Róza, a magyar színjátszás úttörője. 1898. december 26-án jelentette be a Curie-házaspár a francia tudományos akadémián a rádium felfedezését. 1822. december 27-én született Louis Pasteur francia kémikus és biológus. ó dolgozta ki a védőoltások rendszerét. 1659. december 31-én halt meg Apáczai Csere János, a nagy erdélyi polihisztor. Jelentős műve a Magyar Encyklopaedia. Klotz József