Esztergom és Vidéke, 1992
1992-12-10 / 48. szám
ESZTERGOM ES VIDEKE 3 Koditek Pál Városházi tudósítása A december 3-i képviselő-testületi ülést dr. Könözsy László polgármester 13 napirendi pont megtárgyalására hívta össze. A két ülés közti munkáról szóló polgármesteri tájékoztatót követően - melyet a képviselők 2 tartózkodással elfogadtak - Kund Ferenc alpolgármester adott szóbeli tájékoztatót Pilisszentlélek rendezési tervéről. (A tájékoztatóban és a kapcsolódó hozzászólásokban is több utalás hangzott el egy ezidáig még ntm publikált levélről, mely a rendezési terv készítésével és az ekörül kialakult vitákkal kapcsolatba hozható a Szerk.) Az esztergomi munkanélküliség helyzetéről dr. Könözsy László és Szőke János, a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségvezetője tartott tájékoztatót Eszerint Esztergomban a becsült munkanélküliségi ráta 18,4 %, mely jóval meghaladja a megyei (13,5 %) átlagot is. Az okok közismertek: Esztergom ismert ipari vállalatainak csődje! Az írásos előterjesztés mellékleteiből megállapítható volt, hogy a Munkaügyi Központ 1992-ig jelentős összegekkel támogatta a helyi átképzési programokat, bár az ott megszerzett új szaktudással is nehéz új munkahelyet találni. A képviselők közül Juhász Józsefné vetette fel a legélesebben, hogy a nyomasztó helyzet enyhítésére az Önkormányzatnak közvetlen módon kellene hathatós intézkedéseket foganatosítania (pl. új munkahelyek megteremtésének szorgalmazása a vállalkozók részéről). A beszámolóhoz Kiss Csaba, a Helyi Érdekegyeztető Tanács fűzött észrevételeket. Szőke János szerint 1993-ban ugrásszerűen fog nőni a szociális segélyre (4.000 Ft.!!!) jogosultak (inkább: szorulók - a Szerk.) száma, mely elérheti az 1.500-2.000 főt is. (Ezért a városi segélyalap tetemes növelése lesz szükségszerű! - a Szerk.) A testület egyhangú szavazással úgy döntött, Esztergom 1993-as költségvetési évének koncepcióját és „nulla szaldóhoz közelítő" költségvetés-tervezetét dr. Könözsy László ajánlotta a képviselők figyelmébe. Ennek lényege: a bevételi források további szűkülése (pld. a személyi jövedelemadóbevétel 50-ről 30 %-ra csökkent) és korábbi költségvetési (kiadási) kötelezettségvállalások miatt az igényköltségvetés és a lehetőség között 136.47 millió Ft. deficit a különbE lapszám rajzait Kántor János készítette Ülésezett a városvédők vezetősége Az Esztergom Barátainak Egyesülete az október 27-i újjáalakuló ülést követően november 27-én elnökségi megbeszélést tartott a Balassa Múzeumban. Az ülésen Iványi Pál elnökön és az októberi ülésen titkárnak választott Meszes Balázson kívül megjelentek a vezetőség tagjai (Székely Ildikó, Meggyes Miklósné, Bády Béla, Homor Kálmán, dr. Horváth István, Ortutay András, Koditek Pál). A vezetőség megvitatta az EBEtagság megújításával összefüggő kérdéseket. A nyilvántartásban szereplő tagokat az egyesület december hónapban levélben keresi meg. A tagsági viszony megújításához a jövő évre szóló tagdíj befizetése is hozzákapcsolódik. (Annak mértéke nem változik, évi 100 forint marad.) A vezetőség arról is döntött, hogy a korábban létesített tagozatokat megszünteti, és a jövőben az egyes feladatok gondozását esetileg és egyénileg a vezetőségi tagok vállalják el. Továbbá tervbe vették, hogy 1993-ban, az Esztergomi Helyi Televíziós Egyesület segítségével a helyi tévében városvédő műsort indítanak, havonta egy alkalommal, 10-15 perces műsoridővel. A „Tetszik - nem tetszik" című műsor városvédő szemmel hívná fel az illetékesek és a lakosság figyelmét környezetünk kirívó visszásságaira, ugyanakkor az eseményekről is beszámolna. Az 1996-os Expóig megvalósítandó feladatként tűzte önmaga elé az egyesület (remélve az ügyben érintettek támogatását), hogy szorgalmazza a Sötétkapu - Papnövelde utca megnyitását. Erre helyi és idegenforgalmi érdekből egyaránt szükség volna. _ Az ülés második részében Balogh Akos tájrendező mérnök, az OPEION Alapítvány ügyvezetője tartott - a vitával együtt több, mint két órás előadást Esztergom rendezési tervéről. A kötetlen, őszinte hangú beszélgetésen (melyen már Kund Ferenc alpolgármester is részt vett) megfogalmazódott, hogy Esztergom rendezési tervét elsősorban a városban élő, alkotó szakemberek készítsék el, a lehető legszélesebb társadalmi összefogással. KP ték, a munkát a bizottságokban folytatják. A képviselő-testület elé került dr. Bády Istvánnak, Esztergom háború utáni utolsó polgármesterének (1946. június 27. - 1950. július 16.) és az 1956-os Nemzeti Bizottság elnökének díszpolgárrá nyilvánítására vonatkozó előterjesztés. Nagyfalusi Tibor elnök ismertette a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság javaslatát, melyet a testület egyhangú szavazással tett magáévá. (Az előterjesztést későbbi lapszámunkban teljes terjedelemben közreadjuk - a Szerk.) A testület döntött a 317. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola profilbővítéséről. Az iskola az 1993/94-es tanévtől pályázati úton elnyert pénzük terhére - autószerelő és ruhagyártó szakközépiskolai osztályokat kíván indítani - elsősorban a leendő fiatal munkanélküliek számának csökkentése érdekében. A testület a profilbővítést támogatja. A testület a közalkalmazottak és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények szellemében készült előterjesztések alapján tekintette át a sokakat (pedagógusokat, egészségügyieket, köztisztviselőket) érintő jogszabály végrehajtásának helyi lehetőségeit. Az igen hosszú, sok vitával, értelmezéssel tarkított napirendi pontok tárgyalása nem zárult döntéssel: azt a következő ülésre halasztották, illetve átdolgozásra a képviselők az előterjesztőknek viszszaadták. A testületi ülést 22.45 órakor szavazatképtelenség miatt a polgármester berekesztette úgy, hogy 4 napirendi pontot (és néhány képviselői tájékoztatót) nem tárgyalhattak meg. December 17-én, reggel 8 órától folyamatosan üléseznek a képviselők, hogy az év végéig a legfontosabb, döntésre váró ügyekben eredményre jussanak. A GRAN TOURS KARÁCSONYI AJÁNLATA: Helytörténeti kiadványokat, könyveket, képzőművészeti alkotásokat, Székely Gábor esztergomi keramikus egyedi ajándéktárgyait kínáljuk Önnek. Nyitva: hétköznap 8-16 óráig. Esztergom, Széchenyi tér 23. Telefon: 13-756