Esztergom és Vidéke, 1992

1992-02-14 / 5. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Nemrég írtuk meg, hogy a Veszprémi Akadémiai Bizottság pályázatának egyik első díját a Nemzeti Alaptanterv Komárom-Esztergom megyei segédanyagát összeállító 16 fős munkacsoport nyerte, amely Balogh Ákos né szaktanácsadó vezetésével dolgozott. Azóta megtudtuk, hogy városunkból Ortutay András levéltárigazgató, dr. Bárdos István, a megyei önkormányzatfőelőadója, Pifkó Péter muzeológus, Bánhidy László tanár és Szeder Balázs mérnök vett részt az elsödíjas pályázat megalkotásában. Most a közös munka előszavát közöljük. Rövidesen elkészül a nemzeti alaptanterv (NAT), mely az ugyancsak készülő vizsgarendszerrel együtt a magyar közoktatás és pedagógia megújulásának fontos eszközéül szolgálhat. A NAT gyökeresen eltér az elmúlt évtizedekben használt tantervektől. Műveltségi területeket, ezen belül műveltségi tömböket tartalmaz, valamint azokat az oktatási alapkövetelményeket, ismereteket, képességeket, készségeket ismerteti, amelyeket minden magyar iskolában bármilyen fenntartású vagy világnézetű is az - meg kell tanítani, ki kell alakítani. A követelményeket nem évfolyamokra, hanem elemi (első 6 évfolyam) és alapszintre (további 4 évfolyam) bontja. Nem szabja meg a tananyagot, sem a tantárgyak rendszerét. Nem kötődik egyfajta iskolaszerkezethez. A NAT tehát nem hagyományos értelemben vett tanterv, mindössze egységes kiindulási alap a legkülönbözőbb alternatív és helyi programok számára. A vizsgarendszer a NAT követelményrendszerével adekvát, ami a jövőben elkerülhetetlenné teszi a Nemzeti Alaptanterven alapuló helyi tantervek elkészítését. Ezzel egyidejűleg lehetőség nyílik arra, hogy az egyes iskolák tantervébe, tananyagába - az iskola nevelési-oktatási céljainak megfelelően - beépítsék a lakóhelyről, a tájegységről, a megyéről a legfontosabb ismereteket. Természetesen a pedagógus alanyi joga kiválasztani azon tényeket, adatokat, ismereteket, amelyeket adott általános vagy középiskolában saját településéről vagy a megye művelődéstörténetéből meg akar tanítani. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek és fiatalok történelmi, társadalmi idő- és térszemléletét a „szűkebb haza" nyújtotta közvetlen tapasztalatok útján, valamint az élményszinten szerzett ismereteken keresztül lehet leghatékonyabban megalapozni és fejleszteni. A padagógusok örömmel fogadják, hogy a NAT bevezetésével megszűnik az országosan egységes tanBár az illetékesek ígérik, hogy rövidesen lesz tankönyvpiac, és az alternatív programok, tantervek választéka is bővül, csak természetszerűleg a közös, országosan elsajátítandó ismeretek megszerzéséhez nyújtanak segítséget, illetve az egész ország területén használható ismeretanyagot tartalmaznak majd. Ezekből természetszerűleg kimaradnak a szűkebb környezetre, régióra vonatkozó információk, s így szinte megoldhatatlan helyzetbe kerül az a pedagógus, aki e témakörök tananyagát kívánja meghatározni, s dagógusok és a diákköri dolgozatot készítők igényeit messzemenően kielégíti, helyi pályázatok kiírásához is támpontul szolgálhat, a szakköri munkához is segítséget ad. A témák feldolgozásának mélységét a kiadvány célja szabta meg: középiskolai és általános iskolai tanulóknak mit kell, szükséges, ajánlatos tudni közvetlen környezetükről. Természetesen gondoltunk a szakkörökben, önképző körökben folyó elmélyültebb munkára is. Vizsgálódásunk időhatára általában az államalapítástól napjainkig terjed, ám az azt megelőző korokból származó hiteles adatokat is közöljük, vagy hozzáférhetővé tesszük a helytörténeti fejezetben, illetve a hozzá kapcsolódó témabibliográfiában. A földrajzot tekintve anyaggyűjtésünk köre a mai Komárom-EszterEgy aranyérmes dolgozat az ennek megfelelő tantervet elkészíteni, holott ezek az ismeretek e legtöbb műveltségi tömbbe jól beépíthetők, sőt beépítendők. Munkacsoportunk a pályamű elkészítésével e hiány pótlására vállalkozott. Munkánkba egyrészt a pedagógiai szempontból fontos forrásokat kívántuk feltárni - s pályamunkánk esetleges közreadása esetén - a pedagógusok számára hozzáférhetővé tenni. A forrásközlés mellett, ahol azt indokoltnak tartottuk, témák szerint csoportosítva összefoglaltuk a legfontosabb ismereteket is. Arra törekedtünk, hogy a megyére és a településeire vonatkozóan megjelent összefoglaló alapművek mellett a pedagógus köztudat élő elemévé tegyük a viszonylag könnyen megszerezhető tanulmányokat, kézikönyveket, olvasókönyveket, monográfiákat, kéziratokat. Pályamunkánk műfaját nehéz volna meghatározni. Nem tanári kézikönyv, nem tankönyv, nem útmutató. Ha az arányokat tekintjük, könyvünk nagyobb mértékben ad közvetett segítséget a pedagógusnak, mint közvetlenül tananyagként felhasználható ismereteket Ugyanis lelke a bibliográfia. Az általános bibliográfia összegyűjti a megyéről és városairól megjelent összes átfogó művet, a témák végén pedig részletes témabibliográfiát adunk.Mivel az egyes szakirodalmi feldolgozások további irodalomjegyzéket közölnek, bízvást állíthatjuk, hogy a kutatni vágyó pegom megyére és településeire terjed ki. Természetesen az etnikai és szellemi határok nem mindig esnek egybe a mesterségesen kijelölt közigazgatási- és országhatárokkal (kiemelten érvényes ez Komárom-Esztergom megyére), ezért több vonatkozásban kitekintünk a történelmi Magyarország területére is. Az egyes témák feldolgozásmódja különböző. Úgy érezzük, ez némi magyarázatra szorul. A helytörténeti fejezetben minden településről adunk helytörténeti ismertetőt, hisz néhány kivételtől eltekintve ezeket az adatokat a legnehezebb egybegyűjteni. Az egyháztörténet és az irodalomtörténet is településenként taglalja az eseményeket veszi számba az alkotásokat Az ipar- és technikatörténet továbbá a természeti értékeinket bemutató fejezet átfogó, az egész megyére kiterjedő ismertetésre vállalkozik, és a szövegbe ágyazva jelzi, úja le egy-egy település nevezetességeit Külön művészeti fejezet nincs. Fölösleges, hiábavaló vállalkozás lenne e közigazgatási egység művészettörténetét összefoglalni. A műemlékek, műemlék jellegű épületek, legbecsesebb műtárgyak, legismertebb alkotók neve fellelhető a helytörténeti, illetve vallástörténeti anyagban. Csupán a megye művészettörténetileg leggazdagabb két városáról, Esztergomról és Tatáról készült rövid, vázlatos ismertetés, kiemelve a legjelentősebb tárgyi emlékeket és személyiségeket A további tájékozódást igen gazdag tematikus bibliográfia teszi lehetővé. Az alkotóművészeket felsoroló irodalomjegyzék a kortárs művészet bemutatását illetően teljességre törekszik. Pályamunkánkban KomáromEsztergom megyeinek minősítettük az itt született alkotókat ha munkásságuk nem is itt teljesedett ki, valamint azokat, akik bár nem megyénkben születtek, de hosszabb ideig itt dolgoztak. A Nemzeti Alaptanterv használatát nem teszik kötelezővé, nem vezetik be egyik napról a másikra. A külső és belső, a tárgyi és személyi feltételek megteremtésével párhuzamosan, fokozatosan vállalkoznak majd az iskolák a Nemzeti Alaptanterven alapuló helyi tantervek és tananyag kimunkálására. SZAUNA NYÍLT A HOTEL OKTÁVBAN (Esztergom-Kertváros, Wesselényi u. 39.) Nyitvatartási naponta 8-20 óráig Belépődíj: 100 Ft/óra A hotel játékterme és drinkbárja is Kedves Vendégek rendelkezésére áll!