Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-19 / 45. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Éppen negyedéve, hogy városunk képviselő-testülete 154/1992. (VI11.13.) számú határozatával a bajor Bamberg mellé, a Német Szövetségi Köztársaság más tartományaiból még két „testvért" választott. Bambergnél jóval kevesebb - Esztergomhoz hasonló - lélekszámú, kisebb „ikertestvért": a Duna-menti Ehingent (Baden-Württenbergből) és a Majnaparti Maintalt (Hessen Szövetségi Tartományból). Időközben lezajlottak az egyeztető tárgyalások a szerződés aláírásáról. Maintallal ez jövő tavaszra-nyárra marad; Ehingen hivatalos küldöttsége viszont már most csütörtökön megérkezik, hogy szombaton sor kerülhessen az ünnepélyes aláírás első „felvonására", amelynek színhelye Városházánk nagytanácstermében lesz. Noha az európai történelem örökségére nézve sem Maintal, sem Ehingen nem büszkélkedhet annyi nagyhírű értékkel, mint Bamberg, - mindkettő ugyancsak ősi helye a városi polgárosodásnak, és bőségesen részesül a nyugati régió máig elért gazdasági, szociális, kulturális fejlettségéből is. Ehingent már egy 96l-es keletű oklevél említi. Ma a leggazdagabb német szövetségi tartomány egyik körzetének 27 ezer lakosú székhelye. Svábföldön, a Duna völgyében fekszik, a Sváb-Alpok és a Badeni tó között, Ulmtól 25, Münchentől 120, Stuttgarttól 150, Esztergomtól 840 km-re. Jelentősebb fejlődésnek a Berg-grófok alatt indult. A család egyik tagjának, Sophiának a testvére volt Salamon magyar király. A grófi dinasztia kihalása (1346) után a város többnyire zálogbirtok osztrák fennhatóság alatt (1805-ig). A régi város képét az erődített városfal maradványai és a 17-18. században emelt barokk templomok, középületek határozzák meg. ti élete (IRIS Művészcsoport, Ifjúsági Szimfonikus Zenekar). A kapcsolatépítésnek nem elhanyagolható szempontja, hogy BadenWürttenberg tartományban mintegy 100-150 ezer M agyarországról kitelepített „dunai sváb" él. Ehingen város vezetése 1990 nya rán kezdeményezte a kapcsolatok felvételét. A szándéknyilatkozatot hivatalosan - írásban is, küldöttségek réNovember 21.16,30: Ujdbb testvérvárosi szerződés A mintegy 11000 foglalkoztatott 852 munkahelyen dolgozik, a mezőés erdőgazdaságban, szolgáltatásokban, kereskedelemben, többségük pedig az igen fejlett kézmű- és gyáriparban. (Papír- és textilgyártás, fémfeldolgozás, fémszerkezetépítés, computer- és fémtechnika, autóalkatrészgyártás, nagy munkagépek gyártása a Liebherr világcég üzemében.) A városban minden iskolatípus megtalálható, a főiskolát, egyetemet kivéve. A civil társadalom egyesületi, társasági szervezettsége úgyszintén magas színvonalon fejlett. Hasonlóképp mozgalmas és intézményekben gazdag a kisváros és körzetének művészevén is - többször megerősítették. A mi önkormányzatunk hivatalos delegációja 1991 februárjában viszonozta a látogatásokat. Megindult a sokoldalú kapcsolatépítés, amely máig folyamatos. Ehingen főként iskolai csoportokat fogadott intenzív nyelvtanulás céljából: de sor került kulturális rendezvényekre is, így például a két város képzőművészeinek cserekiállítására. Ehingen 3200 DM értékű könyvet ajándékozott a Ferences Gimnáziumnak, két nagy teljesítményű olajégőt a kórház részére. Bizonyosak vagyunk abban, hogy e régi keletű és folyamatosan tartó kapcsolatépítő törekvés méltánylásával amely a testvérvárosi státuszról hozott határozatban kifejeződik - Esztergom életének minden területe gazdagodni fog. Ehingeni barátaink tíz fős delegációja november 19-én este érkezik városunkba. Másnap szakmai programban lesz részük: megtekintenek néhány oktatási és közművelődési intézményt, a kórházat, a Suzuki autógyárat; majd a város idegenforgalmi nevezetességeivel ismerkednek. 21-én, szombaton az ünnepélyes aláírást (16,30 óra)dunakanyari kirándulás előzi meg és a Vármúzeumban tartandó fogadás követi (18,30). A vasárnap reggeli mise után, tíz óra körül máris a búcsú következik; de reméljük, hogy - a testvérvárosi szerződésnek köszönhetően is - hamarosan és a jövőben mind többször találkozni fogunk. N.T. Különvélemény Miért nem szavaztuk meg a polgármester úr fizetésemelését? A képviselőtestület október 29-én, a szervezési és jogi bizottság javaslatára, a polgármester bérének emeléséről tárgyalt. 1990 októberében a polgármester úr számára az akkori maximumot szavaztuk meg, száz forint híján a miniszteri fizetés 80 %-át! (51.900 Ft) Ez év januárjában pedig már volt egy 20 %-os emelés. A mostani javaslat indoka a miniszteri fizetések ez évi májusi emelése volt. Most, többszöri módosító javaslat után 78.000 forint alapbért szavazott meg a testület. Mi ezzel nem értünk egyet, mert: 1990-ben, amikor a polgármester fizetését a lehetőség szerinti maximumban határoztuk meg, az elsősorban a megelőlegezett bizalmat foglalta magába. A polgármester úr azonban ennek az elmúlt két év folyamán nem felelt meg. Az a nem kis számú esztergomi választópolgár, akiknek véleményét pártállásra való tekintet nélkül - ismerjük, a polgármester úr tevékenységével határozottan elégedetlen. Természetesen ezek csak szubjektív vélemények. Azonban: a polgármester úr számos esetben bizonyította, hogy nem szolgált rá erre a megelőlegezett bizalomra, mert: önmagát illetően nem tartja kötelezőnek a Szervezési és Működési Szabályzatot (az ülések időpontjának meghatározása, a beterjesztés módja, a napirendek összeállítása, az ülések levezetése). A jegyzőkönyvek hitelesítése a képviselőknek állandó gondot jelent, mivel azok nem azt tartalmazzák, amik az üléseken elhangzottak. A döntések meghozatalában nem mindig veszi figyelembe a szakértői véleményeket. Több esetben olyan ígéretet tett, amelyekben előzetesen nem kérte ki a testület vagy a bizottságok véleményét. Például a Kolping Családdal kapcsolatos szándéknyilatkozat aláírása esetében. Elhibázott lépéseinek eklatáns példája a Családsegítő Központ önhatalmú áthelyezése - testületi jóváhagyás nélkül, az önkormányzati törvény teljes figyelmen kívül hagyásával. Ezek után nem kérdés, miért nem szavaztuk meg egy olyan polgármester béremelését, akinek tevékenységével az általunk megkérdezettek nem értenek egyet, aki a testület szabta törvényeket és az önkormányzati törvényt sem tartja be. Esztergom, 1992. november 6. Paál Anikó, Miavecz Jenő, Nyers Sándor szabaddemokrata képviselők (A különvéleményt a három szabaddemokrata képviselő kérésére jelentettük meg - a Szerk.) Kedves Képviselőtársaim! Az Önök által felvetettekben bizonyára számos igazság van, hiszen hiba nélküli ember nincs, főleg nem most, e polgármesterpróbáló időkben. Örülnék, ha a sok munka közepette az említettek lennének a Város legnagyobb gondjai. Vitát nyitni nem szándékszom. Az Önök segítőkészségét, kritikai észrevételeit csak megköszönni tudom. De kezdjük a dolgok sűrűjében: szememre vetik, hogy a Kolping Család elhelyezése ügyében nem kértem ki a bizottságok és a testület véleményét. Ez igaz, és vállalom is, mivel e gyors döntéssel nem engedtem ki a városból azt a több tíz millió forint támogatást, amit a német Kolping-mozgalom Esztergomnak szánt. Ilyen értelemben az Önök vádja egy dicsérettel is fölér. Utólag a képviselő-testület is elfogadta e döntésemet. A testületi ülések idejét pedig csak akkor rögzítem, ha a bizottságok írásos anyagait a Szervezeti és Működési Szabályzat által előírt nyolc napon belül megkapom. Ha szükség volt rá, akkor rendkívüli ülést is összehívtam. A napirendet úgyszintén a testület fogadja el, én csak javasolok. Ezek után nem értem a fölvetést. A jegyzőkönyv hitelesítése sem az én jogköröm, azok megírásához végképp nincs közöm. A Családsegítő Központ ügyében az élet engem igazolt. Ezt az ügyet ki kellett mozdítani a holtpontról. Lehet, hogy a módszer nem volt a legmegfelelőbb. Bízom abban, hogy Esztergom nyugodtabb város annál, mint hogy bármelyik párt provokációjának felüljön. Bizton remélem, hogy képviselőtársaim a mellékelt levelet a segítő kritika szándékával írták-és nem a választási kampányra való előkészület jegyében. Esztergom, 1992. november 16. Dr. Könözsy László A KDNP nem folytatja... Az Esztergom és Vidéke 40. számában alaptalan támadás érte a KDNP-t, amire az Esztergomi Szervezet elnöksége rövid nyilatkozatban válaszolt. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az otromba vádaskodásoknak, a félreértéseknek, a hazugságokkal egyenértékű csúsztatásoknak, a liberális képviselők nyilatkozatainak tág teret enged a fenti lap. A KDNP fájlalja, hogy felhívása ellenére sem hajlandók ellenség helyett korrekt ellenzékként viselkedni, hanem írásaikkal is gyűlöletet igyekeznek szítani. A KDNP megszokta, hogy ha nem nyilatkozik, szürkének nevezzék. Ha pedig nagyritkán szóhoz engedik jutni és tájékoztatja a közvéleményt a tényekről, akkor keresztényi mivoltát vonják kétségbe. (Mintha a kereszténység az igazság elvtelen eltussolásából állna.) A KDNP továbbra is tájékoztatni kívánja Esztergom társadalmát. De nem látja annak értelmét, hogy zavaros „irodalmi" ömlengésekkel, vagy tökéletes tájékozaüanságot eláruló írásokkal foglalkozzék. Ezért a vitát a maga részéről befejezettnek tekinti. KDNP Esztergomi Szervezete Elnöksége