Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-19 / 45. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE HÍREK— ESEMÉNYEK-^rUDÓSÍTÁSOK GAZ - VAN? A városi gázhálózattal, a közműfejlesztési hozzájárulás mértékével is foglalkozott - többek között - a képviselő-testület november 12-i ülésén. 60 ezer forint egy-egy fogyasztó belépési Összege Esztergom déli városrészében. (Az első ütemben az Árok utca-Terézia utca -Dobogókői út vonalával határolt terület gázellátása épül ki.) Kertvárosban 35 ezer forint a belépési összeg. A különbség oka: Kertvárosban jóval kevesebb a járulékos költség. Nincsenek kiváltandó közművek a föld alatt (telefon, elektromos-, vízvezeték, távfűtés), elenyészően kevés - sajnos? - az aszfaltozott úttest, olcsóbb a földmunka. Itt 15 kilométernyi vezeték épül ki, ekkora szakasz megépítéséhez volt módja a Városházának tőkekoncentrációra (magyarul: nem épül meg most néhány, egyébként esedékes dolog, több pénz jut a gázra). A régi városban más a helyzet. 110 km a teljes hálózat tervezett hossza. A városrészek között természetesen jelentős különbségek vannak. A déli városrész föld alatti állapota nem sokban különbözik Kertvárosétól, ezért a képviselő-testület úgy határozott, hogy a 60 ezer forintokból fennmaradó összeget az utak helyreállítására fogja fordítani. Dr. Etter Ödön független képviselő kérdése: - Mi a biztosíték arra, hogy a belépési összeg nem lesz horribilis mértékű ott, ahová jóval később jut el a gáz, s vezetékdzsungel van a föld alatt? Válasz: a képviselő-testület garanciát vállal arra, hogy a belépési összegek csak az inflációs rátával növekedhetnek. A jelenlegi elképzelések szerint csak 1995-re épül ki a városi gerinchálózat. Ezzel együtt kell létrehozni a gáztársulásokat - az esztergomi OTP kölcsönt külön-külön nem ad, csak társulások tagjainak. (A szerkesztő megjegyzése: mindennek ijesztően emelkedik az ára; a villany- , fa, szén-, olajfűtés ijesztően drágul! Évek múlva, a város északi végén hányan lesznek képesek beruházni? Akkor léteznek-e még a jelenlegi hitelkonstrukciók?) Figyelemre méltó adat az előterjesztésből: a szükséges minimális jelentkezési arány 60 %. Ebben az esetben tartható a jelentkezési öszszeg - a másik felét a város állja. Az Vl-es részütemben - a legelső utcák - a csatlakozni kívánók száma az éppen elégségesről 70 % fölé nőtt, ami azt mutatja, hogy a lakosság egy része előbb kivár, később jelentkezik. Növekvő jelentkezési arány esetén mind a lakossság, mind a város terhei csökkennek - s talán az építkezések üteme is gyorsulhat. A JÖVŐ ESZTERGOMA Az általános Rendezési Terv bemutatásának hatodik fórumán Tóth Árpád építészmérnök a délkeleti városrésszel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Ez a terület a város régi szerkezetét, jellegzetes mezővárosi vonásait őrzi. A Somogyi utcáig terjedő rész zártsoros, délebbre családi házas beépítésű. Bizonyos területein ezt a harmonikus jelleget lakótelep bontja meg. A városrészben jelentős közintézmények és ipartelepek vannak, kezdve a vasútállomástól, a Tűzoltóságtól iskolákon át a Suzukiig. Ezen a részen jelentősebb lakásépítésre nincs mód. Mindenképpen célszerű lenne megőrizni mai jellegét. A volt szovjet laktanyák egy részében, jelentős átalakításokkal, iskolák hozhatók létre. Közlekedés: a vasútállomás közelébe célszerű elhelyezni az új autóbusz-pályaudvart. így mentesülne a Simor János utca a nem mindennapi környezetszennyezés terhe alól; valamint, ha megépül(ne...) egyszer a gyorsvasút, változ(ná)nak a közlekedési szokások is. A tervezett tehermentesítő út is ezen a területen érkezik be a városba - a Suzuki-út részeként. Ipar: a Suzuki nagyon szép, hangulatos területen tud esztétikusan építkezni. A beszállítók számára is vonzó lehet a gyár előtti terület - az ipari infrastruktúra fejlesztése is megoldott ezen a területen. A fórum résztvevői közül sokan kérdeztek a 1 l-es út átvezetéséről, a gázról és a kerékpárútról. Ez Horváth Sándor területi képviselőnek is szívügye: a tudósító szerint neki kellene kézbe venni, menedzselni. Az útalapból 5 % - 900 millió forint! - csak kerékpárutak építésére fordítható. Ebből az összegből 400-600 km út építhető - nagyon jó lenne bekapcsolódni ebbe a programba! (A témával külön is kívánunk foglalkozni!) Az Ady Endre utcában lakók szerint elég sok helyen van mód tömbbelsők beépítésére. Sokan beszéltek egy helyi városközpontról, sétáló-, üzletutcákról. Az utcán parkoló teherautókat célszerű lenne egy közösen, a tulajdonosok által fenntartott telephelyen tárolni. Egy szabad, kihasználatlan területen, a Kincsespatak környékén, a városhatárban szabadidőpark kialakítását javasolják a városrész lakói. Különösen izgalmasnak ígérkezik egy másik javaslat: nyugati mintára a következő évtől kezdve „tervkocsmákat" akarnak rendezni a tervkészítők: egy pohár üdítő, üveg sör mellett, gyakrabban gyűlnének össze az adott városrész érdeklődői, hogy megbeszéljék területük gondjait. Dyen kisközösségekből születhet meg a hiányzó civil-társadalom. A VAROSHAZA - BELÜLRŐL Jegyzői irodai. Az Agy - avagy számítástechnika a hivatalban Ma 34 számítógépes munkahely van a Városházán. Ezek a gépek rendszerbe állítva szolgálják a hivatalt. Állandó működésüket hárman biztosítják: Lipóth Andrásné, Borlai Gábor és Vezér László. Borlai Gábor 1974 óta dolgozik a Házban - sok területen megfordult már. Hogyan jutott a legkorszerűbb közelébe? - Az a hatalmas adatmennyiség, amely itt található, ide bekerül, hagyományos módon nagyon nehezen kezelhető. Amint lehetett, elkezdtük kiépíteni a mai rendszer elődjét. - Milyen területen indultatok? -1987 végén vettük az első gépet, mai szemmel nézve hatalmas összegért, 256 ezerért egy PC XT-t. Ilyen gépet ma már néhány tízezerért lehet venni, korszerűtlennek, lassúnak számít. Akkor: csoda volt. Az iktatóba került - ma a helyén már egy korszerűbb, gyorsabb AT van. Az első gép, természetesen, még ma is a Házban működik. - Mi történik az iktatóban? - Az ügyiratállomány számítógépes gyűjtése, kezelése. 1988-tól minden adat gépen van, ezek bármikor visszakereshetők, hozzzáférhetők, bővíthetők. - Meddig kell ezeket őrizni? - Helyben öt évig, utána levéltárba kerül minden. - Hogyan fejlődött tovább a rendszer? - Rendszerré 88 végén szerveztük, akkor már egy nagyteljesítményű AT-vel bővültünk, ez felügyelte a rendszert, emellett volt több XT gépünk. Akisiparosok, magánkereskedők nyilvántartása következett jelentési kötelezettségünk szabta meg a fejlődés irányát. - A nagy áttörés? - A „választási gép". Az önkormányzati választásokra kaptunk egy akkor nagyon nagynak számító, 386-os, 25 MHz-es gépet, ezt egyedül, önállóan, a választások tisztasága érdekében „pucéran" kellett az országos rendszerre csatlakoztatni. Most a helyi NOVELL - működtető rendszer - része. -Mamár inajd mindenütt kopognak a gépek, ciripelnek a szövegkiíró nyomtatók. Merre tovább? - Térinformatika. Minden, térképpel dolgozó városházi iroda munkáját hihetetlenül megkönny intenénk. Ha az ehhez szükséges gépi hátteret biztosítjuk, elindulhat az önálló kiadványszerkesztés, saját újságot tudunk létrehozni - s ez is a város érdekét szolgálja. -Súlyos kérdés: mi biztosítja az adatvédelmet? - Az egész rendszer jelszóval védett. Magyarul: csak a bejegyzett felhasználóknak van joguk - és módjuk! - egy-egy területen dolgozni. Ezenkívül: az adatokat folyamatosan megőrzik a gépek, valamint naponta történik olyan általános mentés, amely megoldja a végső védelmet. Minden mágnesszalagokra, páncélszekrénybe kerül. - Az anyakönyvezés még mindig kézimunka, kartotékolás... - Egyelőre ez a hivatalos forma, de az adatokat már lehet gépen őrizni. Ugyanúgy, mint a népességnyilvántartáshoz, központi programra - és elhatározásokra van szükség! - Országos rendszerekkel van-e kapcsolatunk? -Rendszeres telefonkapcsolatunk van a TÁKISZ-szal, vagy bármilyen adatbázissal. A városon belül pedig a GAMESZ-hez kellene kiépíteni egy vonalat - pénz, pénz, pénz. Habár a helyi hálózatot én magam építettem ki. Elvileg a kábeltévé hálózatát is lehetne használni adatátvitelre - errefelé van a jövő... Hogy miért van erre szükség, mennyiben könnyíti meg a polgár helyzetét, mi mindent csinálnak még a „számgépesek", milyen munka folyik ezen az irodán - erről a többiekkel, legközelebb. f Családi hírek Ingár Mária és Császár István november 14-én házasságot kötöttek. Sok boldogságot kívánunk!