Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-12 / 44. szám

358 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE RAFAEL BALÁZS oldala Háttá A VAROSHAZA - BELÜLRŐL Kedd, Kistanácsterem, nyolc óra Vezetői értekezlet Egy hónapja ismerkedem a Ház­zal, „megmelegedtem" már annyi­ra, hogy tudjak írni az egyik leg­fontosabb belső, városházi ese­ményről. A vezetői értekezletek irányítói: a polgármester és a jegyzőasszony valamint az alpolgármesterek. Né­gyesük a személyzeti vezetővel, a polgármesteri titkárral és az iroda­vezetőkkel, csoportvezetőkkel egé­szül ki. Dr. Könözsy László polgármes­ter egyenként váija a jelenlévők beszámolóját a függőben maradt feladatok végrehajtásáról és azok­ról a gondokról, amelyek az adott hétre várnak megoldást Borz Tibor polgármesteri tikár: - A keddi összejövetelek rend­szere régen él a Városházán. Ez a testületi ülések egyik előkészítő fóruma. Egyeztetésre kerülnek a napirendi pontok, azok felelősei. Azok az ügyek kerülnek ide, ame­lyek több szervezeti egységet, vagy adott esetben minden terüle­tet érintenek, közös koordinálást igényelnek. Ez az egyik gócpontja a házon belüli információ-áram­lásnak. Minden terület gazdája tudja azoknak a jogszabályoknak, ren­deleteknek a körét, ahol bármely terület gondjaira választ kaphat­nak - ha adható válasz. Sok eset­ben ugyanis prózai akadályok: legtöbbször anyagiak (pénzhi­ány), vagy tiltó rendelkezések kö­tik meg az ügyintézők kezét A legtöbbet természetesen a Vá­rosüzemeltetési és Műszaki Iroda munkatársai „szerepelnek". Ma­gyarázata elég egyszerű: a napi gondok elsősorban náluk csapód­nak le, hiszen a város útjainak kar­bantartásától a gázprogramig, a rendezési tervek vitájáig sok min­dent kell egy kézben tartaniuk. A sor folytatható, de talán már látszik: nem hiábavaló reggelek ezek. Irodák, csoportok, számító­gépesek, vezetők. Hogyan műkö­dik a központi számítógép, az AGY? - legközelebb erről írunk. Röviden Az évből hátralévő időben még négy képviselő-testületi ülést tartanak a Városházán. Idő­pontjaik: november 12, 19, de­cember 3 és 17. Fontosabb, szé­lesebb érdeklődésre számot tart­ható témáik: - a pilisszentlélek! rendezési terv hely­zete, - a gáz közmúfejelsztési hozzá járulás összege, - beszámoló az Egységes Rendezési Terv lakossági egyeztetéseiről, - az új szemétdíjrendelet, - az önkormányzat 1993. évi költség­vetésének előkészítése. November 19-e és 22-e között delegáció érkezik Ehingenből Esztergomba a Testvérvárosi Szerződés ünnepélyes aláírására. Ennek időpontja: november 21. Ötödik testvérvárosunk küldöt­tei gazdag program keretében is­merkednek meg Esztergommal, a Dunakanyarral, a környék ne­vezetességeivel. Esztergomban tartózkodik Je­an Descarpentries, francia test­vérvárosunk, Cambrai küldötte, az ottani baráti társaság elnöke. A Cambrai-Esztergom Baráti Társaság szerdai soros összejö­veteléreérkezett. Avárhegyitalál­kozón a jövő év áprilisának jelen­tős cambrai-i ünnepségeiről volt szó: az 1956-os év eseményeinek emlékére táblát avatnak a francia városban, valamint vissza szeret­nék állítani egy utcájuk eredeti ne­vét, amely valamikor Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselte. A Tankönyvkiadó gondozásá­ban nemrég látott napvilágot a Sportjátékok Hl. című kézi­könyv, melynek Labdarúgás című fejezetét dr. Magyar György, a Vitéz János Tanítóképző Főiskola kandidátusa írta. A közelmúltban az Észak-Raj­na Westfáliai Kézműipari Kama­ra meghívására Düsseldorfban járt öt magyarországi köztár­sasági megbízott és az IPOSZ el­nöke társaságában Juhász József IPOSZ alelnök. Utazásuk célja az volt, hogy megismerkedjenek a német iparegyesület működésé­vel, amellyel az esztergomi szer­vezetnek régi, virágzó kapcsola­tai vannak. A társszervezet képvi­selőit november végén várják Ma­gyarországra. 28-án Esztergomba is ellátogatnak. A JÖVŐ ESZTERGOMA Déli városrész Ez a terület az Árok utca - Ke­rektemplom vonalától délre és nyugatra eső rész. Tétényi Éva építész a városrész építészeti múltjáról, jövőjéről, a terület ko­rábbi mostoha sorsáról szólt: - 1850-ben kezdett épülni a Ta­bánnak nevezett terület, a Szentki­rályi utca környéke 1900 után. Az egységes, kisvárosias-falusias te­rületet feldúlta a Labor MIM mára elhagyatott, otromba gyáregyütte­se, a Táti út túloldalán pedig a SZIM hasonlóan jellegtelen épü­leteinek sora. Pedig célszerű lenne megőrizni sajátos hangulata miatt a részben zártsoros, részben kistel­kes, családi házas beépítést Az Árok utca folytatásában, át a szigetre hidat terveznek. A Mária Valéria híd felől - ha egyszer va­lóban megépül... - erre nemzet­közi (csak személygépkocsi!) for­galom fog érkezni. A Duna menti, Bécs felől erre vezető kerékpárút is megalapozhatja a városrész tu­risztikai fejlődését, az idegenfor­galom letelepedését. Mai napig sem tisztázott az ipar­területek sorsa. Gyakorlatilag nem működnek - kivéve a SZIM né­hány üzemét, amelyek közül vala­melyikben a mai napig is működ­tetnek egy olyan törőgépet, amely hangjával, földrengésszerű roba­jaival továbbra is félelemben tartja a környék lakosságát. Ebben a gyáregyüttesben jól fel­szerelt rendelő található; a város­részben van a bizonytalan jövőjű munkásőrépület, határőrség ­vannak tehát közintézmények. Göncz Benedek tervező, árvíz­védelem: - A védőerdőt meg kell őrizni. A terület a száz éves árvízszint alatt fekszik. A több ízben magasított töltés éppen csak megfelel, nagy víz esetén a talaj- és szennyvíz feltör a csatornákból - már ahol van csatorna. Ha kiépül a sziget tengelyében húzódó gát, a töltés elbontható lenne, közvetlenül odajutnánk a Kis-Dunához. Hatal­mas gond, hogy a térségben vég­zett OVIBER-munkákat a beruhá­zó nem fejezte be, s jelenlegi álla­potában kívánja a városnak átadni -amit nem szabad elfogadni! Erről a területről volt - lett volna - szó. Az itt élők azonban nem a távoli jövővel törődnek. A város legelhanyagoltabb területének tart­ják a déli városrészt, ahol rosszak az utak, a csatornaépítés tempója a jó kezdet után lelassult Gáz: nagyon magasnak tartják a 60 ezer forintos alapösszeget, ez­zel magyarázható - szerintük -, hogy olyan kevesen lépnek be a gáztársulásba; anarchikusak a közlekedési állapotok, életveszé­lyes a rendőrség előtti sarok, ten­gelytörőek az utak: Öntöde, Vasas, Pöltenberg utcák; rossz a közvilá­gítás - általános panasznappá vált a jövő fóruma. „Harminc éve itt lakunk, mindig csak hitegettek minket, már nem hiszünk senki­nek!" - mondják. - Kifizetjük a hatvanezret, de amennyivel kevesebbe kerül az egész nálunk, azt tegyék valami­lyen kasszába, s a végén abból ké­szüljön más is! Addig kamatoz­zék! - ajánlotta Szabó Antal a Csa­tai Szabó utcából. - Miért az ilyen teriileteken lakóknak kell azt meg­fizetni, hogy a Széchenyi tér száz éve pormentes?! Hogyan lehet, hogy Tokodon 24 ezer a gáz, nálunk meg ennyi? Ott idén negyvenezer­rel kellett belépni, tizenhatot visszakaptak - környezetbarát fű­tés megvalósítása címén! A tudósító megjegyzése: a kép­viselő-testület csütörtöki ülésén 5. napirendi pontként foglalkozik a belépési összeg kérdésével. Na­gyon jó lenne, ha a lakosság ­képviselői útján, vagy akár köz­vetlenül - időben jelezné hasonló témákban egyet nem értését. Elő­zetesként: a versenytárgyalásokon nem jelentek meg ezek az olcsó kivitelezők; itt a városban pedig nagyon sok közmű (telefon, csa­torna, víz) van az úttestek alatt ­már ahol van... Az sem közismert, hogy a valóban égetően szükséges csatornaépítést a város végezteti, külön, nem lakossági pénzekből. Jelentős részt vállal - mintegy 50 %-ot - a lakossági területek gázé­pítéséből is - hiszen mindannyi­unk érdeke a takarékos és környe­zetbarát fűtés. A takaró azonban nagyon rövid, a Városházán jól tudják, mindent nem borít be. Nem a Széchenyi téren vastag az aszfalt. Van, ahol vékony, más­honnan hiányzik. A találkozó után kérdezem Ba­logh Ákost: - A tervezőgárda nem erre számított, ugye? - Valóban nem. De bebizonyo­sodott, hogy a jövőről csak a jelen gondjait ismerve lehet beszélni. Nagyon jó lenne, ha mindazokra a kérdésekre, amelyek a lakosokat izgatják, életüket feszítik, folya­matosan kapnának választ.

Next

/
Thumbnails
Contents