Esztergom és Vidéke, 1992

1992-10-29 / 42. szám

346 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Egyetértünk A pénznyerő automaták esztergomi betiltásáról folytatott testületi vita, illetve az ellenzéki képviselők döntést elodázó szavazási eljárása kapcsán dr. Antalics Mihály „ túnódni" kezdett az Esztergom és Vidéke 39. számában, és rövid úton eljutott a demokrácia gyakorlásának általános és időszerű témájához. Ami arra késztette Miavecz Jenőt, hogy teljes (a „cicanadrágot" is magában foglaló) vértezetben szálljon síkra (40. szám). O is a demokráciát „féltve", mert az adott eset - mint jelenség - szerinte „túlmutat önmagán": lényegében „a hatalom gyakorlásáról, a hatalom és a kisebbség viszonyáról" van szó. A KDNP Esztergomi Szervezete nevében megfogalmazott elnökségi válasz (41. szám) „visszautasítja és logikailag hibásnak" tartja M. J. cikkét; majd visszamenőleges hatállyal ellenséges viselkedésben marasztalja el, kezdettől fogva" folytatólagosan elkövetett „obstrukcióval" vádolja az ellenzéki pártokhoz tartozó összes képviselőt Kétségtelenül higgadt tárgyilagosság vezérli, hiszen már a nyilatkozat bevezetőjében „megállapítja: a tények azt mutatják"... Ugyanakkor elismerésre méltóan törekszik a teljességre is: ,inkorrekt eszközök", „képmutatás", „szakszerűtlenség", „csúsztatás", „szándékos félretájékoztatás" szerepelnek a vádiratban, amelytől nem tagadható meg a stílus bizonyos eleganciája sem. Ahogy a legutolsó vádpont szinonimáját (=„ hazugság") is kimondja, de egyben - mint afféle „hétköznapi szóhasználatból" - finoman érezteti arisztokratikusan finnyás távolságtartását.. Ahogy (gondolat)menetközben, szülte észrevétlenül elhagyja Miavecz Jenő keresztnevét.. (Ellenség-névnek így csakugyan jóval alkalmasabb, és valóban: az ilyenről az is gyanítható, hogy meg sincs keresztelve...) Bámulatraméltó kezelése a stílus-árnyalatoknak! Mindez pedig azért, mert Miavecz (Jenő) képviselő cikkéről kinyilváníttatik, hogy „támadó". Egyetértünk. Csak egyet nem értek: a KDNP tisztelt helyi elnöksége Antalics (Mihály) írását vajon nem tartja annak? És a saját válaszát vajon védekező visszautasításnak minősíti? Ha igen, akkor még egyet nem értek: kizárólag M. J. „támadásában" nem érik tetten a védekezést? Csak tőle nem tudják rendjén valónak elfogadni, ami - a vélemények, nézetek, érvek Játszmáiban" is „szabályos": védekezés és támadás egymást követi, sőt egymásból következik. Legsőtebb: gyakorta egybeesik. Ha például az ellenfél magas labdáit visszaütjük, úgy védekezünk, hogy támadunk. Teljesen szabályszerűen, feltéve, hogy közben a labda nem pattant kétszer az asztalon, vagy egynél többször nem nyúltunk hozzá az ütőnkkel. (Kevesellvén a labda hatásos lecsapásához szükséges magasságot..) Tisztelt küzdőtársaim! Játsszunk jól: ügyeljünk a szabályokra! Ajáték megnyeréséért alkalmazzuk őket ne az ellenfél megsemmisítéséért! Szóval: nézzük a labdát - lássuk a tényeket A KDNP első „ténymegállapítása" szerint a kezdet kezdetén, a partneri együttműködés nemes gesztusaként „kívülről szabaddemokrata képviselőt hoztak be" a testületbe, „a megválasztott alpolgármester személyében". így volt egyetértek. Csak egyet nem értek: miért felejtik el, hogy ez része volt egy pártközi megállapodásnak, mégpedig azzal együtt, hogy egy másik alpolgármestert ők jelölhetnek a már képviselőnek megválasztott személyek közül? Amikor pedig - e megállapodás ellenére - három-négy személyt is „kívülről" jelöltek, az ellenzék képviselői a KDNP-s képviselők mintegy felével együtt szavaztak e próbálkozások ellen. (Ha az emlékezet makacsul „szelektív", lásd: testületi ülések jegyzőkönyvei.) Az én emlékezeten nem akar ellenséget találni azok között, akik - bizonyos kérdésekben - legfeljebb ellenfeleim, versenytársaim. Ezért én úgy emlékszem, hogy kezdettől fogva egészen a most vitatott esetig a pártviszonyokon felülemelkedő, konstruktív együttműködés folyt a bizottságokban és a testület nagy asztalánál. Szabályszerű tárgyalásokkal, véleménynyilvánítással, mó-dosító indítványokkal, vitákkal. (Más kérdés, hogy néha nem éppen érdemivel.) A döntést hozó szavazások is azt tükrözték, hogy a képviselők nagy többsége tudatában van: olyan Játék" részese, amelynek tétje a Város; szabályait pedig az egyéni felelősség alapozza meg. Kinek-kinek a saját tájékozottsága, tudása, személyes képességei, meggyőződése, lelkiismerete: olyan erők(vagy gyengeségek), amelyek működését magában senkisem függesztheti fel. Nem lehet előlük kitérni, egy-egy döntésnél a pártok (ál)arca mögé elrejtőzni. Az esztergomi testület tagjaira - az én emlékezetem szerint nem is volt ez jellemző. „Monolitikus tömbként', „központi utasítáitt soha nem sokra - így igaz -, ír szavaztak a képviselők. A pártálláspontot demonstráló egység is csak nagyritkán nyilvánult meg. A KDNP „táborában" mindössze egyetlenegyszer - állapítja meg az elnökség válasza. Valóban, én sem emlékszem több esetre, tehát egyetértek. Csak egyet nem értek: miért nem emlékeznek arra, hogy az ellenzék képviselői sem bizonyultak „monolitikusabbnak". A „koalíciósok" egyszer (a katolikus iskola ügyében) - az „ellenzékiek" szintén egyszer (pénznyerő automaták). Ez idáig 1:1. Amiből az is következik, hogy az ellenzék a katolikus iskola létesítése kapcsán sem szavazott egységben,. Ezt a tényt a nyilatkozat sem „felejti el". Jól teszi, egyetértek.Csak egyet nem értek: miért csúsztatja a két nemmel szavazót - „Miaveczet" (Jenőt) „és társát" - a kapcsán névutó síkra elvontságát felhasználva az iskola létesítésének (Menzai közé? (Pedig őket csupán a létesítés körülményei non elégítették ki: a tulajdonvisszaadás előkészítésének jogi és adminisztratív hiányosságai, a pedagógusok elhelyezésének akkor még fennálló bizonytalanságai Lásd: a testületi ülések jegyzőkönyvei) Ha eddig a tények visszaidézésében tényleg egyetértenének velem, tisztelt küzdőtársaim, akkor talán elfogadnák alaptételként a vitatéma elemzéshez: nem csak a KDNP ,/iem adott okot" az „obstrukció" kivételes alkalmazására, de az ellenzék sem a KDNP-ben keresett okot valamiféle bosszúra, „vélt sérelmei miatt". Az indokot egész egyszerűen - és természetesen - tagjainak saját liberális felfogása szolgáltatta és maga a napirendi tárgy: a szerencsejáték egy speciális fajtájának helyi korlátozása, avagy teljes betiltása. Ha pedig a meghozott határozatot és az elfogadó többség arányát tekintjük: olyan biztos, hogy itt „obstrukció" történt?... Legközelebb folytatom: akkor meglátjuk, a továbbiakban egyetérthetünk -el (Addig kéretik, senki se számolja össze azt az egy-néhányat, amit nem értek...) N. (Tibor) pártonkívüli szabadelvű képviselő A 211. számú Sirály cserkészcsapatról A második világháború után az esztergomi Szent Imre Gimnáziumban működött a 211. sz. Sirály cserkészcsapat Klinda Károly tanár úr felügyelete és irányítása alatt Én is tagja voltam ennek a nagyszerű csapatnak és bár a megszűnése óta (sajnos) több évtized telt el, ma is szeretettel emlékezem vissza az ott eltöltött időkre. A cserkészmozgalom az életre készített fel bennünket Megtanultuk mindazt amit a cserkésztörvények előírtak. Az osztályból többen tagjai voltunk a csapatnak. Negyvenkét éve érettségiztünk kitűnő tanárunk és osztályfőnökünk, Székely Jenő tanár úr vezetésével, és örömmel mondhatom el, hogy a szokásos ötévenkénti érettségi találkozókra szinte valamennyien mindig összejövünk. Ebben pedig a cserkészmozgalomnak nagyon komoly szerepe van. Vájjon most hol vannak a „régi játszótársak?" örülnék, ha jelenkeznének. A cserkészköszöntéssel búcsúzom a remélt találkozásig: Jó munkát! Dr. Ferenczy Miklós orvos-lelkész 2545 Dunaalmás MEGNYÍLT A TOKAJ GALÉRIA, A KULTÚRA-ÉS MŰPÁRTOLÓK TALÁLKOZÓHELYE A Kossuth Lajos utca 11. szám alatti üzletet régen bezárták. Az utóbbi hetekben már látni lehetett, hogy valamiféle nívós vendéglátó helyiség lesz belőle. Ez akkor vált bizonyossá, amikor kézhez kaptuk Mészáros Iván vállalkozó meghívóiát: Értesítem, hogy 1992. október 23-án, 18 órakor megnyílik az általaip vezetett TOKAJ GALÉRIA. Az a szándékom, hogy kellemes környezetben, nívós vendéglátással teremtsem meg Esztergom alkotó értelmiségének és müpártolóinak találkozóhelyét. Ehhez kérem az Önök szíves támogatását. Őszintén remélem, hogy a megnyitás alkalmával személyesen Is üdvözölhetem Önöket! A nemes fával burkolt bejárati rész jó ízlésre vall. A helyiség alsó részében kiszolgáló pult, mögötte tükrös vitrin, benne a tokaji borok különböző nemei, előtte bárszékek. Fenn, a galériában 21 vendég foglalhat helyet A falak kiállítótermül szolgálnák. Az egyik falrészen állandó jelleggel Furlán Ferenc nagyméretű tusrajzai vannak kiállítva: Passau, Tokaj vára, Tokaj városa. Már csak az eddig leírtakát is érdemes lenne betérni. Ám a műpártoló vállalkozó a megnyitásra különleges képekkel rukkolt elő: Prunkl János festőművész nyolc nagy és több kisebb alkotását állította ki. A megnyitót Kaposi Endre tanszékvezető főiskolai tanár tartotta. Elmondta, hogy Mészáros Iván vállalkozása dicséretes és mindenképpen támogatásra érdemes. Prunkl János képeit látni pedig külön élmény, mert a művész keveset alkot és képei megfontoltan, hosszadalmas munkával készülnek. Ahogyan a cseppkövek képződnek. Sajátos felületi megmunkálással készített képei ritkaságok. A várhatóan egy hónapig nyitvatartó kiállítás sokakat érdekelhet A helyiségről szólva elmondta, hogy a kulturált környezet kiválóan alkalmas az alkotó értelmiség találkozóhelyéül. Mészáros Iván a berendezést saját tervei alapján készíttette. A fafaragás Kozári Menyhért leányvári iparművész, az asztalosmunka Teplánszki Zsolt érdeme. Ezzel mindketten letették névjegyüket Ajánlom, hogy Olvasóink is keressék fel a múzsák új lakhelyét! (P.U.