Esztergom és Vidéke, 1992

1992-10-22 / 41. szám

339 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE férfiaké 73 év! Hol vagyunk mi ettől! Bár tudjuk, hogy a franciáknál 2.000 dollár, nálunk 140-160 dollár az egy főre jutó éves egészségügyi költség. Nálunk is csak jelentős gazdasági növekedés után várható javulás. Takarékoskodunk, de minimális hatákonysággal. A Vaszary Kolos kórház látja el Esztergomot és környékét. De inkább a környék kórháza.A közelmúltban a tizennégyezer kórházban ápoltból négyezer volt az esztergomi. Tízezren a környékből - Milyenek vagyunk mi, betegek, milyenek az egészségügyi kultúránk? -Erről feltétlen szólnom kell. Ezt már a családban kezdjük tanulni, aztán a bölcsődében, az iskolában, az egyetemen, majd visszük tovább az újabb családba. Nos, ez a kórházban igen alacsony színvonalon nyilvánul meg. Akadályozza a betegek gyógyulását. Néhány példát említek: a látogatások idejét nem tudjuk úgy kijelölni, hogy ne jöjjenek regDr. Szontágh Csaba belgyógyász főorvossal - kórházigazgatóvá történt kinevezése alkalmából - lapunk 39. számában közöltünk interjút Ennek további részét most adjuk közre. - Hol tart a magyar egészségügy és benne szűkebb környékünké? - Nemrég a francia kórházi szövetség konferenciát rendezett Budapesten. Tőlünk ki-ki a maga szakmai napján volt ott, orvosok és nővérek egyaránt Megismertük szervezeti felépítésüket és eredményességüket. Megdöbbentő, hogy Franciaországban a nők átlagos életkora 81, a MIT AKAR A VASZARY KOLOS P''ifADU A 79 kaptak beutalót. 1986 óta oktató kórház is vagyunk. A sebészeten, a belgyógyászaton, a gyermekosztályon, az idegosztályon évente 25-30 orvostanhallgató gyakorol. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen tartott közvéleménykutatás szerint hozzánk jönnek a legszívesebben. Az oktatást természetesen tovább kívánjuk fejleszteni. gel 6-tól este 10-ig. A kórteremben zavarják a betegeket, az orvosokat, a nővéreket. Húsz-huszonöt látogató van a kórtermekben. Ott gyűlik össze a család. Ott beszélik meg mindazt, amit az utcán is megtehetnének. Ráülnek az ágyakra, a betegekre, nehéz ételeket hoznak be, sokszor alkoholt is. Nem véletlenül él az a rendelet, hogy egyes osztályokra 12 éven aluli gyerekek nem jöhetnek be. Ott a legtöbb betegség fertőző, könnyen elkaphatják. A nővéreket is sajnálom. Méltánytalan gorombaságokat kénytelenek eltűrni. Remélem, azok is olvassák az Esztergom és Vidékét, akikre ez vonatkozik! - Mi várható az egészségügy területén? - A magyar egészségügy a reform elején tart. Bennünket az ellentmondások belülről is szorítanak. Amíg ilyen a gazdasági élet, addig nem számíthatunk több pénze. Pénz nélkül pedig nem lehet reformot csinálni. De pusztán a pénz, önmagában, nem hoz változást Az egészségügyben dolgozók gondolkodásának is változni kell. A szakmai programoknak, a továbbképzés rendszerének. Furcsán hangzik: ha ma egy nagy értékű egészségügyi berendezéshez jutnánk, akkor sem értéke arányában tudnánk működtetni, és nem annak arányában javulna a helyzet. Nekünk, az egészségügyben dolgozóknak is változnunk kell! (folytatjuk) (P.) Családi hírek Új rovatunkban az előző hét örömteli eseményeiről: születésről, házasságkötésekről kívánunk beszámolni, az érintettek egyetértésével Házasságot kötöttek: Forgó Hona és Pap Sándor; Rehák Katalin és Siklósi György; Kubovics Anna Mária és Sarlós Péter Tibor. Sok boldogságot kívánunk! Hírek az Esztergom Barátainak Egyesületétől Egyesületünk 1983. október 17-én alakult Az első évek eredményei után a közelmúlt eredményei szerényebbek, ebben jelentősen közrejátszott, hogy legaktívabb tagjaink a város politikai életében vállaltak szerepet Átalakulóban lévő társadalmunk azonban a civil egyesületeket - így a városvédőket sem - nélkülözheti, ezért október 27-én, kedden, 17 órakor a Szabadidőközpont (Bajcsy-Zsilinszky u. 4.) kamaratermében (Art-Klno) újjáalakuló közgyűlést tartunk, melyre minden érdeklőt szeretettel várunk. Egyesületünk az 1956 októberi sötétkapui események áldozataira október 26-án 18 órakor csendes gyertyagyújtással emlékezik. Kérjük a város lakosságát, hogy ki-ki egy szál gyertyával a kezében jöjjön a Sötétkapunál elhelyezett emléktáblához. A száz évvel ezelőtt született festőművész, Bajor Ágost egykori lakóházán - a Malonyai és a Petőfi utca sarkán - október 27-én 16 órakor emléktábla leleplezésére kerül sor. Iványi Pál elnök, dr. Etter Ödön titkár Október 9-én, péntek délután Komárom-Esztergom megye nyolc, távhőszolgáltatásba bekapcsolt városának szakemberei gyűltek össze az esztergomi Városháza nagytermében. Ez a nyolc város ez év nyarán osztatlan közös vagyonként megkapta a megyei Távhőszolgáltató Vállalatot: a székházat, az üdülőket, a gépjárműpark egy részét és a felszereléseket. Ezek után a nyolc település (Dorog, Esztergom, Komárom, Nyergesújfalu, Lábatlan, Oroszlány, Tata, Tatabánya) és a vállalat viszonya gyökeresen mássá vált. Dr. Könözsy László esztergomi polgármester: - A pénteki megbeszélés alapvető célja a tulajdonosi jogok tisztázása, a tulajdonrészek felosztása volt - az új tulajdonosok között; valamint annak értemezése, hogy ezek után a Távhő mint alkalmazott, hogyan működteti a rábízott vagyont. Bacsa Györgyné, a Vagyongazdálkodási Iroda vezetője: - A nyári vagyonfelosztás után az érintett önkormányzatok többféle variációban gondolkodtak. Az egyik szerint részvénytársaság alakul. A legnagyobb részvényes, Tatabánya kapta meg a lehetőséget az alapítói joggyakorlásra. (Esztergom 12 %nyi vagyonnal rendelkezik.) Ekkor azonban már két település (Nyergesújfalu és Lábatlan) önkormányzata úgy döntött, hogy kiválik, kéri a közös vagyonrészt, mivel fűtési rendszerét önállóan akarja működtetni. Ezt azonban jogilag ilyen egyszerűen nem tehetik meg, mivel oszthatatlan közös vagyonról van szó. A felbomlási, szétválási folyamat közben megindult, Komárom és Oroszlány szintén bejelentette igényét vagyonrészére . - Miért nem válhatnak ki? - Erre csak a vállalat megszűnésekor nyílik lehetőség, de előbb le kell ülni „osztozkodni", egyeztetni. - Hogyan reagált Tatabánya? - Az alapító jogokat gyakorló Tatabánya és a Távhő konfliktushelyzetbe került az első négyessel. Ezt a helyzetet különböző újságcikkek pro és kontra elmérgesítették. Kialakult az a nagyon rossz helyzet, amelyet már az jellemzett, hogy „odaadjuk nektek, ami törvény szerint jár, de ezzel még működésképtelenek lesztek!" - Ekkor kellett a Vagyonkezelő Állami Bizottsághoz fordulni? - A helyzet még rosszabb lett. A Távhő megtagadta eszközeinek kiadását, közeledett a fűtési idény, nem lehetett tudni, mi történhet még, pedig vagyon nélküli vállalattá válva nem volt jogszerű, hogy bármit is visszatartson. - Ezek szerint az utolsó pillanatban jöttek össze Esztergomban az önkormányzatok... - Igen. Pedig az ügy megoldhatatlannak tűnik, de fűteni kell, ma reggel már fagyott, tehát polgármester úr „problémaérzékenysége" nagyon jókor jött. Rafael Balázs Távfűtés: kiszolgálás és kiszolgáltatottság