Esztergom és Vidéke, 1992

1992-10-22 / 41. szám

339 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE férfiaké 73 év! Hol vagyunk mi et­től! Bár tudjuk, hogy a franciáknál 2.000 dollár, nálunk 140-160 dollár az egy főre jutó éves egészségügyi költség. Nálunk is csak jelentős gaz­dasági növekedés után várható javu­lás. Takarékoskodunk, de minimális hatákonysággal. A Vaszary Kolos kórház látja el Esztergomot és kör­nyékét. De inkább a környék kórhá­za.A közelmúltban a tizennégyezer kórházban ápoltból négyezer volt az esztergomi. Tízezren a környékből - Milyenek vagyunk mi, bete­gek, milyenek az egészségügyi kultúránk? -Erről feltétlen szólnom kell. Ezt már a családban kezdjük tanulni, az­tán a bölcsődében, az iskolában, az egyetemen, majd visszük tovább az újabb családba. Nos, ez a kórházban igen alacsony színvonalon nyilvá­nul meg. Akadályozza a betegek gyógyulását. Néhány példát emlí­tek: a látogatások idejét nem tudjuk úgy kijelölni, hogy ne jöjjenek reg­Dr. Szontágh Csaba belgyógyász főorvossal - kórházigazgatóvá tör­tént kinevezése alkalmából - lapunk 39. számában közöltünk interjút Ennek további részét most adjuk közre. - Hol tart a magyar egészségügy és benne szűkebb környékünké? - Nemrég a francia kórházi szö­vetség konferenciát rendezett Buda­pesten. Tőlünk ki-ki a maga szakmai napján volt ott, orvosok és nővérek egyaránt Megismertük szervezeti felépítésüket és eredményességü­ket. Megdöbbentő, hogy Franciaor­szágban a nők átlagos életkora 81, a MIT AKAR A VASZARY KOLOS P''ifADU A 79 kaptak beutalót. 1986 óta oktató kórház is vagyunk. A sebészeten, a belgyógyászaton, a gyermekosztá­lyon, az idegosztályon évente 25-30 orvostanhallgató gyakorol. A Sem­melweis Orvostudományi Egyete­men tartott közvéleménykutatás szerint hozzánk jönnek a legszíve­sebben. Az oktatást természetesen tovább kívánjuk fejleszteni. gel 6-tól este 10-ig. A kórteremben zavarják a betegeket, az orvosokat, a nővéreket. Húsz-huszonöt látoga­tó van a kórtermekben. Ott gyűlik össze a család. Ott beszélik meg mindazt, amit az utcán is megtehet­nének. Ráülnek az ágyakra, a bete­gekre, nehéz ételeket hoznak be, sokszor alkoholt is. Nem véletlenül él az a rendelet, hogy egyes osztá­lyokra 12 éven aluli gyerekek nem jöhetnek be. Ott a legtöbb betegség fertőző, könnyen elkaphatják. A nő­véreket is sajnálom. Méltánytalan gorombaságokat kénytelenek eltűr­ni. Remélem, azok is olvassák az Esztergom és Vidékét, akikre ez vo­natkozik! - Mi várható az egészségügy te­rületén? - A magyar egészségügy a reform elején tart. Bennünket az ellentmon­dások belülről is szorítanak. Amíg ilyen a gazdasági élet, addig nem számíthatunk több pénze. Pénz nél­kül pedig nem lehet reformot csinál­ni. De pusztán a pénz, önmagában, nem hoz változást Az egészség­ügyben dolgozók gondolkodásának is változni kell. A szakmai progra­moknak, a továbbképzés rendsze­rének. Furcsán hangzik: ha ma egy nagy értékű egészségügyi berendezéshez jutnánk, akkor sem értéke arányá­ban tudnánk működtetni, és nem an­nak arányában javulna a helyzet. Nekünk, az egészségügyben dol­gozóknak is változnunk kell! (folytatjuk) (P.) Családi hírek Új rovatunkban az előző hét örömteli eseményeiről: szüle­tésről, házasságkötésekről kívá­nunk beszámolni, az érintettek egyetértésével Házasságot kötöttek: Forgó Hona és Pap Sándor; Rehák Katalin és Siklósi György; Kubovics Anna Mária és Sarlós Péter Tibor. Sok boldogságot kívánunk! Hírek az Esztergom Barátainak Egyesületétől Egyesületünk 1983. október 17-én alakult Az első évek eredményei után a közelmúlt eredményei szerényebbek, ebben jelentősen közre­játszott, hogy legaktívabb tagjaink a város politikai életében vállal­tak szerepet Átalakulóban lévő társadalmunk azonban a civil egyesületeket - így a városvédőket sem - nélkülözheti, ezért október 27-én, kedden, 17 órakor a Szabadidőközpont (Bajcsy-Zsilinszky u. 4.) kamaratermében (Art-Klno) újjáalakuló közgyűlést tartunk, melyre minden érdeklőt szeretettel várunk. Egyesületünk az 1956 októberi sötétkapui események áldozataira október 26-án 18 órakor csendes gyertyagyújtással emlékezik. Kérjük a város lakosságát, hogy ki-ki egy szál gyertyával a kezében jöjjön a Sötétkapunál elhelyezett emléktáblához. A száz évvel ezelőtt született festőművész, Bajor Ágost egykori lakó­házán - a Malonyai és a Petőfi utca sarkán - október 27-én 16 órakor emléktábla leleplezésére kerül sor. Iványi Pál elnök, dr. Etter Ödön titkár Október 9-én, péntek délután Ko­márom-Esztergom megye nyolc, távhőszolgáltatásba bekapcsolt vá­rosának szakemberei gyűltek össze az esztergomi Városháza nagyter­mében. Ez a nyolc város ez év nyarán osztatlan közös vagyonként meg­kapta a megyei Távhőszolgáltató Vállalatot: a székházat, az üdülőket, a gépjárműpark egy részét és a fel­szereléseket. Ezek után a nyolc tele­pülés (Dorog, Esztergom, Komárom, Nyergesújfalu, Lábatlan, Oroszlány, Tata, Tatabánya) és a vállalat viszo­nya gyökeresen mássá vált. Dr. Könözsy László esztergomi polgármester: - A pénteki megbeszélés alapvető célja a tulajdonosi jogok tisztázása, a tulajdonrészek felosztása volt - az új tulajdonosok között; valamint an­nak értemezése, hogy ezek után a Távhő mint alkalmazott, hogyan működteti a rábízott vagyont. Bacsa Györgyné, a Vagyongaz­dálkodási Iroda vezetője: - A nyári vagyonfelosztás után az érintett önkormányzatok többféle variációban gondolkodtak. Az egyik szerint részvénytársaság alakul. A legnagyobb részvényes, Tatabánya kapta meg a lehetőséget az alapítói joggyakorlásra. (Esztergom 12 %­nyi vagyonnal rendelkezik.) Ekkor azonban már két település (Nyerges­újfalu és Lábatlan) önkormányzata úgy döntött, hogy kiválik, kéri a kö­zös vagyonrészt, mivel fűtési rend­szerét önállóan akarja működtetni. Ezt azonban jogilag ilyen egysze­rűen nem tehetik meg, mivel osztha­tatlan közös vagyonról van szó. A felbomlási, szétválási folyamat köz­ben megindult, Komárom és Orosz­lány szintén bejelentette igényét va­gyonrészére . - Miért nem válhatnak ki? - Erre csak a vállalat megszűné­sekor nyílik lehetőség, de előbb le kell ülni „osztozkodni", egyeztetni. - Hogyan reagált Tatabánya? - Az alapító jogokat gyakorló Tatabánya és a Távhő konfliktus­helyzetbe került az első négyessel. Ezt a helyzetet különböző újságcik­kek pro és kontra elmérgesítették. Kialakult az a nagyon rossz helyzet, amelyet már az jellemzett, hogy „odaadjuk nektek, ami törvény sze­rint jár, de ezzel még működéskép­telenek lesztek!" - Ekkor kellett a Vagyonkezelő Állami Bizottsághoz fordulni? - A helyzet még rosszabb lett. A Távhő megtagadta eszközeinek ki­adását, közeledett a fűtési idény, nem lehetett tudni, mi történhet még, pedig vagyon nélküli vállalattá válva nem volt jogszerű, hogy bár­mit is visszatartson. - Ezek szerint az utolsó pilla­natban jöttek össze Esztergom­ban az önkormányzatok... - Igen. Pedig az ügy megoldha­tatlannak tűnik, de fűteni kell, ma reggel már fagyott, tehát polgármes­ter úr „problémaérzékenysége" na­gyon jókor jött. Rafael Balázs Távfűtés: kiszolgálás és kiszolgáltatottság

Next

/
Thumbnails
Contents