Esztergom és Vidéke, 1992

1992-10-15 / 40. szám

329 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Azaraöyhégyibölcsődehelyéft .: • ....q/IDŐSEK KLUBJA LÉTESÜLT Az önkormányzati üléseken, az a város másik bölcsődéjébe helyezik év eleji Zöldház-beli közmeghallga- át. táson heves viharokat váltott ki az Nos, az idő azokat igazolta, akik Aranyhegyi úti bölcsőde megszün- a megszüntetésre szavaztak. Októtetése. Akkor sokan sérelmezték, ber elejére, közel egymillió forintos hogy az ottani néhány kisgyermeket ráfordítással újjávarázsolták az Aranyhegyi út patinás villaépületét A szépen gondozott kertből a teraszon át az előtérbe léphetünk, ahonnan ebédlő, társalgó, pihenőszoba, tálalókonyha, mosdóhelyiség, iroda, személyzeti szoba és a mellékhelyiség nyílik. Az ünnepélyes átadásra október 5-én került sor. Kőhalmi Ferencné, a városi egyesített szociális intézmény igazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük Balogh Péter alpolgármestert, dr. Antalics Mihályt, az önkormányzat egészségügyi és szociális bizottságának elnökét, dr. Nemes Tamás tisztiorvost és Németh József képviselőt Ezután Balogh Péter alpolgármester mondott köszöntött: - Ezen a csendes, szép őszi délelőttön köszöntöm az idősek klubjának tagjait, a ház alkalmazottait és a vendégeket. Mint az köztudott, itt bölcsőde működött, de a képviselő-testület, mérlegelve a lehetőségeket, annak megszüntetésemellett döntött. Most csak egy bölcsődénk van, de ott is jól elférnek a gyerekek. Itt pedig 20-25 fő foglalatossága oldódott meg. Nemcsak a ház, hanem a kert is várja Önöket. Érezzék jól magukat és vigyék hírét a városban! Ludinszky Lajosné a klubtagok nevében köszönte meg a lehetőséget, hogy szép szobákban tartózkodhatnak és szép ebédlőben étkezhetnek. Kucsera Ibolya klubvezetőtől azt is megtudtuk, hogy három fő képviseli a szakmai és egy a technikai személyzetet A házban könyvtár, rádió, televízió és magnó is van, sőt az Esztergom és Vidékét is járatni fogják. Az ebédet a kórház konyhájáról hozzák, az uzsonnát ők maguk készítik. A napi tagdíj a nyugdíj mértékétől függ: 20 és 50 forint közötti, és a hónapok lejártával jelenléti ív alapján kell fizetni. A férőhelyek száma sajnos korlátozott Városunk egy szép klubbal gazdagodott, jó szívvel adtunk hírt róla! Szeptember 29-én, közel 1,5 órás vita után fogadta el a képviselő-testület a KOMTÁVHÓ Vállalat számításain alapuló díjemelést. (Azóta már köztudott, hogy augusztus l-jétől a lakosság fűtési díja - az előző fűtési idényhez viszonyítva- köbméterenként 24,36 Ft-tal, a melegvízé köbméterenként 9,96 Ft-tal emelkedett.) A tényekhez tartozik, hogy a 21/1992.(VII.23.) ipari és kereskedelmi minisztériumi rendelet szintén augusztus 1-jei hatállyal módosította az erőművek által szolgáltatott hőenergia-árakat. Ennek következtében - esetünkben a Dorogi Hőerőmű - a hődíjat 8,47 %-kal, a teljesítménydíjat 50,59 %-kal emelte meg. Lényegében ezt az áremelést hárította át a fogyasztókra a távhőellátásért felelős vállalat. A KOMTÁVHÓ részletes számításokkal igazolt áremelési javaslatot teijesztett a Képviselő-testület elé. ,,Nem voltunk könnyű partnerei a KOMTÁVHÓ-nek, de az áremelést reálisnak érezzük" - foglalta össze a bizottsági véleményt dr. Balázs László mémök, a bizottság elnöke. Mégis, miért kellett a testületnek szinte egyöntetűen elfogadnia e népszerűtlen indítványt? Bizonyára azért, mert a folyamatos hőellátás a fűtési szezon elején csak így biztosítható Esztergom több száz lakása és intézménye számára! „Ki időt nyer, életet nyer!" - szól a közmondás, de ez az időnyereség most csak arra elegendő, hogy a Város végiggondolhassa: hogyan tovább? Az Esztergomot ellátó, az 1960as évek végén épített dorog-esztergomi távhőrendszer a „szocialista nagyberuházások" műszaki színvonalán, már akkor is korszerűtlen műszaki elvek szerint készült, a Város pénzén, még olyan áron is, hogy 1970-ben az akkor éppen kész városi turistaszállót (volt Volán Szálló) kellett eladni a távvezeték kifizetetlen számláinak rendezése miatt. Az akkori megyei tanács a Város kérése ellenére sem adott érdemi támogatást a vezeték megépítéséhez, de ,jó néven vette", hogy a kész mű Esztergomban a fűtésért 5,3 %kai, a melegvízért 8,9 %-kal kell többet fizetni, mint Dorogon! (Erről persze nem a dorogiak tehetnek)! Ennyit a korszerűtlenségről! Sipos Imre képviselő javasolta, hogy „a lakosság kapjon részletes tájékoztatást a (vállalati) költségek alakulásáról". És itt, ennél a kérdésnél érdemes a válaszra figyelni! A vállalatvezetés képviselője - szinte az összes költségnemet felsorolva - külön is számszerűsítette az 1 köbméter fűtési díjra eső bér (11,20 Ft), az üzemi általános (2,50 Ft, ez a KOMTÁVHÓ Egy meleg téma: Távhőellátás könyvjóváírással a megyei Távhőszolgáltató Vállalat kezelésébe (tulajdonába) került. A rendszer működtetése akkor „olcsó" volt, mert az erőmű államilag dotált szenet használt, és a korszerű fűtési módnak tartott távhőellátást az állam még külön is dotálta! Kétségtelen, hogy a városi távhőellátás terveinek akkori kidolgozói jót akartak Esztergomnak! Még belegondolni is rossz, mi lett volna, ha a ma távhőellátásra kapcsolt lakások százainak kénporos füstje az amúgy is kriminálisán rossz esztergomi levegőt „dúsítaná". A dotációk leépülésével az önkormányzatra maradt egy korszerűtlen, elhasznált fűtési rendszer hosszú vezetékszakasza, melyet számokban így lehet érzékeltetni: esztergomi kirendeltségének költsége) és a vállalati általános (5,60 Ft.) költségnemeket. E néhány számadatból a „régi" vállalati költségstruktúra máshol is (meg) ismert költségnem-alakulásának képe villan elénk! A vállalati irányítás központi költségei ebben a struktúrában mindig magasabbak, mint a termelőüzemé! (S itt nem kapunk arra választ, hogy a 11,20 Ft-os bérköltségből mennyi a központ, s mennyi a termelőegység költsége.) Persze nem lehet csupán néhány számadatból végleges következtetéseket levonni, de nem járhatok messze a valóságtól, ha azt gondolom: a vállalat központi irányításának költségei néhány 10 Ft-tal szükségtelenül terhelik meg a dorog-esztergomi régió (de nyilván az egész megye) távhőszolgáltatását igénybe vevő polgárainak zsebét A távhőszolgáltatás egyébként nyereséges, pontosabban a vállalat olyan tevékenységet végez, mely hamarosan nyereségtermelő vállalkozás lesz. Ha ez - legalábbis a közeli jövőben - nem így lenne, ugyan miért tett volna 200 millió Ft értékű szándéknyilatkozatot egy német-francia vegyestulajdonú társaság a vállalat asztalára? Nem is a nyereséggel van a baj! Azzal, hogy a külföldi partner nyilván nem arra gondol, hogy a nyereséget a szolgáltatási színvonal emelésére, ületve az esetleg költségcsökkentésre fordítsa! Juhász Józsefné képviselő fogalmazta meg a közeljövő legfontosabb kérdését: ... „a pazarló fűtési rendszert kellene korszerűsíteni, illetve két dolgot kellene összekapcsolni: a pazarló fűtési rendszer korszerűsítését és egy olyan dorog-esztergomi távfűtő szervezet (vállalat?) létrehozását, mely a rendszer korszerűsítésében közvetlenül érdekelt és egy megyei vállalaténál hatékonyabban (mert kisebb központi irányítási költséggel!) vállalkozik. Talán még erre is lenne külföldi érdeklődő!? Gondolataimmal bizonyára nem vagyok egyedül, hiszen Nyergesújfalu, Lábatlan, Oroszlán és újabban Komárom városa is ki szeretné venni az önkormányzatot illető vagyonrészt a megyei vállalatból, vállalva még az ellátás felelősséget is, de a működtetést saját kezébe kívánja venni. Én nekik szurkolok! Koditek Pál