Esztergom és Vidéke, 1992

1992-10-08 / 39. szám

323 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Az elmúlt 40 év egyik legmegcson­tosodottabb „vívmánya" az ingyenes egészségügy. A társadalmi vajúdás ta­lán itt a legfájdalmasabb. S most, e kri­tikus időpontban, október l-jén iktatták be a Vaszaiy Kolos Kórház új orvosigaz­gatóját, dr. Szontágh Csaba belgyógyász főorvost - Milyen volt eddigi pályája, milyen szálakkal kötődik Esztergomhoz? - Vecsésen születtem, 1937-ben, de iskoláimat már Esztergomban végez­tem. A ferences gimnáziumban érett­ségiztem. A szegedi orvostudományi egyetemen országos hírű tanárok ta­nítványa voltam. Abban az időben nemcsak előadásokat tartottak, hanem személyesen is megismertek bennün­ket. Akkor elsődleges feladatuknak a tanítást tartották. Mára ez hátrányosan megváltozott. Végzés után az eszter­gomi, majd a dorogi belgyógyászatra kerültem. Két évet Kelet-Afrikában is eltöltöttem. A Makerere Medical Schoolban belgyógyászatot és kardio­lógiát tanítottam. Utána visszakerül­tem Esztergomba, majd megpályáz­tam a megüresedett belgyógyász osz­tályvezető főorvosi állást. A kineve­zést 1980-ban kaptam meg. A legfon­tosabbnak az akkoriban alakuló kar­diológiai ellátás megszervezését tar­tottam. Ezt szakmai körökben értékel­ték, és nevet is szereztünk magunknak és a kórháznak. Ma is személyes ügyem a kardiológia, és ha úgy érzem, hogy kardiológusként nem tudom el­látni munkámat, akkor az 1997 szep­tember 30-ig szóló igazgatói megbíza­tástól válok meg. Kardiológusként kapcsolatom van a budapesti, a szege­di intézetekkel, sőt a leuweni egye­temmel is. - Ön ügyvezető igazgatóként már számos nehézséggel találkozhatott. gazdasági szigorítás bevezetése és a személyi kérdések is megoldásra vár­nak. Szembe kellett nézni azzal a lét­kérdéssel, hogy hatékonyabb, de ki­sebb kórház kell. Hosszú ideje, éppen harminc éve dolgozom a kórházban. Ezért lettem én korábban az ügyvezető igazgató. Sokáig fontolgattam a pá­lyázatbeadását. A kollégák biztatására és a helyi érdekekre való tekintettel adtam be. Egy idegennek több év kell a beilleszkedéshez. Most erre nincs idő. - Melyek a legfontosabb teendők? - Közel két évtizeden át itt, az esztergomi kórházban szervező veze­tők voltak, klinikai háttér nélkül. Mos­tanság az orvosi és a szervezői teendők már jobban összefonódnak. Kórhá­Hatékonyabb, de kisebb kórház kell., DR. SZONTÁGH CSABA AZ ÚJ IGAZGATÓ - Az elmúlt egy évben sok problé­mát jelentett a belső átszervezés. Min­dig kritikus voltam, de most engem kritizálnak. Én igyekszem etikus mó­don dolgozni, és másoktól is ugyanezt várom el. Eddig sok javaslatot adtam, most én várom ezeket. Számos rossz dolgot örököltem. Ezeken elődeim sem tudtak változtatni. Ezek közé tar­tozott az ágyszám csökkentése, amely egy folyamat kezdete volt, majd a fer­tőző osztály kényszerű átalakítása, a látszólag létező rendelőintézet meg­szüntetése, vagy a járóbeteg-ellátás „beépítése" az osztályokba. Egy sor zunkban elsősorban a minőségi muta­tókat kell javítanunk. A lakosság igénye is ez. Az első teendők között a kórházi ágyak átcso­portosítása szerepel: az aktív ágyakból krónikus ágyakat kell kialakítani; ugyanakkor az aktív ágyak működte­tési feltételein feltétlenül javítani kell. Ezeknek elsősorban anyagi vonzata van. Az utóbbi negyven év alatt a szel­lemi kapacitás megőrződött, de ezen is van mit javítani. Az eszközállomány azonban jelen­tősen romlott. Vissza kell szerezni az esztergomi kórház jó hírnevét. Azt, amilyen a század elejétől ötven évig volt, hiszen a megyében és a régióban jelentős szerepe volt. Most ebből a hátrányos helyzetből kell felzárkóz­nunk. Elmaradásunk kettős. Egyrészt álta­lánosan, minden kórházra vonatkozó­an, másrészt Esztergom helyzetéből adódóan. De biztató, hogy a napokban megalakult a megyei önkormányzat kórházigazgatói szakmai kollégiuma, elnökének engem választottak. Leg­főbb célunk a kórházak közötti ellen­ségen viszony és a bizalmatlanság át­hidalása. Mind a betegek, mind a kórház dol­gozóinak érdekében számítok az ön­kormányzat támogatására, a helyi fó­rumok kínálta lehetőségekre. Gondja­inkról a közvéleménynek is tudnia kell. Az általunk elképzelt pénzügyi működtetési rendszert is szeretnénk fölvázolni. A jelenlegiben sok az el­lentmondás. Közvetlen környezetünk egészségügyi kultúrájáról is beszél­nünk kell. Nyílt és őszinte tájékoz­tatást akarunk. Ebben feltétlenül szá­mítunk az Esztergom és Vidékére is. Átalakulásunkban nyugat-európai modellként számíthatunk a cambrai-i kórházra. Igazgatója és helyettese nemrég itt járt nálunk, megismerték gondjainkat. Tízéves együttműködési szerződést kötöttünk. Hasonló felada­tokat látnak el, mint a Vaszary Kolos Kórház. Most is érvényes meghívá­sunk van Cambrai-ba. Lesz kitől ta­nulni! (Pálos) Közeleg a fűtési idény. Ez jól észre­vehető a Schweidel utcai volt TÜZÉP­telep előtt, ahová naponta többen is bekopognak. De zárt kapu és egy fel­irat fogadja őket: privatizáció miatt zárva! Már a cégtábla is lekerült a korábbi Közép-magyarországi TÜZÉP Válla­lat esztergomi telepének irodai hom­lokzatáról. Virág Miklós telepvezető­től tudtam meg, hogy 1973 július 20­tól üzemelt a telep. Akkor építette a Budapest-környéki Tüzép Vállalat. Az egyhektáros telep hosszútávra ké­pes megoldani Esztergom és környéke tüzelőanyag- és építőanyag igényét. Ezeregyszáz négyzetméteres raktáré­pülettel, háromsávos, háromezerket­tőszáz négyzetméteres betonozott út­felülettel, széntárolóval, fatárolóval, irodaépülettel, ötven köbméteres tűz­víztárolóval, húsztonnás hídmérleg­gel. Az irodaépületben fogadóténrel, dolgozói ebédlővel, öltözővel, fürdő­vel. Az éves forgalom a közelmúltban 70-100 millió forint volt. A legna­gyobb tétel a szén, ebből évente 18-20 ezer tonna fogyott; tűzifából 4 ezer tonna. Ezenkívül eladtak 400-500 köbméter fűrészárut, 1200-1500 abla­kot, 3000 négyzetméter parkettát, 3000 darab hullámpalát, 1300 darab ajtót, 30.000 kisméretű palát, 1800 tonna cementet, 45.000 cserepet. El­sők között voltak, akik bevezették a VÁÉV Bramac tetőfedő értékesítését Főként innen látták el tüzelővel az esz­tergomi óvodákat az iskolákat a szo­ciális otthonokat, a kollégiumokat a Fürdő-szállót a kórházat a rendelőin­tézetet a tanítóképző főiskolát és még számos intézményt Leltárhiányuk soha nem volt. Az utolsó időkig nyereségesen gazdál­kodtak. Pedig ez nem minden Tüzép­telepen volt így. Ellenkezőleg: a tele­pek kétharmada veszteséggel zárt. A Közép-magyarországi Tüzép meghirdetett árat. Most már hatan je­lentkeztek és fizették be a 150-150 ezer forintos „bánatpénzt". A nyilvá­nos árverésen a 3 milliós kikiáltási árral szemben 6,8 millióért kelt el a telep. A régi tulajdonos gyorsan kiürítette, át­adta és rákerült a Zárva! tábla. Ám szep­tember 22-én RUMPOLD munkaruhás emberek jelentek meg és takarításba kezd­tek. Ez adta az ötletet, hogy megkeressem HI77 A DT Á rrt I'7TRI> TPI?T RPNR* 15vuJLtAKI A l UAEr -1 J^LJbr JJr/í ÚJAT NYIT A RUMPOLD CÉG Vállalatot is kötelezi az 1990. évi LXXIV. számú törvény, melynek ér­telmében a tíz főnél kevesebb dolgo­zót foglalkoztató kereskedelmi egysé­geket privatizálni kell. Ezen a tüzéptele­pen Virág Miklós, Makarics Lajosné, Tőkei Pálné, Fekete Ferencné, Sovány Jánosné, Szenczi Istvánná és Hámosi József dolgozott a forgalmazásban. A telep őrzését pedig Balogh Ferencné, Jó Dobronya Kálmánná és Kormány Ist­vánná látták el. Tisztelettel emlékez­nek a nemrég elhunyt Szabó Mihályra, volt telepőrükre. A privatizálás szabályai szerint az Állami Vagyonügynökség 1992. ápri­lisában 9 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg a telepet Erre nem volt jelentkező. ÁVÜ-gyakorlat szerint ilyenkor 30 százalékra szállítják le a Pölczmann Pétert, a RUMPOLD ESZ­TERGOM KFT ügyvezetőjét - A város a kommunális hulladék kezelésére ez év tavaszán nemzetközi pályázatot írt ki, melyet a Rumpold GmbH nyert el. Körültekintő előké­szítés után dr. Könözsy László polgár­mester és ChristelNeuper 1990. júni­us 30-án írták alá a szerződést. Ezt követően a Rumpold cég megalakítot­ta a Rumpold Esztergom Kereskedel­mi és Szolgáltató KFT-t A hulladék­szállítás és a köztisztasági munka már látszik a városon. Az 1913-ban alapított Rumpold cég magánvállalkozás. Központja Ausztriá­ban Trofaiachban van(Steiermark). Eredetileg a szilárd és folyékony tüze­lőanyagok, az építőanyagok és az acélanyagok kereskedésével foglal­koztak, 1979-től hulladékgyűjtéssel is. így most Esztergomban is folytat­hatják eredeti tevékenységüket. A volt Tüzép-telep és a szomszédos faházas telek építészeti kialakítását most tervezik. Esztergomi irodájuk még eb­ben az évben odaköltözik. A munkások szociális helyiségeit az öltözőket a für­dőket szintén ott alakítják ki. A gépeiket is odatelepítik. Atüzelőanyag-telep úgy­szintén ott kezdi meg működését. Szén­szállító speciális járművük már megvan. Minden hazai szénfajtából fognak árusí­tani. Tűzifa-árusítás is lesz. Szolgáltatá­saik közé felveszik a házhoz szállítást a tűzifa-hasogatást és a tárolókba, pincék­be való behordást is. Rumpoldék a tüzelőanyag-ellátás te­rén is a lakosság közmegelégedésére akarnak dolgozni! (OSI) FELHÍVÁS! Jelentkezzenek mindazon volt fegyveres nemzetőrök és a dorogi volt Bányász Zászlóalj katonái, akik részt vettek az esztergomi, dorogi és környékbeli forradalmi események­ben és esetleg a Történelmi Igazság­tételi Bizottság tagjai kívánnak len­ni. Szintén várjuk azok jelenkezését akik 1957 februárjától a volt Vak Bottyán laktanyában raboskodtak. Horváth Ernő Esztergom-Kertváros, Kassai út 3.

Next

/
Thumbnails
Contents