Esztergom és Vidéke, 1992
1992-10-08 / 39. szám
323 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Az elmúlt 40 év egyik legmegcsontosodottabb „vívmánya" az ingyenes egészségügy. A társadalmi vajúdás talán itt a legfájdalmasabb. S most, e kritikus időpontban, október l-jén iktatták be a Vaszaiy Kolos Kórház új orvosigazgatóját, dr. Szontágh Csaba belgyógyász főorvost - Milyen volt eddigi pályája, milyen szálakkal kötődik Esztergomhoz? - Vecsésen születtem, 1937-ben, de iskoláimat már Esztergomban végeztem. A ferences gimnáziumban érettségiztem. A szegedi orvostudományi egyetemen országos hírű tanárok tanítványa voltam. Abban az időben nemcsak előadásokat tartottak, hanem személyesen is megismertek bennünket. Akkor elsődleges feladatuknak a tanítást tartották. Mára ez hátrányosan megváltozott. Végzés után az esztergomi, majd a dorogi belgyógyászatra kerültem. Két évet Kelet-Afrikában is eltöltöttem. A Makerere Medical Schoolban belgyógyászatot és kardiológiát tanítottam. Utána visszakerültem Esztergomba, majd megpályáztam a megüresedett belgyógyász osztályvezető főorvosi állást. A kinevezést 1980-ban kaptam meg. A legfontosabbnak az akkoriban alakuló kardiológiai ellátás megszervezését tartottam. Ezt szakmai körökben értékelték, és nevet is szereztünk magunknak és a kórháznak. Ma is személyes ügyem a kardiológia, és ha úgy érzem, hogy kardiológusként nem tudom ellátni munkámat, akkor az 1997 szeptember 30-ig szóló igazgatói megbízatástól válok meg. Kardiológusként kapcsolatom van a budapesti, a szegedi intézetekkel, sőt a leuweni egyetemmel is. - Ön ügyvezető igazgatóként már számos nehézséggel találkozhatott. gazdasági szigorítás bevezetése és a személyi kérdések is megoldásra várnak. Szembe kellett nézni azzal a létkérdéssel, hogy hatékonyabb, de kisebb kórház kell. Hosszú ideje, éppen harminc éve dolgozom a kórházban. Ezért lettem én korábban az ügyvezető igazgató. Sokáig fontolgattam a pályázatbeadását. A kollégák biztatására és a helyi érdekekre való tekintettel adtam be. Egy idegennek több év kell a beilleszkedéshez. Most erre nincs idő. - Melyek a legfontosabb teendők? - Közel két évtizeden át itt, az esztergomi kórházban szervező vezetők voltak, klinikai háttér nélkül. Mostanság az orvosi és a szervezői teendők már jobban összefonódnak. KórháHatékonyabb, de kisebb kórház kell., DR. SZONTÁGH CSABA AZ ÚJ IGAZGATÓ - Az elmúlt egy évben sok problémát jelentett a belső átszervezés. Mindig kritikus voltam, de most engem kritizálnak. Én igyekszem etikus módon dolgozni, és másoktól is ugyanezt várom el. Eddig sok javaslatot adtam, most én várom ezeket. Számos rossz dolgot örököltem. Ezeken elődeim sem tudtak változtatni. Ezek közé tartozott az ágyszám csökkentése, amely egy folyamat kezdete volt, majd a fertőző osztály kényszerű átalakítása, a látszólag létező rendelőintézet megszüntetése, vagy a járóbeteg-ellátás „beépítése" az osztályokba. Egy sor zunkban elsősorban a minőségi mutatókat kell javítanunk. A lakosság igénye is ez. Az első teendők között a kórházi ágyak átcsoportosítása szerepel: az aktív ágyakból krónikus ágyakat kell kialakítani; ugyanakkor az aktív ágyak működtetési feltételein feltétlenül javítani kell. Ezeknek elsősorban anyagi vonzata van. Az utóbbi negyven év alatt a szellemi kapacitás megőrződött, de ezen is van mit javítani. Az eszközállomány azonban jelentősen romlott. Vissza kell szerezni az esztergomi kórház jó hírnevét. Azt, amilyen a század elejétől ötven évig volt, hiszen a megyében és a régióban jelentős szerepe volt. Most ebből a hátrányos helyzetből kell felzárkóznunk. Elmaradásunk kettős. Egyrészt általánosan, minden kórházra vonatkozóan, másrészt Esztergom helyzetéből adódóan. De biztató, hogy a napokban megalakult a megyei önkormányzat kórházigazgatói szakmai kollégiuma, elnökének engem választottak. Legfőbb célunk a kórházak közötti ellenségen viszony és a bizalmatlanság áthidalása. Mind a betegek, mind a kórház dolgozóinak érdekében számítok az önkormányzat támogatására, a helyi fórumok kínálta lehetőségekre. Gondjainkról a közvéleménynek is tudnia kell. Az általunk elképzelt pénzügyi működtetési rendszert is szeretnénk fölvázolni. A jelenlegiben sok az ellentmondás. Közvetlen környezetünk egészségügyi kultúrájáról is beszélnünk kell. Nyílt és őszinte tájékoztatást akarunk. Ebben feltétlenül számítunk az Esztergom és Vidékére is. Átalakulásunkban nyugat-európai modellként számíthatunk a cambrai-i kórházra. Igazgatója és helyettese nemrég itt járt nálunk, megismerték gondjainkat. Tízéves együttműködési szerződést kötöttünk. Hasonló feladatokat látnak el, mint a Vaszary Kolos Kórház. Most is érvényes meghívásunk van Cambrai-ba. Lesz kitől tanulni! (Pálos) Közeleg a fűtési idény. Ez jól észrevehető a Schweidel utcai volt TÜZÉPtelep előtt, ahová naponta többen is bekopognak. De zárt kapu és egy felirat fogadja őket: privatizáció miatt zárva! Már a cégtábla is lekerült a korábbi Közép-magyarországi TÜZÉP Vállalat esztergomi telepének irodai homlokzatáról. Virág Miklós telepvezetőtől tudtam meg, hogy 1973 július 20tól üzemelt a telep. Akkor építette a Budapest-környéki Tüzép Vállalat. Az egyhektáros telep hosszútávra képes megoldani Esztergom és környéke tüzelőanyag- és építőanyag igényét. Ezeregyszáz négyzetméteres raktárépülettel, háromsávos, háromezerkettőszáz négyzetméteres betonozott útfelülettel, széntárolóval, fatárolóval, irodaépülettel, ötven köbméteres tűzvíztárolóval, húsztonnás hídmérleggel. Az irodaépületben fogadóténrel, dolgozói ebédlővel, öltözővel, fürdővel. Az éves forgalom a közelmúltban 70-100 millió forint volt. A legnagyobb tétel a szén, ebből évente 18-20 ezer tonna fogyott; tűzifából 4 ezer tonna. Ezenkívül eladtak 400-500 köbméter fűrészárut, 1200-1500 ablakot, 3000 négyzetméter parkettát, 3000 darab hullámpalát, 1300 darab ajtót, 30.000 kisméretű palát, 1800 tonna cementet, 45.000 cserepet. Elsők között voltak, akik bevezették a VÁÉV Bramac tetőfedő értékesítését Főként innen látták el tüzelővel az esztergomi óvodákat az iskolákat a szociális otthonokat, a kollégiumokat a Fürdő-szállót a kórházat a rendelőintézetet a tanítóképző főiskolát és még számos intézményt Leltárhiányuk soha nem volt. Az utolsó időkig nyereségesen gazdálkodtak. Pedig ez nem minden Tüzéptelepen volt így. Ellenkezőleg: a telepek kétharmada veszteséggel zárt. A Közép-magyarországi Tüzép meghirdetett árat. Most már hatan jelentkeztek és fizették be a 150-150 ezer forintos „bánatpénzt". A nyilvános árverésen a 3 milliós kikiáltási árral szemben 6,8 millióért kelt el a telep. A régi tulajdonos gyorsan kiürítette, átadta és rákerült a Zárva! tábla. Ám szeptember 22-én RUMPOLD munkaruhás emberek jelentek meg és takarításba kezdtek. Ez adta az ötletet, hogy megkeressem HI77 A DT Á rrt I'7TRI> TPI?T RPNR* 15vuJLtAKI A l UAEr -1 J^LJbr JJr/í ÚJAT NYIT A RUMPOLD CÉG Vállalatot is kötelezi az 1990. évi LXXIV. számú törvény, melynek értelmében a tíz főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató kereskedelmi egységeket privatizálni kell. Ezen a tüzéptelepen Virág Miklós, Makarics Lajosné, Tőkei Pálné, Fekete Ferencné, Sovány Jánosné, Szenczi Istvánná és Hámosi József dolgozott a forgalmazásban. A telep őrzését pedig Balogh Ferencné, Jó Dobronya Kálmánná és Kormány Istvánná látták el. Tisztelettel emlékeznek a nemrég elhunyt Szabó Mihályra, volt telepőrükre. A privatizálás szabályai szerint az Állami Vagyonügynökség 1992. áprilisában 9 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg a telepet Erre nem volt jelentkező. ÁVÜ-gyakorlat szerint ilyenkor 30 százalékra szállítják le a Pölczmann Pétert, a RUMPOLD ESZTERGOM KFT ügyvezetőjét - A város a kommunális hulladék kezelésére ez év tavaszán nemzetközi pályázatot írt ki, melyet a Rumpold GmbH nyert el. Körültekintő előkészítés után dr. Könözsy László polgármester és ChristelNeuper 1990. június 30-án írták alá a szerződést. Ezt követően a Rumpold cég megalakította a Rumpold Esztergom Kereskedelmi és Szolgáltató KFT-t A hulladékszállítás és a köztisztasági munka már látszik a városon. Az 1913-ban alapított Rumpold cég magánvállalkozás. Központja Ausztriában Trofaiachban van(Steiermark). Eredetileg a szilárd és folyékony tüzelőanyagok, az építőanyagok és az acélanyagok kereskedésével foglalkoztak, 1979-től hulladékgyűjtéssel is. így most Esztergomban is folytathatják eredeti tevékenységüket. A volt Tüzép-telep és a szomszédos faházas telek építészeti kialakítását most tervezik. Esztergomi irodájuk még ebben az évben odaköltözik. A munkások szociális helyiségeit az öltözőket a fürdőket szintén ott alakítják ki. A gépeiket is odatelepítik. Atüzelőanyag-telep úgyszintén ott kezdi meg működését. Szénszállító speciális járművük már megvan. Minden hazai szénfajtából fognak árusítani. Tűzifa-árusítás is lesz. Szolgáltatásaik közé felveszik a házhoz szállítást a tűzifa-hasogatást és a tárolókba, pincékbe való behordást is. Rumpoldék a tüzelőanyag-ellátás terén is a lakosság közmegelégedésére akarnak dolgozni! (OSI) FELHÍVÁS! Jelentkezzenek mindazon volt fegyveres nemzetőrök és a dorogi volt Bányász Zászlóalj katonái, akik részt vettek az esztergomi, dorogi és környékbeli forradalmi eseményekben és esetleg a Történelmi Igazságtételi Bizottság tagjai kívánnak lenni. Szintén várjuk azok jelenkezését akik 1957 februárjától a volt Vak Bottyán laktanyában raboskodtak. Horváth Ernő Esztergom-Kertváros, Kassai út 3.