Esztergom és Vidéke, 1992
1992-10-08 / 39. szám
4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Halottak napja... Az 1956 október-novemberi esztergomi és környékbeli forradalmi események résztvevői számosan élnek most is közöttünk. Olyanok is, akik hitelt érdemlő információk birtokában máig sem járultak hozzá sorskérdéseink tisztázásához. Most is kétséges, valóban csak 13 volt-e az 1956. október 26-i sötétkapui véres sortűz halálos áldozatainak száma, avagy - mint egyesek tudni vélik - ennél több? Szintúgy keveset tudunk az 1957 elejétől gőzerővel beindult megtorlásokról, annak áldozatairól és a megtorlást irányító volt ávósokról, pufajkásokról. Pedig máig is sokan élnek közöttünk, Esztergomban, Dorogon és a környező községekben. A főkolomposok persze Budapesten, vagy az ország túlsó szegletében. A megtorlásokban résztvevők közül is Korom Lajos (ez idő tájt főhadnagyi rendfokozatban helyőrségi kommendáns tiszt, Korom Mihály volt MSZMP KB títkár, volt igazságügy-miniszter testvérbátyja) tűnt ki kegyetlenkedéseivel. A volt Vak Bottyán laktanya (ahogy az áldozatok hívták, a hírhedt „Korom-porta") volt a megtorló intézkedések egyik esztergomi színhelye. 1993 tavaszán, 36 évvel e tragikus események után emléktáblával kell megjelölni e „földi nyomorúság" esztergomi helyszínét! Ki lőtt, s ki adott tűzparancsot? Ott a Sötétkapunál? Biztosan sokan tudjuk! Ki(k) meri(k) ezt megvallani - ha kell tanúként? Csak az(ok) teheti (k), akik ennek szem- és fultanúja (fültanúi) volt(ak)! Mint hírlik, később még egyesek el is dicsekedtek vele. Tehát vannak üyenek és mégis hallgatnak! November l-jén van halottak napja. Ki lehet menni a temetőbe előtte, s utána is, de halottaink sosem kerülnek oly közel hozzánk, mint éppen halottak napján! Az „esztergomi forradalom" napja és a HALOTTAK NAPJA - számomra - 1956 október 26-a volt Volt! (A képviselőtestület legutóbbi döntéséig...) Tisztelem a KDNP-t, Csépé Bélát! Felvállalták a mosonmagyaróvári áldozatok lekaszabolóinak bíróság elé állítását, s hisznek abban, hogy a BŰN-nek nevet kell adni! Szeretném, ha (legalább 9:7 arányban!) valamely grémium feljelentést tenne ismeretlen tettes(ek) ellen, aki(k) 1956. október 26-án a tankágyúnak tüzet vezényelt(ek), majd újabb tűzparancsot adott (adtak), hogy golyószórók, géppisztolyok folytassák és vigyék véghez ezt a rémtettet: a fegyvertelen, menekülő tömeg lemészárlását Koditek A Szent István Gimnázium diákjai BAMBERGBEN JÁRTAK A testvérvárosi kapcsolatok egyik előnye, hogy a fiatalság megismerheti egymás életét, szokásait A Szent István Gimnázium 19 diákja 2 tanárnő kíséretében nemrég kilenc napot töltött Bambergben. Családoknál laktak, és csak a gimnáziumban tanult német nyelvtudásukra hagyatkozhattak. Számos kiránduláson és programon vettek részt Ezekről kérdeztük Szentgáli Aliz ül. c. osztályos tanulót - Nagy izgalommal készültünk Bambergbe. Tizenhatórás utazás után érkeztünk meg. Kedvesen fogadtak, sőt egy fúvószenekar is várt bennünket amely eljátszotta a magyar himnuszt Jólesett ez a kedves gesztus. Jó alkalom nyílt a nyelvgyakorlásra. Egyedüli mentsvárunk a szótár volt Máskor pedig Bogáthy Bea és Gyóni Erika tanárnőink. Első látásra tapasztaltuk, hogy nemcsak Bambergben, de egész Németországban minden üszta, rendes és egyszerűen szép. Ottlétünk alatt többnyire esett az eső, pedig mindenki azt mondta, hogy Bamberget napfényben kell látni. Szerencsénkre az utolsó napon jó idő volt Meglátogattuk a régi városházát melynek falait szebbnél szebb freskók díszítik. A dómban láttuk Szent István lovasszobrát Voltunk a Michael-templomban ás átbújtunk azon az alagúton, amiről az a szólás járja, hogy aki ott átmegy, az egy évig búcsút mondhat a derékfájásnak. Ellátogattunk a szabadtéri színpadra, láttuk a legrégibb házakat A Rózsakertben pedig mindenki kiválaszthatta a kedvére valót Elutaztunk FrankSvájcba, megnéztük az Ördög-barlangot és jártunk Gössweinsteinben is. Bamberg város vezetői a Regnitz partján álló vízivárosban fogadtak bennünket A reneszánsz-teremben Grafberger polgármester úr mondott köszöntő szavakat Utalt a történelmi szálakra és a most fejlődő barátságra. Néhány tanítási órán is rész vettünk. Megfigyeltük, hogy a tanítás lazább, oldottabb légkörben folyik, mint nálunk. Jól összebarátkoztunk a német lányokkal és fiúkkal. Egy alkalommal Alfréd Walther fizikatanár nemzetközi találkozót szervezett Németek, svájciak és mi, magyarok jól összebarátkoztunk. Majd a tanár úr kezébe vette a gitárt és fia dob-kíséretével rock and rollt játszott A kilenc nap elteltével volt aki örült hogy vége szakad honvágyának, néhányan pedig a szemünket dörzsöltük... Már várjuk, hogy október második hete legyen, mart akkor újra találkozhatunk. Mi is meghívtuk a bamberg i diákokat Sziasztok, bambergiek! Auf Wlerdersehen in Ungarn! (PX) Magyarország leendő mmiszteretaöke? A Frankéból indult A múltheti helyhatósági választások egyik kereszténydemokrata jelöltje Szendrei Róbert volt. Bemutatkozó nagygyűlésén frappáns felszólalása után Pálos Miklós államtitkár megjegyezte: ilyen fiatalokra vár a miniszterelnöki szék. E kijelentésén egy kicsit elmosolyodtam, de érdekelt, ki ez az esztergomi fiatalember, aki egyszerre két egyetemre is jár és még képviselőjelöltséget is vállal. - Milyen volt indulásod? - Gyermekkorom nagyon nehéz volt Tttbben azt gondolták, hogy emiatt nem fogom megtalálni a helyemet Hogy oda tudtam kerülni, ahol vagyok, azt a ferenceseknek köszönhetem. Ók segítettek hivatásom megtalálásában. E kapcsolat napjainkra barátsággá alakult. - Hol és mit tanulsz? - Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen történelmet a Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen pedig teológiát - rendkívüli hallgatóként. - Mit jelent ez a „rendkívüli hallgató" titulus? - Hivatalosan nem lehet két egyetemre járni. A két órarendet is nehéz összeegyeztetni. Ezért a teológián a dékán úrral úgy egyeztünk meg, hogy amire lehetőségem van, azt hallgatok. A teológia amúgy is hét éves, a bölcsészkar pedig csak öt, így az utolsó két évet könnyebben tudom teljesíteni. - Mi az, ami igazán érdekel? - Az egyháztörténet Különösen a középkoré, de a legújabbkori úgyszintén. Például Mindszenty József személye. Az egyháztörténelem megismerésében jó segítőm volt Ladocsi Gáspár - Budapesten a Szent Ignác kollégium lakója vagy. Mit kell tudni erről a kollégiumról? - Ez egy jezsuita kollégium. Célja az, hogy keresztény értelmiséget neveljen. A kollégiumban nagyon jó közösség alakult ki. Egyforma érdeklődésűek vagyunk, noha különböző egyetemeken tanulunk: orvosin, műszakin, állatorvosin... Egyébként nagyon nehéz volt bekerülni. Kispesten található, egy volt munkás5rlaktanyában. Legfőbb hivatásunknak a meginduló egyházi élet segítését tekintjük. Eletünk sokszínű, bálokat is tartunk. Ezeken kollégista lánytársainkon kívül barátok és ismerősök is részt vehetnek. Még a Kaláka együttes is járt nálunk. Van egy lelki vezetőnk, a jezsuita Sajgó Szabolcs, aki Amerikából jött haza, hatalmas tudású, ö az, aki megtestesíti a jezsuita lelkiséget Ennek jellemzője a miszticizmus, az embert megragadó rácsodálkozás, a belső harmónia. Én is efelé próbálok tömi. De bennem a ferences lelkiség is jelen van, a tisztaság és az egyszerűség utáni vágy. - Nem túl szigorú egy ilyen jezsuita kollégium? - Nem. A nyelvismeretet komolyan veszik. Ezt pontrendszenei mérik, angolból is meg németből is. De akkor megyünk haza, amikor akarunk. Még portásunk sincs, csak egy kulcsunk. S ha tudunk, reggel vagy este elmegyünk misére. - A két egyetem mellett miért vállaltad az esztergomi képviselőjelöltséget? - A fiatalokat össze kell fogni. Budapesten is felkértek: segítsem e munkát. Sokat gondolkoztam, hogy elvállaljam-e, de Reisz Pál atya és Bánhidy tanár úr kérésére vállaltam. Én nem csak egyháztörténettel akarok foglalkozni, hanem a közéletben is szeretnék részt venni.