Esztergom és Vidéke, 1992
1992-10-01 / 38. szám
4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE •HÜ 250 EVE „... A TEKINTETES VÁRMEGYE ÜGY HATAROZOTT" n ItjT- fr-LÍv/Xr oá* • y ítft-tT A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának egyik legértékesebb iraísorozatát alkotják Esztergom vármegye nemesi Közgyűlésének jegyzőkönyvi sorozatai. Az 1638-1653-as kötet után a történelem viharai újabb hiányokat okoztak, volt, hogy egy évtizedig nem volt vármegyei közgyűlés, egy kötetet pedig a világháború zűrzavara tüntetett el. 1727-1848 között teljes a sorozat. Az 1741-1753-as évek megyei jegyzőkönyveit egy vaskos bőrkötésű kötetbe gyűjtötték össze - a használat és a szú már erősen megrongálta, restaurálásra szorulna. Ha a negyedévezredes jegyzőkönyvet olvassuk, látjuk mi foglalkoztatta a Tekintetes Vármegyét ebben az időszakban. Hosszú nyári szünet után - az utolsó közgyűlést 1742. június 25-én tartották - október l-jén ültek össze Somogyi László alispán elnökletével a vármegyei menesség képviselői, a nagyobb uradalmak tisztviselői. Elsőként Mária Terézia királynő leiratát ismertették, amely az osztrák örökösödési háborúval kapcsolatos magyar orszgágyűlési határozatokat köszönte meg, és a katonaság kiállításának kérdéseiről intézkedett. ESZTERGOM VAUMEGYE AZ 1870. XLII. T. CZ, 42. g-A ÉRTELMÉBEN |TANÁCSKOZÁSI SZABÁLYRENDELETE. ESZTERGOM 1873. NYOMATOTT HORÁK EGYED UKTÍTfVKL. Vrri rf V^ _ íftvt) ^yV fra . (T) Ci - ^ . r? Az 1742. szeptember 6-ár Bécsben kelt leiratot teljes egészében bevezették a jegyzőkönyvbe. Ezt követően az előző évek vármegyei számadásait értékelte a közgyűlés, majd az adóelmaradások behajtásáról intézkedett. A következő oldalra ráömlött a kancellista gubacstintája, de így is olvasható, hogy a szentgyörgymezei szőlők ügyét tárgyalták. A főadószedő az iparosok adóbeszedését említette. Kitűzték a következő vármegyei gyűlés időpontját 1742. november 14-ére. Napirendet nem ismertettek, de a következő ülés már valóban inkább „munkaértekezlet" volt, több tucatnyi ügyben döntött a „Tekintetes Vármegye". Qrintay András A HUTAI ERDŐRŐL ÉS A FALURÓL Ha - Tolsztoj szavaival - „A fa örök szépség", az erdő többszörösen is az. Hatványozottan áll ez a megállapítás a hutai - hutaszentléleki - erdőre. Aki széttekintett már a Hreben sziklafokáról, vagy végigjárta a Háromszáz garádics nevű turistautat, volt már a Kopanyicán - Asztrik atya (nyugodjék!) „egy személyes" művésztelepe fölött (amely ma ferences remeteség) belefeledkezett az égetthársi hajtűkanyarhoz érve a szeme elé táruló tájba: annak felesleges minden további bizonyíték. Pilisünk - szűkebb pátriánk - kétségtelenül legszebb községhatára a piliszentléleki, és az itt lévő erdő botanikusnak is, erdésznek is, vadásznak is, túristának is meg a természetvédőknek is azonnal megtetszik. Az erdőt ápoló-nevelő és faanyagot termelő erdész számára a legnagyobb szakmai értéket a viadukt utáni bükkösök jelentik. Vágásérettségüket 120-135 év között érik el, tehát 4-5 emberöltőn át kell nevelni, védeni őket, míg elérkezik az „aratás". Külön érdekesség - talán nem is minden esztergomi tud róla - a Felső réti lucfenyves. A fenyő ugyan nem őshonos fafaj Pilisünkben, de az itt lévő faállomány egyedei közül nem egy eléri már a szarufa, sőt vezetékoszlop méretét. Vadásznak igazi paradicsom a hutai erdő. Egyaránt felnevelődik, majd puskavégre kerül itt a szarvas és a vaddisznó: a Pilis két fővadja. Az 1700-as évek elején még a farkas és az európai bölény is előfordult a térségben. Muflon alig egy évtizede mutatkozik errefelé. Az őz mennyisége és kártétele nem annyira számottevő. Botanikusnak különös élvezet itt az erdőjárás, hiszen a Hreben sziklagyepjétől és karsztbokorerdejétől a gyertyános tölgyesig, a fekete zászpától az őszi kikericsig szinte minden természetes hegyvidéki erdőtársulás és középhegységi lágyszárú növény megtalálható a hutai erdőben. Irodalomtörténeti érdekessége a hutai erdőnek, hogy itt járt utolsó turistaútján Berda József költő-turista - vagy túrista-költő? -, az egyik esztergomi könyvesbolt névadója. Talán éppen itt érlelődött meg lelkében az alábbi néhány verssor (noha Csobánka körül vetette csak papírra): „Egesz napon át csak sziklás és erdős hegyeid között barangoltam, élvezvén az éles levegőt, mint elszánt turista, tiroli nadrágban, meztelen térddel... 1 -» » i - sr . . /T.. /I/1 C ) S ez Istennel teli bolyongások közepette arra gondoltam sajgó fájdalommal: be boldog volnék, ha itt élhetndc, mint vidám remete s végül itt halnék meg, g a domboldali öreg temetőben fejfa jelezné: milyen demvri áldott teremtés voít, míg e tájban fürdött teste és lelke az alant aluvcciak". Magától értetődő, hogy ennyi érték és szépség hivatalból is védelmet érdemel! A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság a folyó év január l-jével életbe lépett - és 10 évre szóló - erdőállománygazdálkodási tervben elsődlegesen természetvédelmi rendeltetést üt elő a Feketehegy fennsíkjára és É-i oldalára egészen Kétbükkfanyeregig, továbbá a Hreben - „Hála szobor" - Simon halála - Hlapec térségére. Itt ezért másodrendű a faanyagtermelés és a vadgazdálkodás, vagy az egyéb erdei mellékhaszonvétel. Fő cél a ter mészetes környezet megóvása ül. fenntartása: minél kevesebb emberi beavatkozással. Lent a völgyben, a Szentlélekpatak két partján húzódik meg a legkisebb, de alighanem a legszebb fekvésű pilisi falu: az alig 400 lelkes Püisszentlélek. Kevesen tudják, hogy ez a legfiatalabb pilisi település. A község kialakulása a legszorosabban összefügg az egyetlen magyar alapítású szerzetesrenddel: a pálosokkal. A rövid falutörténet a következő: