Esztergom és Vidéke, 1992

1992-09-24 / 37. szám

1992. szeptember 24. 37. szám Ara: 19,50 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE 8S POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító fóazaricasztó: DR. KÖRÓSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Három év múlva állni fog? Megjelenik hetenként Esztergom Város Önkormányzatának és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának támogatásával Szerkesztőség ós kiadóhivatal: Esztergom, Széchenyi tér 25. TelJfax: 13-756 Tx: 27-477 Rumpold tájékoztató Október 2-án a Babits Mihály Vá­rosi Könyvtárban a Rumpold Hol­ding Hungaria Kft ügyvezető igaz­gatója tart előadást „A város és kör­nyékének szemétkezelési problémái és annak környezetvédelmi vonat­kozásai" címmel. A budapesti Geothe Intézet 150.000 forint értékű német nyelvtankönyvet és hangkazettát adományozott a Babits Mihály Városi Könyvtárnak. A Soros Alapítványtól pedig hetven angol nyelvű könyvet ka­pott a könyvtár. A képen látható egyötödnyi híd­szakaszra már rámehetünk, s köze­lebb érezhetjük a Felvidéket, a pár­kányiakat. Néhány éve még a hídfő­re sem léphettünk, hogy elolvassuk: MÁRIA VALÉRIA HÍD, épült az ország költségén, a léte­sítése érdekében Vaszary Kolos bíbornok, Magyarország herceg­prímása, esztergomi érsek az érsek­ség vám és vámszedési jogáról nagy­lelkűen lemondott. Fölszentelvén a hercegprímás által 1895. szeptember hó 28-án. A közforgalomnak átadatott. ISTEN OLTALMAZZA! Száz évvel ezelőtt már állt a po­zsonyi és a komáromi dunai vashíd, 1890-ben, illetve 1891-ben épültek. Az akkori kormány programjában következő lépésként az Esztergo­mot Párkánnyal összekötő híd sze­repelt. Már az 1893-as költségvetés­be bekerült az 1.360.000 korona tel­jes megvalósítási összeg első részle­te. A szerződést a kereskedelmi mi­niszter kötötte meg a Cathry Szaléz és Fia hídépítő céggel. Zsigmondy Béla mérnök 1893 első felében vé­gezte el a szükséges talajvizsgálato­kat, és kijelölték a híd helyét. A mi­nisztérium 1893. november 3-án adott engedélyt a hídépítés megkez­désére. Huszonkét hónap alatt, 1895 augusztus 22-re el is készült a Duna­híd. Ezután került sor a teherpróbára és a közigazgatási bejárásra. Ezután szeptember 28-ra tűzték ki a híd ün­nepélyes megnyitását. A hidat öt ív alkotta. A meglévő két szélső ív 81,5 méter, a középső 117 méter, a másik kettő pedig 100­100 méter volt. Az út felületét 6,5 méter szélesre, a két járdát 1,5-1,5 méterre tervezték. A hidat olyan te­herbírásúra építették, hogy az esz­tergom-párkánynánai tervezett he­lyiérdekű vasút forgalmát is elbírja. A vasszerkezetet a MÁV gépgyár józási érdekből, helyreállították. Meddig lesz még csonka a Mária Valéria híd? Esztergom és Párkány önkor­mányzatának eltökélt szándéka, hogy a hidat újjá kell építeni. Ezért hozták létre a közös Dunahíd Bizott­ságot. A közös bizottság legutóbb a nyáron ülésezett Párkányban. Esz­tergomot Kund Ferenc, Homor Kál­mán , Reviczky János és Horváth Ist­ván képviselte. Párkány önkor­mányzata részéről Ján Oravec, Pro­szonits László, Szegedi József és SZÁZ ÉVE FOGANT A MÁRIA VALÉRIA HÍD TERVE készítette. A pilléreket a Strázsa-he­gyen és Süttőn bányászott kőből építették. A pillérek borítása Neuha­usból való. Az első világháborút károsodás nélkül élte túl a híd. A Párkány felőli első ívet a cseh katonák ugyan 1919 nyarán felrobbantották, de rövid idő alatt helyreállították. A második vi­lágháború alatt a bombázások kevés kárt (Jkoztak benne, ám a visszavo­nuló németek 1944 karácsonyán fel­robbantották. Elpusztult a híd kö­zépső három íve, megcsonkultak a pillérek. Ám ezeket, elsősorban ha­Bartusz Gyula voltjelen. De ott volt Agócs Zoltán tervezőmérnök, a po­zsonyi műszaki egyetem építész­mérnök tanára is. Ott és akkor az érintettek a lényeges kérdésekben közös nevezőre jutottak. Egyöntetűen azt javasolták, hogy a híd két parti nyílásának eredeti szerkezetét tartsák meg. A három belső mező hiányzó acélszerkezetét pedig eredeti alakjában építsék újjá. Az új ívek az eredeti szélességet megtartják. A szlovákok kérésére a Duna ha­józási szintjét egyelőre a Balti-ten­ger feletti 108,25 méter magasságra tervezik. (Mintha duzzasztanák a Dunát... - a szerk.) De ez a szint a tervezés során csökkenhet. A hajó­zási űrszelvény magasságát még nem pontosították: vagy 9,5 méter, vagy 10 méter lesz. A szabványok és a terhelési adatok műszaki egyezte­tésére még 1992-ben sor kerülhet Abban is megállapodtak, hogy az előtervek és a kiviteli tervek elkészí­tésével Agócs Zoltán mérnök kol­lektíváját bízzák meg. A magyarok és a szlovákok is a brüsszeli PHARE Bizottságtól remélnek némi anyagi támogatást a híd felújítására. Ezért is kérték fel Agócs mérnököt, a „Du­na-hidak 92" konferencia szervező­jét, hogy RolfNölke urat, a brüsszeli PHARE bizottság elnökét hívja meg Esztergomba. Az előkészítés jó ütemben halad. Ezt Esztergomban Homor Kálmán mérnök, nyugalmazott tervezőiro­dai igazgató koordinálja. Amikor 100 évvel ezelőtt elkez­dődött az építkezés, időarányosan akkor sem jártak előbbre. Mi, utó­dok most is reménykedhetünk, hogy 1995. szeptember 28-án, a centená­riumon újra átsétálhatunk a Mária Valéria hídon Párkányba... (Pálos)

Next

/
Thumbnails
Contents