Esztergom és Vidéke, 1992

1992-09-10 / 35. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 291 Esztergom büszke lehet arra, hogy nem sokkal Ottó Lilieníhal gépe utón a harmincas évek elején Mitter Lajos műbútorasztalos-segéd önerőből, német tervrajzok alapján siklórepülőgépet készített. E gépet 1933. augusztus 27-én 16 órakor a Strázsa-hegyről „parittyázták ki", siklórepüléssel néhány percet a levegőben töltött. Abban az évben már 1.253 felszállást hajtottak végre vele. Rubik Ernő és Mitter Lajos 1938ban hozta létre az AERO-Ever KFT-t a vitorlázórepülőgép gyárat. Ez az Árok utcában, a Duna-parton volt, majd 1943-ban Esztergom-táborban újabb telephelyet létesítettek. Az önkormányzat Közgyűlési határozata alapján a város polgármestere 1944. január 26-án a mostani repülőteret a repülőgépgyár részére adta használatba. Több mint 52 hektárt; 525.230 négyzetmétert 1948 végén az AERO-Ever KFT-t államosították; a terület az Esztergomi Sportárutermelő Nemzetközi Vállalat kezelésébe került. Az állami vállalatok átszervezésével 1965-től a Pestvidéki Gépgyárat majd 1977-től a Finommechanikai Válalatot jegyezték be a telekkönyvbe. A területet a polgármesteri Hivatal 1990-ben „széljegyzeteitette" a telekkönyvben, mely szerint a város tudta nélkül nem adható el. Privatizáció vagy felszámolás esetén az Állami Vagyonügynökség hatáskörébe kerül. Ugyancsak a városé volt a hangárépület és környéke, mely 9.589 A napokban kint jártam a repülőtéren és végtelenül feszült légkört tapasztaltam. Ennek oka, hogy a Magyar Repülő Szövetség az esztergomi repülőteret szívesen látná a Magyar Nemzeti Repülő Alap tulajdonában. E terv érdekében mindent latba vetnek. Kraszlán Gábor főpilóta, clubelnök keményen fogalmazott: A MNRA létrejöttének körülményei, működése, céljai elképzeléseinkkel ellentétesek. Az MRSZ elnöke az önálló repülőklubok fennmaradásának irreális elképzelését hirdeti. Erre mi vagyunk az ellenpélda. Tizenkét független alkalrepülőtér kivételével - a területén lévő állami tulajdonú közforgalmú repülőtér tulajdonba adását a közlekedési, a hírközlési és a vízügyi minisztertől. Az átadásról, a miniszter javaslata alapján, a Kormány dönt" Á polgármesteri hivatalban Bocsa Györgyné a vagyongazdálkodási iroda vezetője arról tájékoztatott hogy a fenti rendelet alapján dr. Könözsy László polgármester aláírásával levelet küldtek a miniszterhez. Dokumentumokkal igazolták, hogy a város jogosan kéri vissza a repülőteret. Tudom, hogy a rendelet ellenére sem lesz könnyű visszakapni a város államosítás előtti jogos tulajdonát Kérem a politikai pártokat, az országgyűlési képviselőt és mindenkit aki tenni tud, segítsen, hogy a város kapja vissza a repülőterét! (OSI) A DOBOZI MIHÁLY ÚT KÖVETKEZIK CSATORNÁZZÁK SZENTGYÖRGYMEZŐT Széher László építészmérnök 1982től vezető tervezője a KOMTERV mélyépítési irodának. Része volt a városközponti közmű rekonstrukciójában, a Prímás-sziget csatornázásában. Jelenleg a város általános rendezési tervének és vízellátási, vízelvezetési rendszerének szakértője. Ó mondja, hogy a lakótelepeken megoldódott a csatomázás, ám más területeken legalább százéves téglából és betonból épített vezetékek találhatók, félig eltömődve. Ilyen a Széchenyi tér, az Árok utca, a Kórház és környéke, vagy a Béke téri régi épületek környéke. Ezeket mielőbb újra kell csatornázni. A városi főgyűjtő megépítése sokat javított a helyzeten. A Pór Antal tértől egészen a Kossuth hídig sajtolásos technológiával épült a másfél méter átmérőjű csatorna. A hídnál közbenső átemelő van, majd innen az Erzsébet parkon keresztül már hagyományosan épített csatorna vezet a Molnár sorig. A Molnár sori végátemelőtől Szentgyörgymezőn át a Molnár sor-Dózsa György tér-Vécsey Károly út-Klapka tér-Dessewffy utea-Bátori Schulz Bódog utca-Leiningen út nyomvonalán halad egy 800 mm-es csatorna egészen a szennyvíztisztítóig. Ehhez a városi vízelvezető főgyűjtő rendszerhez csatlakoznak a mellékgyűjtők, fgy a szenttamási csatornák is, melyek négy-öt éve épülnek. Elkészült az Attila, a Zója, az Új és a Bajnok úton. Még hiányzik a Galamb, a Török Ignác, az Álmos és a Hegytető utcákban. Ezek csatornázása a következő évek feladata. A Szentgyörgy mezőt keresztülszelő szennyvíz főcsatorna lehetővé teszi a terület teljes csatornázását melyre a KOMTERV az elmúlt évben tanulmánytervet készített A szentgyörgymezői lakosság kérte a szennyvízelvezetés megoldását Mivel nagy területről van szó és a csatomázás egy lépésben sem technikailag, sem pénzügyileg nem oldható meg, a tervezők szakaszoltak. Első lépésben az úgynevezett III. terület csatomázható. Az a rész, ahol a mellékcsatornák gravitációsan, átemelés nélkül köthetők be a főcsatornába. Ez a terület a Vár út -Dessewffy utca-Bátori Schulz Bódog utca-Leiningen Westenburg Károly utca-Szent János-patak-Dobozi Mihály út által határolt területet foglalja magába. Az építés már megkezdődött: a szennyvízfőcsatomától a Barkóczy út és a Fecske út vonalán 670 méternyi vezetéket fektettek le. A munkálatokat a budapesti Mélyépítő RT munkásai, mérnökei végzik. Nagy horderejű vállalkozásról van szó: több mint 5500 méter csatorna lefektetésére kerül sor. E szakaszon 400, 300 és 200 milliméteres csatornákból és 150 mm-es bekötésekből áll. A 400-as vezeték hossza 830 méter, a 200-as csatornáé 2400 méter. Az épületbekötések hossza 1900 méter. A csatornaaknák száma 210. A mostani építkezés az összes szenigyörgymezei munkálatok felét jelenti. Ez pénzben mintegy 35 millió forintot jelent Ez a terület még ebben az évben elkészül. Most egy nehéz szakasz következik: a Dobozi Mihály utcai ABC-től a vámig. Ezért ezt a főútvonalat a napokban teljes egészében lezárják. A terelőút kifelé a Körösy László utcán, befelé pedig a Földműves utca-Dessewfly utca-Vár út vonalán halad. Az I. jelű területet most tervezik. E terület körvonala a Dózsa György tér -Balassa utca-Fűzfa utca-Horváth Géza sor-Molnár sor. A kiviteli tervek még ebben az évben elkészülnek. Jövőre már ezen a területen is kezdődhet a szennyvízcsatomázás. AII. területet ugyancsak tervezik. Ennek határai: Dózsa György tér-Vécsey utca-Dessewffy utca-Bátori Schulcz utca-Kiss Ernő utca-Dunapart-Fűzfa utca. Ezen a területen átemelőre lesz szükség, amit a Balassa és Knézich Károly utca sarkára telepítenek. Ide kerül a Körösy úti átemelő gépészeti és elektromos berendezése. Még a kaput is áttelepítik. A IV. jelű terület a Honvédtemető környéke, mely tartalék lakóterület és később fogják csatomázni. Szentgyörgymező csatornázása tehát megkezdődött és csupán a pénzügyi helyzettől függ, hogy egy-két év alatt be is fejeződjön. 1993-ban pedig már Kertvárosban is beindul a csatomázás. (P.I.) A VÁROS VISSZAKÉRI A REPÜLŐTERÉT pályára, járműparkunk fejlesztése. Ezek mást bizonyítanak. Ezeket a fejlesztéseket bevételeinkből, nyereségadó befizetése mellett valósítjuk meg. Sőt, a repülőterek fenntartására biztosított összeget az Aero Club Esztergom sem kapta meg! A Magyar Közlöny 1992 évi 64. számában olvastam: „A polgári repülésről szóló - többször módosított -1981. évi 8. törvényerejű rendelet 14. paragrafusának helyébe a következő rendelkezés lép: /4/ Az önkormányzat kérheti - a budapesti nemzetközi közforgalmú négyzeméter. Mint volt MHSZ reptér a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe került. Úgy, mint a Technika Háza, a lőtér, va^y a tanpálya. mazottunk van, számuk az idén húszra nő. Fejlesztéseink: új hangár építése, szimulátorvásárlás, a fedélzeti berendezés fejlesztése, új világítás a kifutó-