Esztergom és Vidéke, 1992

1992-09-04 / 34. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 1991 tavaszán Szülőföldünk címmel rajzpályázatot hirdetett a párkányi művelődési központ és a József Attila iskola klubkönyvtára, a gyergyószentmiklósi és párkányi iskolákban valamint az esztergomi József Attila iskolában. A 200 pályaműből kiállítás nyüt Esztergomban, majd Párkányban. A párkányi megnyitón született meg a Piktor '92 tábor ötlete, ahol együtt dolgozhatnak azok a gyerekek, akik a legszebb rajzokat küldték. A tábort hosszú előkészítés után augusztus 14-én délután nyitotta meg Párkányban dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója. Megnyitójában a baráti szálak erősítésére hívta fel az 50 résztvevő figyelmét, akik között esztergomi, gyergyószentmiklósi és párkányi magyar gyerekek mellett, szlovák iskolában tanulók is voltak. A megnyitó után - a tábor emblémájával díszített pólókban- a dunai sétahajózáson kezdték meg a gyerekek a táj, a kinek ismert, kinek felfedezésre váró vidék megörökítését A gyergyói Jánosi Mátyás (becenevén: Patykó) köré gyűltünk legelébb, hogy megcsodáljuk, hogyan rajzolja az itt frissen megismert technikával, a barna szénnel a két város látképéhez egyaránt hozzátartozó Bazilikát Patykó továbbra is a tábor egyik kedvence maradt A szögletes, szőke, göndörhajú fiú keveset szólt de mindig rajzolt ha megállapodtunk valahol. Természetesen nem csak rajzoltunk. Sokat tud a tájról a párkányi festő, Lábik János, s hogy erről hogyan vall, azt műtermében, képei között tapasztaltatták meg a táborozók. A magyar alapiskolában sportdélutánt tartottunk, a természetben egy kiadós túrát teljesítettünk. Az Esztergomból olyan sokszor megcsodált garamkövesdi hegyek gerincén, természetvédelmi területen gyalogoltunk át az esztergomiak hajdani kedvelt kirándulóhelyére. Kovácspatakra. Útközben a legjobb kilátópontokat keresve, új szépségeket fedeztek fel a gyerekek a tájban. A legtöbbet talán Mészáros Marika, aki Muzsláról jött a táborba, s a magyar alapiskolába jár. Már a rajzpályázaton is feltűntek szép, érett alkotásai. A negyedik napon útra keltünk Komárom-Esztergom felé: Magyarszőgyénben Pató Pál úr sírjánál idéztük Petőfi szavaival a jól ismert figurát ógyallán Konkoly-Thege Miidós csillagvizsgálójában, a kis planetáriumban ismerkedtünk a csillagképekkel Rév - Komáromban tisztelegtünk Klapka György és Jókai Mór szobránál Magyarországon, Komáromban avatott kalauzunk, Kecskés Laci bácsi várt bennünket hogy az Igmándi erőd falai között villantsa fel a két Komárom törtéAugusztus 20-án Szentendrén, a Skanzenben várt bennünket Balázs György néprajzos és kollegái. Lószőrékszereket, szalmakoszorúkat készítettünk; legbüszkébben a gyertyamártogatók mutogatták munkájukat. A délutáni papszigeti strandolás után szép esti program várt ránk. Az izbégi táborban vajdasági, kárpátaljai és prágai magyar szülők gyerekeivel ülhették körül a Piktor tábor lakói a tábortüzet A vidám társaság Szentendréről nézte, ami a fővárosi tűzijátékból látszott Az esztergomi napok gyorsan elteltek, s máris indulni kellett vissza. Párkányba. Ipolyságon, Hont vármegye egykori székhelyén Himmler György tanár úr mutatta meg a város nevezetességeit. 0 kalauzolt bennünket utunk további állonetének legfontosabb eseményeit A ha- másain: az ipolysági koronás erődtempjózási múzeum megtekintése után Nesz- lomnál, majd a Garam völgvében, Bény mélyre vezetett az utunk, ahol a Makó- római sáncainál. A tábor utolsó napjára PIKTOR '92 Nemzetközi gyermek képzőművészeti és honismereti tábor 1992. augusztus 14-23 PÁRKÁNY - ESZTERGOM vecz Imre által megálmodott iskolában gyerek és tanár egyaránt jól érezte magát Ezután Esztergommal ismerkedtünk A Babits-villa kertjében a költő által ültetett olajfa volt a legkedvesebb rajztéma. Dr. Horváth István vezetett bennünket a Vármúzeumban; a gyerekek szemét elkápráztatták a főszékesegyházi kincstár páratlan drágaságai. A Vitéz János Tanítóképző Főiskola Művészeti Tanszékén Prunkl János tanár úrnál vendégeskedtünk, agyagoztunk, gyöngyöt fűztünk, linóztunk. A gyerekeknek különösen kedves lett az itt készült s a záróünnepre kiégetett okarina Az esztergomi élményeket Fazekasné Zászlósi Mária segítségével festették meg a gyerekek Augusztus 20. előestéjét a Várszínházi Alapítvány vendégeként a Várszínház záróelőadásán töltötték a táborlakók. Emlékezetes este volt mindannyiunk számára, a szép műsor, s a tűzijáték. maradt a rajzok befejezése, a kiállítás rendezése, no meg egy kis párkányi fürdőzés. Az augusztus 23-án délután rendezett záróünnepélyen vendégünk volt Oravecz János, párkányi polgármester úr s Himmler György, a párkányi kulturális bizottság elnöke, aki hivatalosan bezárta a tábort, s megnyitotta az elkészült alkotásokból összeállított kiállítást. Este szép műsorral búcsúztak egymástól a tábor lakói. A legszomorúbb talán egy vékony kékszemű esztergomi fiú, Nyári Tibi volt A tíz nap alatt úgy összebarátkozott a gyergyószentmiklósi fiúkkal, mintha sok éve együtt járnának iskolába. Tibi is olyan szűkszavú, dolgos kezű, mint ezek, a kemény hegyek között nevelkedett fiúk, s úgy érezte, sokat tanult tőlük a táborozás ideje alatt Csiky Attilával biztosan levelezni is fognak. Az igazi búcsúzás vasárnap reggelre maradt, amikor ki gyalog, ki komppal, ki vonattal kelt útra közelebbi vagy távolabbi otthona felé. A tábor lakói köszönik mindazoknak, akik lehetővé tették anyagi és erkölcsi támogatásukkal a tábor megrendezését Magyarországon: Esztergom Város Önkormányzata Kulturális Bizottságának, a Nemzeti Alapítványnak, KomáromEsztergom Megyei Művelődési, Ifjúsági és Közösségfejlesztési Alapítványnak Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Kulturális Bizottságának, a József Attila Altalános Iskola Igazgatóságának, a Rákóczi Szövetségnek, az Eurolimes Bírtak, a GRAN TOURS Utazási Irodának és mindazoknak, akik előadásokkal, foglalkozásokkal Csehszlovákiában és Magyarországon segítették felejthetetlenné tenni ezt a tíz napot Pifkó Péterné OSBEMUTATO A BAZILIKÁBAN A Budavári Zeneművészeti Alapítvány szeptember 2 és 13 között egyházzenei fesztivált rendez Budapesten, Egerben, Székesfehérvárott és - Esztergomban. A 1100 éves magyar egyházi zeneművészet tiszteletére létrehozott alapítvány célja a tehetséges zeneművészek támogatása, az új magyar egyházi zene és a kortárs magyar zene népszerűsítése, a határokon kívül élő magyar zeneművészek bekapcsolása az anyaországi kulturális életbe. Világi alapítvány, de elsősorban a keresztény szellemiségű zenekultúrát kívánja támogatni. Az alapítvány fővédnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és dr. Vtczián János, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke. Védnökei között találjuk dr. Paskai László bíboros-érsek urat Tőkés Lászlót, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökét és Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetsége elnökét A művészeti fővédnök Farkas Ferenc zeneszerző. A művészeti vezető-rendező pedig László V. Gyula. A nyitóhangversenyre az Országházban kerül sor, szeptember 2-án. Az esztergomi Bazilikában rendezendő első koncertre szeptember 6án 19 órakor kerül sor. A koncert előtt bevezetőt mond dr. Paskai László bíboros-érsek. Az est főszereplője a kolozsvári Cancardia Kamarazenekar lesz. Az erdélyi egyházi zeneművészet tiszteletére készített műsortervben Bakfark Bálint - Sigismund Toduta: Tabulaturák, Szalay Zoltán: Ecloga, Csíky Boldizsár: Vitézi énekek és Hans Peter Türk Preludium és kánonja szerepel. Ezután egy ősbemutatóra kerül sor: Terényi Ede: Mise parafrázisok a XVII. századi Erdélyből címmel. Ezt az est az Dlyés Gyula Alapítvány, a Magyarok Világszövetsége, a Lakitelek Alapítvány, a Székesfehérvári önkormányzat és az Esztergomi önkormányzat támogatásával jön létre. A második bazilikai koncertre szeptember 9-én 19 órakor kerül sor.A műsoron Maurica Duruflé: Messe cum jubile és Gregorián énekek az Esztergomi Antifonáléból szerepelnek. Közreműködik Kalocsay Károly orgona, Teleki Miklós fh. orgona, az esztergomi bazilika Strigonium kórusa és a budapesti Veress Pálné Gimnázium énekkara. Vezényel: Baráti István.