Esztergom és Vidéke, 1992

1992-08-28 / 32-33. szám

6 AUGUSZTUS 12-16. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Szent István-i megemlékezések fő eseményére a Várhegyen került sor. Az ünneplők és a közreműködők a Szent István-szobor mellett gyülekeztek. A Himnusz közös eléneklése után dr. Horváth István múzeumigazgató mondott bevezetőt. (Szövegét teljes terjedelemben közöljük.) Az ünnepi szónok dr. Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár volt Az ő gondolataiból idézünk: - Sok-sok kisvárosi és falusi ünnepségre van szükség. Hogy meglegyenek az építőkockák, melyekből össze lehet rakni az új, demokratikus, XX. század végi Magyarországot Ezek a közösségek az építőkockák. Ezeknek a településeknek a sorsát kell megváltoztatni. így kell felépíteni az országot. Ez az ország vidéki ország, nem Budapestből áll. Nyolcvan százalékot képvisel a vidék. Nemcsak üzenetet hoztam, hanem viszek is, a soktornyú házba, a Parlamentbe. Szentgyörgy mezőn láthattuk, hogy megtermett a kenyerünk. Ez jó kedvre adhat okot. Itt a sziklára épült és Európa egyik legnagyobb temploma mellett emlékezünk egy olyan emberre, aki 1000 esztendeje olyan konfliktushelyzetbe került mint a mai Magyarország. Amikor döntenie kellett nagy volt a tét Hogy ezer esztendőre helyt tudunk-e állni, gyökeret tudunk e verni Európában - vagy eltűnünk a térképről... Bölcs döntés volt, amikor felvette az akkori Európa gondolkodásmódját. A kereszténység felvétele óta, ha az ország ideákat keresett mindig nyugatra nézett. Soha sem kelet felé. Most is nyugatra nézünk. Most is át kell venni az európai gondolkodást Ezt megkönnyíti, hogy egy pillanatra sem feledjük hagyományainkat Azt az erőt ami benne van ezer esztendős népünkben. Itt a kisvárosban is, Esztergomban, ahol jól érzi magát a polgár is és az idelátogató is... Úgy érzem, hogy ez az ország most is jól választott Mint ezer évvel ezelőtt Újra gyökeret verünk Európában. Ez a templom, mint az egyház is, kősziklára épült. Nekünk a magyar politikában is szilárd alapok kellenek. Az egyház tudta ezt. Hogy nem pusztán csak a szikla kell, hanem a hit és erkölcs is szükséges. Hit és erkölcs nélkül nem lesz eredményes a munkánk. áldozatkészségét Kérem, higgyük el, hogy van értelme a megpróbáltatásnak. Hogy mi meg tudjuk teremteni a jobb Magyarországot azon a pici területen, amit „szórakozottságból" meghagytak nekünk... Ez figyelmeztet a szimbólumra, amelyet a hegyről lenézve láthatunk. Látjuk a csonka hidat! Ez elválaszt bennünket a Duna másik partjától, ahelyett, hogy összekötne. Ennek az országnak és a szomszédunknak is kötelessége, hogy ez a híd itt megépüljön. Akadálytalanul találkozhassunk mi, magyarok és szlovákok. Mi is épí; ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS A SZENT ISTVÁN-SZOBORNÁL ÉS A BAZILIKÁBAN Szeretném ezt hangoztatni minden hívőnek és hitetlennek egyaránt A politika meg a gazdaság fontossága mellett Enélkül az áhított újjáépítés nem fog bekövetkezni. Pedig szükségünk van rá. Hiszen elviselhetetlenül nehéz örökséget örökölt ez az ország, ez a kormányzat és mindenekelőtt az egész magyar társadalom. Nyögjük az adósság terhét. Nyögjük az átalakulás nehézségeit De van értelme csinálni! A kormányzat keresi a találkozást a társadalommal, a falvakban, a kisvárosokban. Hogy elhozzuk a7* -»z üzenetet, hogy van értelme ^^codni. Készül a felemelkedés. Lassan elhagyjuk az öröklött kényszerpályát Kezdődik az új korszak, az új időszámítás. A kormány nevében mélységesen megköszönöm a magyar társadalom tői vagyunk egy nagy európai architektúrának. Találkozzanak ezen a hídon az esztergomi meg a párkányi magyarok. Figyelmeztet arra, hogy Európát csak az együttműködés szellemében lehet megépíteni. Üzenetet viszek az ország házába, hogy vannak pillanatok, amikor öszszefogásra van szükség. Vannak nagy megoldandó feladataink - egy településen, egy országban, egy kontinensen amelyeket csak közös erővel lehet megvalósítani. Figyelmeztessen erre a Szent István-i ünnep. Kérjük ehhez itt, Európa egyik legnagyobb temploma tövében Isten áldását, hogy sikerüljön! A Szózat közös eléneklése után megszólalt a Bazilika nagyharangja, hogy mindenkit az ünnepi szentmisére hívjon. Az orgonán Baráti István orgonaművész, a Bazilika karnagya játszott Az énekkar középkori, Szent Istvánról szóló gregoriánt adott elő, majd Maurice Duruflé: Messe cum jubilo ünnepi miséje hangzott el, amely IX. századi gregorián mise, Boldogasszony tiszteletére. Az ünnepi misét dr. Dékány Vilmos püspök celebrálta, ó a bíboros főpásztor nevében köszöntötte az állami, a megyei, a városi vezetőket, a vendégeket, a hívőket. Úgy érzem - mondta hogy a nagy király egyénisége egybekovácsolja népünk minden polgárát akár itthon él, akár határainkon túl. Szent István erős kézzel verte vissza az országra törő ellenséget, de támadó háborúba, dinasztikus érdekekért hadi vállalkozásba nem bocsátkozott Politikájának alapgondolata az építőmunka és a békés fejlődés előmozdítása volt. Vaskezű fejedelme volt népének. Irgalmatlan üldözője a bűnnek. Elfojtója minden törekvésnek, ami művét pusztulással fenyegette, ó az életét tette rá a keresztény állam megalapítására és fenntartására! Ha újra azt kérdezzük: Hol vagy, István király?, a felelet mindig ugyanaz: Ott van legnagyobbjaink oszlopcsarnokában, ott él minden magyar ember szívében. A szentmise végeztével az orgonán felhangzottak a Himnusz és a Szózat akkordjai, melyhez az ünneplők énekükkel csatlakoztak. A templomból kijövő több száz ember még meghallhatta a Csolnoki Bányász Fúvószenekar térzenéjét Ezzel zárult Esztergomban, Szent István szülőhelyén, az ünnepi megemlékezés. (- emericus -) Dr. Katona Tamás augusztus 20-án majd egész napot töltött Esztergomban. Részt vett a Szent István-i ünnepségeken, kora délután politikai fórumot tartott, közben interjút adott lapunknak és a helyi televíziónak. Az államtitkár-történész az ELTE bölcsészkarán végzett, könyvtár-magyar-arab szakon. Könyvtárosként Kecskeméten, Székesfehérvárott és Bicskén dolgozott. Itt alapította meg az első magyarországi cigány könyvtárat 1956-ban részt vett a FKGP ifjú* sági szervezetének megalakításában. A Helikon, majd az Európa Könyvkiadó szerkesztője, műfordítója volt. Ezután tanári pályára váltott. Tanított az Eötvös-kollégiumban, az ELTÉ-n és a szegedi egyetemen. 1990-től országgyűlési képviselő. Történészként elsősorban a reformkor és a szabadságharc korával foglalkozott. Ismertebb könyvei: Az aradi vértanúk; A korona kilenc évszázada; Budavár bevételének emlékezete 1849. Esztergomban először a kormány két éves működéséről szólt: - Megkötötték a kormányzat kezét, hiszen „kényszerpályán voltunk" és „bólogatni kellett a világbanknak". Ám lassan-lassan felszabadul a kormány az előző rendszertől örökölt nagy nyomás alól és kezdődhet az „új időszámítás". A politika a lehetőségek tudomegfelelő szinteken tárgyalják meg. Ez elsősorban a politikai államtitkárokra tartozik. A munkanélküliség nem várt nehéz helyzetbe hozta a kormányt A költségvetés legnagyobb tétele a munkanélküli segély, eléri az évi 120 milliárd forintot. Arra törekednek, hogy feltétele a közhasznú munkavégzés legyen Természetesen új munkahelyek teremtését is szorgalmazniuk kell. szumra van szükség, mind a kormány, mind az ellenzék oldaláról. Jelenleg a mai sajtó kiábrándítja az embereket a politikából. Pártatlan sajtót, pártatlan rádiót, pártatlan televíziót akar a kormány. Nem koalíciósat! És azt sem ami most van. Ebből elég volt! A rádióban alapvető változás lesz. A televízióban három csatorna lesz, köztük egy a kormányé. A médiatörvény megszületése után a vezetőváltás is automatikusan megtörténik. Eljön az az idő, amikor a magyar sajtó is „nagykorú" lesz. Az állam és az egyház kapcsolatában fontos, hogy a felmerülő gondokat Végül két fontos, Esztergomot érintő kérdésre válaszolt az államtitkár. Az Alkotmánybíróság székhelye törvényesen Esztergom. Vannak törekvések, hogy ez a törvényből kikerüljön. Az államtitkár szerint Esztergomnak nem csak országon belüli, de határokon túli kisugárzása is van. Megyeszékhely volt, egyházi város. Ma is sajátos szerepe van. A kormány támogatja, hogy Esztergom maradjon az Alkotmánybíróság székhelye. - Van a város közepén egy csonk, egy híd, amely nyújtja a karját a Duna túlsó partja felé. Ahonnan sokkal szebb a székesegyház, mint bárhonnan. Ahonnan teljes monumentalitásában látható. Két héttel ezelőtt, amikor Antall miniszterelnök megbízásából Pozsonyban tárgyaltam Meciar miniszterelnökkel, akkor ennek a hídnak a szimbolikus példáját hoztam fel. Azt hogy itt van egy híd, mely kétségbeesve kapaszkodik a másik oldalhoz. De még nem ér össze! Most még meg lehetne csinálni. Meg kell építeni, mert itt két országnak kell találkoznia. És a Duna két partján, az északin és a délin élő magyaroknak is találkozniuk kell. A két országnak szüksége lenne rá, hogy ez a szimbólum valósággá váljon. Úgy érzem, hogy mindenek előtt politikai döntést igényel. Azt remélem, hogy szeptember 9-én, a két miniszterelnök meg tud állapodni. Ezután a közlekedési államtitkár „fogcsikorgatva" hozzálát a megvalósításhoz, hiszen korábban ,nacionális" indokokra hivatkozva félretolta az ügyet. Egyszer ezt a hidat is meg kell építeni! Egymás szomszédságában élünk, ez a sorsunk. Azt tudom mondani, hogy a kormányon ez múlni nem fog! Mi, esztergomiak ebben mindanynyian „kormánypártiak" lehetünk. (Pálos) VENDÉGÜNK VOLT.. '

: : ^ :'' KATONA TAMAS MINISZTERELNÖKSÉGI ÁLLAMTITKÁR mánya, ész kérdése. A kormány tesz róla, hogy rendszeresen ott legyen az emberek között. Nekünk pedig az a kötelességünk, hogy véleményt nyilvánítsunk. Az elszigeteltség fekélyt jelent Majd a médiák helyzetét elemezte. A kormánynak mind a sajtóra, mind a televízióra, mind a rádióra szüksége van. De az erőfitogtatás nem vezet eredményre. Másokat becsmérelve nem jutunk semmire. Kompromisz-