Esztergom és Vidéke, 1992

1992-07-31 / 29. szám

1992. június 12. * 31 . szám * Ára: 19,50 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-bon Alapító löszerkesztő: DR. KÖRÓSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban JÓ nyaralást! Megjelenik hetenként Esztergom Város Önkormányzatának és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának támogatásával Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, Széchenyi tér 25. Telefax: 13-756 Tx: 27-477 Lapunk következő száma augusztus 14-én jelenik meg! Panasz Panaszkodnak az idegenforgalmisok, hogy nem megy az ipar. A leendő „hú­zóágazat". Sokszor hétvégeken is üres a a Bazilika környéke, lassan teltek meg a kempingek, a komp is - javarészt ­napi vendégeket szállít, oda ebédelni, cipőért, strandra, ide piacra, butikba. Sehol az ún. „13 vendégéjszakát" töl­tők, Nem jönnek a külföldiek. Evek óta pénzes külföldiekre vár mindenki. Pedig ide, hozzánk inkább a „félpénzes" jött, javarészt a volt NSZK­ból, találkozni a keletiekkel. Most? Megszűnt az NDK, megszűntek a roko­ni találkozások (Meg még valami. Ked­venc élő klasszikusomat, Esterházyt idézve: „Ha valamit sajnálok, az az, hogy nincsenek már endékás csajok...) Háború. Itt tombol, közvetlen köze­lünkben. 300,400 kilométer? Nem me­gyünk mi Önökhöz, hallgatja partnere hangját az utazási szakember. Ez-e a helyzet az Adria túlpartján, Olaszor­szágban? Év végén kiderül. Itt, nálunk kevesebb sárga rendszámú holland ko­csit látni, németet is alig; idegenként legfeljebb kedves japán arcok sorát őrzi a szemünk - ők meg nem turisták, dol­goznak nálunk. Nyaralás Nyár eleji jegyzetemben írtam arról (22. szám), nogy Szlovákiába készü­lünk nyaralni. Jelentem, ott voltunk. ^Alig nyolcvan kilométer ide Selmecbá­nya, előtte, Bacsófalvánál egy tündéri kis tó - egyébként romantikus tavak sora arrafelé a szebbnél szebb völgyek­ben -, tiszta, olcsó, nyugodt kemping, üzlettel, a tó partján étteremmel, büfék­kel, sörözőkkel. Szívélyesen, kedvesen fogadtak-pe­dig mindenki óvott az úttól. Sehol nem türelmetlenkedtek velünk, udvariasan, készségesen szolgáltak ki, hűvösebb es­téken saaját főzésű szilvapálinkával kí­náltak. A gyerekek egész nap a vízben, mint a kacsák, 20 korona a vízibicikli, nem ták volna, sőt megértették vele, hogy a tej tegnapi, ne vidd el... Alig voltunk a kempingben. Egy magyar, néhány környékbeli szlovák család, párizsi házaspár, háti­zsákos kamaszom (éjszakánként elég hamisan óbégattak), s meglepően sokan Dániából. Sátrukon mindig ott a nemze­ti zászló. Fehér alapon piros kereszt, egyszerű, nem hivalkodó. Senkinek nem szúrt szemet - de ha én viszek, kiteszem-e? Akár egy címer nélküli, májusegyi pa­pírlengetőt? Rafael Balázs Esztergomi nyár, 1992 volt morgás, ráfizetés, öt, tíz perc késé­sért Azért-e, mert kevesen voltunk? Vagy a hőbörgős nagypolitika már ott sem érdekli az embereket, nem állhat közénk? Sehol, soha, senki nem „magyaro­zott", nem röpködtek a politikusok ne­vei — uram, jöjjön, int fejével a csapos, még egyet! Zászló Pedig hát a szókincsünk! Nagyobb­részt mutogatás. Ram így járt reggel bevásárolni, kiszolgálták, be nem csáp­it thon Sokan nem hitték kellemes tapasz­talataink valódiságát Elfogult vagy, mondják, s nem is csodálkozom. A hírekből szinte mindenki riasztó dolgokra számít. Ha van logikája a tör­ténéseknek, vagy az óvatosság diktálja? Mert miért fröcsög valótlanságokat az éppen hatalomra került populista vezér? Egy idő után akár a sokadik cáfolatot is: ki hallja meg? A keleti végeken: kirakatper két, vél­hetőleg ártatlan magyar ellen - Sütő András támadói, gyilkosai, ahogy ő mondja: szabadon. S ma reggeli hír: a székelység, ha kell, kitűzi a sárga csil­lagpL.. Állandó az önvizsgálat bennem: mi ez a magyarfóbia a környezetünkben? Hol van, bennünk a hiba? Mi ez & forté­lyos félelem? „Már a Kocsis ZolL. ...sem csodagyerek (mondja, termé­szetesen, Esterházy), ez jut eszembe, amikor nézem és hallgatom, szomorkás nosztalgiával, mert már ez is történe­lem, hatvanas évek, szóval ahojy né­zem és hallgatom az Arizona-béliek Be­atles-szuperkoncertjét. Akkor jók, amikor nem akarnak töb­bet, mint amire képesek. Akkor jók, amikor magukat adjak - mert most ez is kiderült: a látszatra egyszerű Lennon ­McCartney harmóniak elég bonyolul­tak tudnak lenni. Bizony, egy-két kivé­tellel a játszó személyek a Beatles-élet­mű elejéről válogattak. Az, úgymond, egyszerűbbek közül, a Revolver című lemez környékéről. De hogy ez mennyire ió, tiszta zene, bizonyíték a sok fiatal ottléte, reakciója. S volt két kiemelkedő interpretáció is: a Yesterday, beleépítve Ella Fitzgerald nem mindennapi variációit, valamint a meghatóan szép Blackbird. Ez a szóló­ban elénekelt dal Várszínházunkban egyedivé magasztosult: ebbe is, mint egy éve, Ruszték Rómeó és Júliájába, bele­épült a tomyóra tíz ütése...

Next

/
Thumbnails
Contents