Esztergom és Vidéke, 1992

1992-07-24 / 28. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Emlékmüavatás Bényben Magyarország szülővárosa, egyben lelket számláló közösség szép fejlődé­első fővárosa Esztergom. Innét a Du- sét eredményezte. A község neve, népi nán közlekedő komppal kelhetünk át együtteseinek tevékenysége Dél-Szlo­a magyar-csehszlovák határon, majd a vákia városaiban is mindinkább is­Garam völgyében észak felé véve mertté vált. Különösen a község nép­utunkat Kőhídgyarmat és Kéménd viselete és népszokásai keltették fel a érintésével Bénybe érkezünk. Eszter- köz érdeklődését. Ám a II. világhábo­gomtól alig 18 kilométernyire fekszik rú után a magyar nemzetiségű lakos­ez a csaknem színtiszta magyar lakos- ság kollektív jogfosztottsága, a depor­ságű és a honfoglalás utáni időkben tál ások, a kitelepítések, az értelmiség­fontos szerepet játszó helység. Ta- tői való megfosztottság Bény községet pasztalatom szerint a magyarországi- is megbélyegezte. A nehéz megpró­ak számottevő része - kivéve az idő- báltatások idején már-már kihalásra sebb generáció néhány képviselőjét ítéltetett az ősi hagyományokra épülő ma már alig-alig ismeri ennek a köz- sajátos népi kultúra. Hamu alá került, ségnek a magyar történelemben betöl- de, szerencsére, nem hamvadt el. tött szerepét, kultúrtörténeti emlékeit, Azért, mert az otthonmaradt és a haza­lakosságának ősi szokásait, népi kul- szivárgott bényiek bíztak annak újjá­túráját. élesztésében. Ez, ha fokozatosan is, de Ennek okait kutatva elsősorban a megvalósult, hiszen akadtak olyanok, két világháború következményeit kell akik a megváltozott viszonyok között megemlítenünk, nem kevésbbé az el- is megőrizték bényi mivoltukat A bá­múlt 40 esztendő magyarellenes poli- tor és harcos Csókás Ferenc a falu egyik tikai irányzatait, melyekről még ide- régi családjából származott. Ó volt az, haza sem igen lehetett szólni. így me- aki elővarázsolta, összefogta a szuny­ni It feledésbe Bény község. nyadó erőket, lelket öltött a csügge­E térségben a Garam folyóra tá- dőkbe és összegyűjtötte a még meglé­maszkodó hármas gyűrűsánc védel- vő lakodalmast, farsangoló és más né­mében gyűjtötte össze István fejede- pi szokásokat. A dalok, a tánckultúra, lem mintegy 30 ezer főt számláló se- az elődöket felidéző jellem- és szel­regét, hogy legyőzze a lázadó Kop- lemvilág tudója ő. Ugyanakkor arra is pányt. Tudjuk, hogy a harc István győ- volt gondja, hogy a pislákoló parazsak zelmével végződött és minden bi- újjáéledő lángokká válhassanak, zonnyal ez a csata döntötte el véglege- Az újjászületett bényi kultúra a ko­sén a magyarság megmaradását. De zelmúltban a „Dömösi Napok" során, kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy majd pedig Esztergomban mutatko­a bényi sáncoknál gyülekező sereg zott be - igen szép sikerrel. Most pe­döntötte el véglegesen Európához va- dig, június 14-én magában Bény köz­ló csatlakozásunkat. ségben lehettünk tanúi a helybéliek Ma is ezt hirdeti a hármas körsánc tenniakarásának. Az Árpád-kori temp­több mint 2 kilométernyi maradványa, lom és a keresztelő körkápolna előtti az 1217-ben épült premontrei kéttor- hősi emlékművet újra felavatták - fel­nyú apátsági kolostor templom, amely újítva. sok tekintetben vetekedik a jáki temp- Az egész falu népét megmozgató lom román stílusú építészetével. De ünnepségen Esztergomot egy öttagú, említhetjük az ugyancsak Árpád-kori Dömöst, a testvérközséget pedig egy keresztelő körkápolnát is és a helyi 14 tagú küldöttség képviselte, népszokásokat, az ún. kurtaszoknyás, Az I. világháború hősi halottainak csörgős, piroscsizmás népviseletet, a emlékművét felújították és felvésték falu népének sajátos arculatát. rá a II. vüágháború hősi halottainak Századunk 30-as éveiben az akkor nevét is. ott működő pedagógusok felismerése Az egésznapos ünnepségsorozat a és tevékenysége folytán Bény község délelőtti istentisztelettel kezdődött, értékeinek felkutatása az akkor 2000 Ezt követően Csókás Ferenc mutatta be a vendégeknek a bényi műemléke- népviseletben ropták a sajátosan bé­két, az István-kori körsáncot, melynek nyies ízű táncokat. Tréfás népi jelene­magassága ma is eléri a 12 métert. teket mutattak be, bényi és környékbe­A kitűnő idegenvezetést a vendégek li dalokat énekeltek, részére felszolgált magyarosan ízletes, A legidősebbek közül egyéni ének­rendkívül finom ebéd követte. Akony- lésével, az énekkarból is kihangzó kel­művészet remekei Balázsy Miklósné lemes baritonjával, fürge táncmozdu­irányításával készültek. Ebéd után ke- lataival különösen Takács Gyula tűnt rült sor a falu népének, köztük a hábo- ki, de említhetjük Muzslai Ferencet, rús hősök hozzátartozóinak jelenlété- Csókás Ferencet is. A falu egykori ki­ben a felújított emlékmű felszentelé- tűnő atlétája, Lukács Lajos, jó néhány sére és megkoszorúzására. érem tulajdonosa is ott volt ugyan, de Az ünnepségsorozatot dr. Szurdi vaksága folytán már csak megható Mihály, a község polgármestere nyi- visszaemlékezéseit hallhattuk, totta meg. Ezt követően egy iskolásfiú Végezetül részünkről egy rövid szépen hangzó szavalata után a lelep- méltatás, köszönetnyilvánítás hang­lezett emlékművet Czuczor tiszteletes 2011 e l> Csókás Ferenc pedig köszöne­úr, három magyar falu plébánosa szen- tó t fejezte ki segítőtársainak és a falu telte fel. Az ünnepség szónoka aLéván népének a csatlakozó együttműködé­lakó Csáky Károly országgyűlési kép- sér t^ hiszen a n éP> kultúra felelevení­viselő volt, akinek a szlovákiai ma- tése rendkívül sokat jelent a Szlováki­gyarság helyzetét és feladatait vázoló magyarság számára, beszédét a hallgatóság nagy figyelem- Elmenygazdagon, szinte meghatot­mel kísérte. Az emlékmű megkoszo- ^ a ^nyiek részéről szűnni nem rúzása után a helyi énekkar vezényle- af :ar o marasztalj közben búcsúztunk tével felhangzott a Szózat. e l, a vendegszereto falunak a Az avatóünnepség után a művelő- n ePetol. ^ dési központ előtt szabadtéri műsor ^f? 3 ^ érdemes - ha következett dr. Szurdi Mihály polgár- neha ny f rcr e > s - Benyben meg­mester és Csókás Ferenc együttes irá- állíu a ® a fal u nevezetessegeit meg­nyitásával. A nagyszerűen megszerve- szem e i e­zett műsorban a fal unak szinte minden * " korosztálya közreműködött, még a hetvenhez közeliek is. A helybéliek b) a Poszi, mert ott emberszámba c) akinek őse még Bottyán apánkkal veszik forgatta a fokost c) a Sörakadémia, mert az egyetem d) aki most szándékszik letelepedni után az érettségit is meg akarja sze- e) aki képes végignézni a képvise­rezni lőtestület ülését d)azÁ la Bárdos, mert ott a legjobb 7. Ki a város legnépszerűbb embe­az a la carte re? e) a Prímás Pince, mert csak ott a) Horváth György, mert nem csak igazi a prímás odahaza verte a vasat, hanem a Vá­rosházán is Közvéleménykutatás Esztergomról 1. Mi a véleménye Esztergomról? a) Bécsbe vágyódik b) Pestre vágyódik c) Pestre sem d) Tatabányát földig kell rombolni e) csak a kocsmáit ismeri 2. Világnézete? a) a szatmári szilva a kedvence b) a Zöld Házat csak az árnyékáért becsüli c) éjféli misére el szokott menni d) csak a Bibliát olvassa e) Mao Ce-tung a kedvence 3. Mit olvas? a) csak a Fortuna Informot b) csak a Kiskegyedet c) a 24 órát d) azt sem e) csak a Le Figarót f) néha, ünnepnap az Esztergom és Vidékéi is g) noha esztergomi, ez utóbbiról nem is hallott 4. Kedvenc vendéglője? a) az Arany Elefánt, mert a legol­csóbb 5. Mit hiányol Esztergomból? a) a Hyde Parkot, a hordószónokok­kal b) a Boboli kertet Firenzéből c) a Vízlépcsőt d) Szenttamást mint Montmartre-ot e) a széplányok utcáját 6. Ki az igazi esztergomi? a) akinek még az ükapja is itt szüle­tett b) akinek a szépapja is b) Nagyfalusi Tibor, lakonikus tö­mörségű beszédei okán c) Dr. Nemes Tamás, mert teljes vállszélességében kiállt a vízlépcső ellen d) Bánhidy László, mert a diákok­kal történelmi várost csinált Eszter­gomból e) Dr. Bády István, mert az oroszok­nak sem hagyta, hogy kibabráljanak a várossal f) Dr. Horváth István, mert múzeu­mot akar csinálni a városból 8. Mi a város legfőbb nevezetessé­ge? a) a Várhegy és tartozékai b) a csonkahíd c) a vízlépcső miatt letarolt Duna­part d) a városközpont régi és új épüle­teinek harmóniája e) a gondozott Prímás-sziget f) a Csülök-tanszék 9. Ki legyen az új testvérváros? a) Itália fővárosa, mert Esztergom, Babits óta tudjuk, a magyar Róma b) Tokió, mert csak Japánból várha­tunk megváltást c) Ur városa Mezopotámiánból, mert mi is vagyunk olyan régiek Összeállította: Sebő József A megválaszolt kérdőíveket az Esztergom és Vidéke sajtókonszem székházába, Széchenyi tér 25. (Gran Tours) kérjük visszaküldeni. Termé­szetesen újabb javaslatokat is szívesen fogadunk.

Next

/
Thumbnails
Contents