Esztergom és Vidéke, 1992

1992-07-03 / 25. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Polgárőr kerestetik! Esztergomban és vidékén a bűnözés az elmúlt két évben jelentősen növekedett. Rendőrségi adat: 1990ben 2.839, 1991-ben 3.758 bűncselekményt követtek el a körzetben. Kirívóan növekedett a betöréses lopások száma is: 1990-ben 900-at, 1991-ben pedig már 1584-et követtek el. A rablások száma megháromszorozódott: 12-ről 40-re. Bár 1992 első negyedévében a bűnözés növekedési üteme megtorpant, a rendőrségnek továbbra is nehéz feladatot jelent a bűnözés megelőzése és felderítése. A lakosság talán a vagyonvédelem, a bűnmegelőzés érdekében teheti a legtöbbet. Az elmúlt időben közel 40 ezer állampolgár döntött úgy, hogy lakókörzete nyugalmának biztosítása érdekében egy önkéntes segítői szervezet, a Polgárőrség tagjainak sorába lép. Sajnos, sehol a megyében nem működik még a Polgárőrség. Tatabányán ugyan már jogilag megalakultak és több kisebb településen is szerveződnek. A Polgárőrség működésével kapcsolatosan eddig kevés információ jutott el az önkormányzatokhoz, a lakossághoz, de még a rendőrséghez is. A Polgárőrség szervezésének első lépéseként dr. Kemenszki István városi kapitányságvezető fórumot szervezett. Ezen részt vett Horváth Dénes rendőr alezredes, a megyei főkapitány közbiztonsági helyettese. Az előadó Zsombor György, az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke volt. Zsombor György maga is gyakorló polgárőr, a nagytétényi szervezet vezetője. így az általa elmondottak gyakorlaü tapasztalatokon alapulnak. Bevezetőjében rövid történeti áttekintést tartott. Az első országos értekezletre 1991. április 13-án került sor. Majd a 24/1991 BM utasítással felgyorsult az önvédelmi szervezetek alakulása. Az utasítás tartalmazza, hogy ,,... a rendőrkapitányságok a települési önkormányzatok igényeinek figyelembevételével lehetőségeikhez mérten - nyújtsanák segítséget a polgárőrségek törvényes működéséhez." Az Országos Polgárőr Szövetség bírósági bejegyzésére 1991. november 30-án került sor. Ma 366 tagszervezete van, naponta 2-3 újabb szervezet alakul. Nem az önkéntes rendőrség felélesztéséről van szó! A polgárőrség alulról építkezik, fegyvertelen társadalmi szervezet. Pártsemlegesen működik. De politizál, úgy, hogy kimegy az utcára, és ott a polgárok, a köz vagyonát védi, megelőzi a bűnözést. S ezt fegyvertelenül teszik. Természetesen: akinek alanyi jogon van fegyverhasználati engedélye, az polgárőrként is magánál tarthatja! Erről törvény rendelkezik. A polgárőrséget a rendőrség nem irányítja, de együttműködnek. így a rendőrség erős támasza lehet a szervezet. A különböző településeken önkormányzati határozattal hozzák létre őket. Mint társadalmi szervezetek az egyesületi törvény alapján működnek, ezért bírósági bejegyzésük ingyenes. A polgárőrségnek közhatalmi jogosítványa nincs. Erre nincs is szüksége. Megfigyel, jelez és megelőzi a bűnt! Tevékenyen részt vesz a bűnmegelőzési propagandában: plakátokkal, szórólapok terjesztésével és személyes információkkal. A technika is rendelkezésükre áll. Az Országos Polgárvédelmi Szövetség és a Polgári Védelem Országos parancsnoksága szerződést kötött a CB és URH rádiók meghatározott frekvenciájú használatára. Jogilag és szervezetileg egyaránt jól kimunkált a polgárőrség működése. Sok helyen jó! is tevékenykednek. Ezeken a helyeken a bűnözés kimutathatóan visszaesett. Esztergom és vidéke a bűnözés tekintetében „fontos"\hely, hiszen idegenforgalma jelentős. Körzetünkben naponta 11 bűncselekményt követnek el! Itt az ideje, hogy az önkormányzat és a rendőrség a bűnmegelőzés érdekében is többet tegyen! Várják az önkéntes szolgálatra vállalkozók jelenkezését! (Pálos) DIÁKOK A SZENTTAMÁSON Városvédők között Aki mostanság Szenttamás tájékán jár, serényen dolgozó diákola-a lehet figyelmes, akik Meggyes Miklósné irányításával kapálgatnak és gazolnak, miközben jókat kacarásznak. A városvédő táborokat hat évvel ezelőtt még Balogh Elek, dr. Etter Ödön és Bánhidy László kezdték. Azóta csak egy nyáron maradt el. Az idén június 22-től július 10-ig tart a tábor. Először a József Attila iskola 23 diákja „fésüli meg" a Szenttamást, majd július elején a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola diákjai következnek, Meszes Balázs vezetésével. Sőt a Somogyi iskolából is várható néhány gyermek, Tuschinger Lászlóné vezényletével. A legfőbb „harci feladat" a lépcsők megtisztítása, a Kálvária környékét is beleértve, majd a Bazilika lépcsője és a szentgyörgymezői temető I. világháborús sírjai következnek. A középiskolások szakmai irányítója Turány i Sándor restaurátor lesz. Ők a műemléktáblákat és a szobrokat varázsolják újjá. Dr. Horváth István múzeumigazgatónál is dolgozik egy csapat. A diákok, akik önkéntesen jelentkeztek, a miértre így válaszoltak: Tavaly is jó volt! Munka közben jókat szórakozunk - mondják. Andris az egyik reggel kivörösödve, teljesen felindultan jelent meg: Teleszotyizták a lépcső tetejét!!! Tavaly egy külföldi házaspár meglátva a gyerekeket, a két csoportnak száz-száz forintot adott fagyira. Balogh Jutka is kapott harci feladatot a többiektől: neki az itt elültetendő facsemeték ügyében kell „lobbiznia" az édesapjánál, aki alpolgármester a Városházán. Az itt dolgozó gyerekek, akiknek többsége tagja a József Attila iskola színjátszó körének és a helytörténeti szakkörnek is, ingyen strandjegyet kaptak a fürdő igazgatójától, Heer Lajostól. A tábor ünnepélyes zárására hagyományosan a Babits-házban kerül sor. (s.j.) Hogyan készült a nyárra? - kérdeztük Erős Miklóst, a Komturiszt vezetőjét. - Igyekszünk két lábon állni. Fő profilunk a kiutaztatás lett. Korábban nem ez volt a jellemző. A csoportos kiutaztatás kissé visszaesett, az egyéni turizmus viszont megnövekedett. Különösen a Búbánat-völgy, Pilismarót és Dömös térsége érdekli az ideutazókat, akik javarészt hollandok és németek. Bár a holland autóklub idei itt-tartózkodása elmaradt. A tavaszi diákutaztatás viszont jól sikerült. Meghaladta a tavalyit. Jórészt annak köszönhetően, hogy a tavalyi árakat tartani tudtuk - szállás és étkezés dolgában egyaránt. Egyre inkább az „Itthon otthon vagy!"szlogen érvényesül, azaz kezdjük felfedezni Magyarországot. Például sokan érdeklődnek a Tisza-tó iránt. Ott a kempingben és a nyaralókban napi 1300 Ft-ért lakhat egy négy fős család. Az Őrség iránt pedig kifejezetten a fiatal házasok érdeklődnek. A bakancsos turizmusért, sajnos, keveset tudunk tenni. A jobb tájékoztatás érdekében üzletházunk alsó szintjén egy információs irodát nyitottunk, ahol angol és német nyelven is tájékoztatjuk a hozzánk betérőket. Érdekes, hogy kiváltképp szombat délután nagy az érdeklődés. A legnagyobb szívfájdalmunk, hogy kevés a városról szóló prospektus, a szóróanyag. De: a környékről és a Dunakanyarról is kellene! Az ideérkezők háromnegyede a Dunakanyarszépségei iránt is érdeklődik. A sűrű hajójáratot elsősorban a külföldiek hiányolják. A Mahart szerint erre nincsen igény ... (?) Ráadásul a külföldiek a komppal sem mehetnek át Párkányba. Mi elsősorban megyei hivatal vagyunk, de a városi feladatokat is fontosnak tartjuk. S valljuk: a városnak együtt kellene felkészülnie az idegenforgalomra! Amikor ideköltöztünk a Lőrinc utcába, keményen helyt kellett állnunk, de két év múltán elmondhatom, hogy ismernek bennünket, s ez eredményeinken is látszik