Esztergom és Vidéke, 1992

1992-06-19 / 23. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 ÚJABB HORVÁTH KOVÁCSMŰ KÉSZÜL... ÚJRA ŐT JELÖLTÉK A Várhegy az elmúlt években apró lépésekben újult meg. Nem is oly rég a borászat helyén nyílt meg a Prímáspince Zarándok Étterem. Bejárata azonban nincs befejezve. Hiányzik a kovácsoltvas fokapu. De már nem sokáig. - Kik készítették a terveket? kérdeztem Horváth György kovácsmestert, népi iparművészt. - A kovácsmű szerkezeti elképzelése tőlem származik. Mujdricza Ferenc és Péter építészek ezt továbbgondolva készítették el a végleges tervet. Ezt és a mintadaraboj: bemutattam Pereházy Károlynak. O az Európa-hírű magyar kovácsoltvas mívesség nagytekintélyű szakértője. Az igényes kovácsoltvas főkapu tervét az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség bírálói előtt is támogatta. Ez elismerés volt a tervezőnek, a kivitelezőnek és a megbízónak egyaránt. - Hol tartanak a munkálatok? - Különleges kovácsoltvas munkáról van szó. A méretek maguk helyett beszélnek. A főkapu boltíves, kétszárnyú. Magassága 6, szélessége 3,4 méter. Mellette egy-egy lámpatest is található, több égővel. A műhöz tartozó ablak 3 méter magas és 2 méter széles. Mindez 12x60 milliméteres laposvasból és 24 milliméter átmérőjű acélrúdból készül. Vázszerkezetét a középkorban használatos ékrögzítéssel állítjuk össze. Ez a mai ember számára érdekes struktúra. - Mikor lesz kész? - Most minden más munkámat félreteszek. A fiammal és három tanítványommal csak ezen dolgozunk. A fiúk egyhónapos gyakorlatukat töltik nálam. Magam reggel héttől este kilencig munkában vagyok. í^y a kapunak a nyár folyamán teljességgel kész kell lennie. - A lakosság újra Önt jelölte képviselőjének... - A korábbi képviselőséggel lezártam egy szakaszt. Véleményem azóta semmit nem változott. A képviselői munkát ma sem csinálnám másként. Választóim azóta is gyakorta felkeresnek. A műhelyem átjáróház lett. Nem vonultam vissza. Nem tehettem, mert képviselői életem a műhelyben folyt tovább. Tanácsokért jöttek, segítséget vártak tőlem. Változatlanul minden tőlem telhetőt megtettem. Soha nem gondoltam, hogy visszamegyek. Mígnem a jelölés utolsó hetében a műhelyemben elém nem tettek 80 darab ajánlócédulát. Mondták, hogy akár 500 darabot is tudnak hozni. Azt is kijelentették, hogy ha én nem fogadom el az ajánlásukat, akkor távolmaradnak a választástól. Más jelöltet nem hajlandók elfogadni. Olyan álláspontra jutottam, hogy a választók mellettem való kiállása számomra kötelességet jelent. Újból vállalom a képviselői jelöltséget. Ragaszkodásukat tovább" munkában is szolgálom... (Pálos) Május 22-én a Művészetpártolás, mecenatúra, közgyűjtemények a reform- és dualizmuskori Magyarországon konferencián mutatta be Bárdos István és Beke Margit az „Egyházak a változó világban" című 600 oldalas kötetet, amely az 1991. május 29-31 közötti nemzetközi egyháztörténeti konferencia szerkesztett anyagát tartalmazza. A háromnapos konferenciát Paskai László esztergomi érsek-prímás nyitotta meg; a tíz előadás mellett a tíz szekcióban elhangzott 94 korreferátum anyagát is közli a kötet. Egyedülálló vállalkozás: egyházak és világiak megközelítésében láthatjuk az elmúlt ezer év magyar történetét! Az esztergomi témával foglalkozó, azt érintő előadásokat, korreferátumokat hely hiányában nem tudjuk felsorolni, de az esztergomi szerzők névsorát feltétlenül: Horváth István, Szántó Konrád (a Ferences gimnázium egykori tanára), Prokopp Mária, Magyar György, Ortutay András, Bárdos István, Csombor Erzsébet, Ladocsi Gáspár, Rosdy Pál (egykori prímási levéltáros) és természetesen Beke Margit, az egyik szerkesztő és az egyik előadás tartója. A kiadványt Komárom-Esztergom Megye önkormányzata, a József Attila Megyei Könyvtár és az Egyházak a változó világban konferencia Szervezőbizottsága adta ki; az OKTÁV-PRESS Kft. Nyomdaüzemében készült. Kapható a Prímási Palota portáján, ára 500 Ft * A napokban jelent meg a Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle, a Limes 1991/2. száma. Esztergomi és Esztergom környéki vonatkozása is van az alábbi Írásoknak: Mezei Ottó: A Művészház szabadiskolája, Kernstok dokumentumok, Szállási Árpád: Komárom és Esztergom egészségügye a XIX. században, Ortutay András né: Nyergesújfalu az 1784-1787-es összeírások tükrében, Németh Gyöngyi: Az esztergomi református egyház története II. rész. A LIMES száma 57 Ft-os áron kapható az Esztergomi Városi Könyvtárban és a GRAN TOURS irodájában. * Mucsi András: Gadányi Jenő és Esztergom Mucsi András írása a Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1991 kötetben címmel jelent meg Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára A tanulmány bemutatja Gadányi és Esztergom kapcsolatát A Berda Józsefhez, Dévényi Ivánhoz és más esztergomi ismerőseihez fűződő kapcsolat azonban anyagilag nem lehetett valami sikeres - képet alig tudott itt eladni. Mucsi András tanulmányábanrészletesen ír az 1956. október 7-én délelőtt fél 12-kor megnyitott tárlatról, amely hét művész kiállítását adta vidéken - de országosan is - elsőként nyilvánosságra. A kiállító művészek európai rendű mesterek: Bálint Endre, Korniss Dezső, Barta Lajos. A kiállítást, a szervezők munkáját egyértelműen dicsérő alkotást az 1956-os forradalom eseményei zavarták meg. E kiállítás megrendezésében (Mucsi András, Zolnai László) a döntő szerepet Dévényi Iván játszotta. Mucsi András bemutatja Gadányi Jenő későbbi esztergomi kapcsolatait is - de a történelem ismeretében mégiscsak az 1956-os kiállítást érezzük döntőnek. KODÁLY-EST íruzsika egyik megteremtőjére emlékeztünk, ESZTERGOMBAN ^ 110 év

e' 188

2te

n született. A Vasas ének- és zenekar, valamint a Először adott otthont közös énekkari és Balassa kórus évek óta együttmunkálkodik, zenekari hangversenynek a Dobó Hol Reményi Károly, hol Vass Lajos gimnázium. Az aulában egy 75 tagú vezényli őket. Most Vass Lajos, énekkar és egy 40 tagú zenekar lépett fel. Erkel-díjas zeneszerző dirigált akit a Az énekesek két együttesből, a Vasas tévé jóvoltából az egész ország ismer, szakszervezet énekkarából és az Esztergomi Balassa Bálint VegyeskarixM v . . kmilki kL Azerckarta szimfonikusok Vas

s ^J

08 sorai: adták. Az ünnepi hangversenyen Kodály Zoltánra, a népzenére építő új magyar yVUli/^ fWuj ^ JCÁrVjfirő<eJLz psy+A+ps^ faAJfa falkd- ICórutxJ? ^Xcr hkMUmuU- AMW ^j/LÚíh C^C^MJ^ i^U&y^ fi fvfapM* ! Emlékezés Marton Kálmánra Három évvel ezelőtt Marton Kálmán tanár úrral együtt készültünk Budapestre, hogy részt vegyünk az 56-06 hősök újratemetésén. Az utazás napján a hosszú csengőszóra sem nyitott ajtót. Nem nyithatott többé ajtót senkinek, mert már elhagyta a földi világot Azóta sokszor eszünkbe jut lendületes járása, mellyel a közért fáradozott, s kemény tekintete, mely mindig az igazságot kereste. A város akkor megszerveződött ellenzékében 65 évesen ő volt az egyik vezető és a legtüzeseLb lelkű „ifjú". Rá a kemény, konok szemlélet volt a jellemző, melyet a tudás és a bölcsesség táplált. Hitt az igazságban és a fiatalokban, akiket nemcsak a természet kibetüzésére tanított, hanem a kultúra történetére, erkölcsre, igazságra és hazafiságra is! 1956 októberének utolsó napjaiban Budapestről gyalog jött haza. Minden esztendőben egyszer elmondta, hogy az volt életének a legboldogabb éjszakája, mert fölötte ragyogott a csillagos ég és szívét kitöltötte a szabadság öröme. Most lenne igazán szükségünk rá! Sipos Imre Most jelent meg...