Esztergom és Vidéke, 1992

1992-06-12 / 22. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 I^BHhkuij • % ittíUil! A fenti cím alatt május 29-én műsoros eredményhirdetéshez érkezett bemutatósorozatot ez év február közepén első alkalommal írta ki a városi képviselőtestület Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsága, a Polgármesteri Hivatal oktatási-közművelődési csoportja és az Esztergomi Várszínház Kulturális Alapítvány. A felhívás az esztergomi amatőr színjátszóknak szólt, őket kívánta arra ösztönözni, hogy minél sokszínűbb játékkal minél több helysz'nt változtassanak igazi színhellyé. A pályázatnak ezt a tartalmát magába sűríti az elnevezés szójátéka is, amely úgy teljes, ha nem hagyjuk ki belőle a vár igével azonos hang sorú főnevei sem... Ám ezzel még várjunk, hagyjuk meg csattanónak. Követvén a május 29-i „gálaest" menetrendjét, amit pedig a zsűri értékelése alakított ki. A zsűrié, amelyet a pályázati nevezések nyomán március 13. és május 13. között összesen 6 helyszín várt, 9 bemutató igazi játékélményével, igazi közönséggel, - vagyis megannyi igazi színhely. Bizonyságul arra, hogy az új rendszerű sorozat megvalósítható alapelvre épül: fel lehet éleszteni a színjátszás régi hagyományait. Az ún. „szemlék" az előző évtizedek során egyre gépiesebben működtek, a rendszerváltozással gazdátlanná is váltak: - helyükön a természetes öntevékenység szervezett támogatása hozhatja létre azt a méltó keretet, amelyben a felkészülést igazi siker koronázhatja meg, a teljesítmény valóságos „visszaigazolást" kaphat. így erősödhet meg maradandó örömélménnyel a „műhely", ahol munka és játék egyszerre formálja a színpadi alkotást és magát a kisközösséget. Bízvást mondhatjuk: Esztergomban március 13-tól hat alkalommal ez történt. És ugyanez hetedszerre: május 29-én is, amikor a Szabadidőközpont nagytermét a műsoros díjkiosztás és teltházas - vastapssal sem fukarkodó -publikuma avatta színhellyé. A zsűri értékítéletét az est házigazdájaként Nagyfalusi Tibor „tette közhírré", bemutatva a jutalmazott színpadokat, rendezőket s néhány színjátszót is azok közül, akik szerepeiket a leginkább emlékezetesen formálták meg. A díjakat Balogh Péter alpolgármester adta át. (A Székely Gábor helyi la Általános Iskolát. (Ez utóbbi intézmény esetében azt is példamutatónak tekintve, hogy két színjátszócsoportja a benevezett műsorral olyan jótékonysági esten is fellépett, amelynek bevételét hátrányos helyzetű gyermekek támogatására - egy alapítvány javára - ajánlották fel.) Egyéni díjakat vehetett át a darabválasztásért Meggyes Miklósné (József Attila Általános Iskola) és Bakai Ferenc (Esztergomi Klubszínpad), - a színrealkalmazásért Durzák Anna (Szent István Gimnázum) és Pifkóné Zachar Anna (József Attila Általános Iskola). Három nagydíjjal fejezte ki elismerését a zsűri a csoportoknak és renderóiknek: a színházszerűség egységes, hatásos megvalósításáért a Temesvári Pelbárt Gimnázium Franka keramikusművész alkotta tálakat és Színpadának (Shakespeare: Tévedéplaketteket pénzjutalom is kísérte.) sek vígjátéka; rendezőtanár: Jáki Elsőként három iskola kapott jutal- Ákos) - a stílusos együttes-játékért a mat: a zsűri szerint ők bizonyultak a Dobó Katalin Gimnázium színjátszólegjobb „menedzsereknek". A pá- inak (Csokonai: Karnyóné; rendező„VÁR A SZÍNHELY" lyázat kiírása ugyanis - szintén a régebbi hagyomány feltámasztását célozva- a bemutatók alkalmainak megszervezését a közösségi műhelyekre, ületve intézményi gazdáikra bízta: ők igyekezzenek rangot adni saját színjátszóiknak, azzal, hogy műsoraikat iskolai, sót városi „nagy eseménnyé" szervezik. Összekötve ünnepségekkel, diákbállal, majálissal (stb. stb.), olyan időpontban és propagandával, amely a szülők, barátok, ismerősök lehető legszélesebb körét odavonzza. Ennek volt tanúja a zsűri két vasárnap délután a Szent István illetve a Temesvári Pelbárt Gimnáziumban, és ugyancsak a rendezvény megszervezésének ötletességéért, a „kivitelezés" színvonaláért jutalmazta a József Attitanár: Meggyes Miklósné). Ugyanezért díjban részesült az Esztergomi Klubszínpad is (Mroíek: Nyílt tengeren; rendező: Bakai Ferenc) és a József Attila Általános Iskola Sziporka" együttese (Zelk Zoltán: Az ezernevű lány; rendezőlanár: Pifkóné Zachar Anna). A rendezés nagydíját ugyanennek az iskolának másik színpadi műhelye kapta, a nagymúltú , Maskarások" (Gyermekszemmel; rendező tanár: Meggyes Miklósné). A szerepformálásért 8 egyéni jutalmat, 9 díjat és 3 nagydíjat ítélt meg a zsűri. A jutalmazottak: Arató Éva, Gerendás Éva, Monostori Balázs (Szent István Gimnázium), Inotay Gergely (Temesvári Pelbárt Gimnázium), Csurgói Márta (Dobó Gimnázium), András Éva, Madarász Eszter, Szekeres Zoltán (József Attüa Ált. Isk.). Díjat kapott: Kovács Klára (Szent István Gimn.), Vénusz Csaba (Hell J.K. Szakközépiskola), Koloszár Szilárd és Pirtyák Eszter (Dobó Gimn.), Szabó Csaba és Szalma Zsolt (Temesvári P. Gimn.), Horváth Zoltán és Török Ervin (József Attüa Ált Isk.), valamint Balogh Csaba (Esztergomi Klubszínpad). Nagydíjasok: Szőke Noémi (mint vendég szerepelt a Franka Színpad bemutatójában), Fandl Ferenc és Sághy Tamás (Hell J.K. Szakközépiskola). Néhány díjazott színjátszó egyéni produkciója és mindegyik színpad bemutatójából 5-10 perces ízelítő: ebből kerekedett ki az eredményhirdetés gálaműsora. Tetőpontján a „Hellesek" szereplésével: egy részlettel Shaw: Szent Johanna című drámájából. Az egész művet - három és fél órás előadásban, Varga Péter rendezésében március 13-án mutatták be: így tehát az idei bemutatósorozatot nem csak zárta, de nyitotta is az ő fellépésük. Az utóbbi a véletlen műve, az előbbi viszont a zsűrié, amely őket érdemesítette a 10.000 Ft-os fődíjra. így aztán a bemutatósorozat lezárásában övék a vár - mint ige - jövőideje is. Közeljövő: június 19. E napon, este 8 órától őrájuk vár még egy színhely. a vár (mint főnév). A bemutatósorozat erkölcsi fődíjaként övék ugyanis a várszínházi évad idei nyitóelőadásának „első félideje" is: egy bő óra Shaw történelmi színművéből az örök égbolt alatt a történelmi falak között Ott fenn vár a színhely, nyílik várszínházunk: Nagyérdemű publikum, nyáron odavárunk! - újvári Helyreigazítás A múltheti (21.) számunkban a Mi lesz veled Családsegítő Központ? című írásunkban „A bérleti díj plusz az iparűzési adó révén a város mintegy ötvenmillió forinthoz jutott" mondatban az összeg helyesen: ötmillió. * * * Olvasóinkhoz! Lapunk június 12-től az 1. számú postahivatalban és az újságos pavilonokban is kapható! BUDA PEST BANK RT A „Ki fizeti meg a közösség kárát?" című írásunkra VÁLASZOL A BÍRÓSÁG/ A Prímás-szigeten a városi önkormányzat tulajdonában lévő elhagyagolt „Sandokan" játszótérről, a teniszpályákról és a területre épített Oázis büfé lepusztult voltáról a közelmúltban írtunk. Most a megyei bíróság elnökétől kaptunk választ: „... az Esztergom és Vidéke című lap 1992. április 24-i számában érintett üggyel kapcsolatban az esztergomi Városi Bíróság előtt ez idő szerint két peres ügy van folyamatban. Ezek: 1.) P.20.209!1992 szám alatt Nagy Tamás Esztergom, Téglaház u. 4. szám alatti lakos felperes által a Városi Sportcsarnok, Esztergom (Helischer J. u. 5.) alperes ellen 2.460.000,Ft kártalanítás és járulékai megfizetése iránt. A követelés a 16341 és 16344 hrsz.-ú ingatlanokra fennállott bérleti szerződésfelmondásával függ össze. A Városi Bíróság 1992. június 9. napjának délelőtt 8.00 órájára tűzött ki tárgyalást az ügyben. 2.) P.20531! 1991. szám alatt pedig Kóbor Miklós és társa felperesek kezdeményeztek pert, ugyancsak a Városi Sportcsarnok alperes ellen, a 16344 hrsz.-ú ingatlanra kötött bérleti szerződés felmondása miatt. Ebben az ügyben a bíróság ez év márciusában szakértői bizonyítást rendelt el. A szakvélemény még nem készült el. Az ismertetett adatokból kiviláglik, hogy a bíróság e két ügyben még nem hozott érdemi határozatot. Remélem, hogy válaszommal segítséget tudtam adni az ügy tisztázásához. Tatabánya, 1992 május 20. napján.