Esztergom és Vidéke, 1992

1992-05-29 / 20. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 tatvány adatai szerint Gobbi Hilda bu- Érdekes lenne tudni, hányszor fordult Dunakanyari adalék dapesti lakos volt, színésznő, magyar m

e8 Maróton, nézte a Dunát, a túlsó állampolgár és hajadon. ^ h

egy

eket? Most csa

k ^ m

e8' Anufinncfü i /cuu fogható adatunk van: volt telke apilisA telket 300 Ft-ért adta el. (Ebben a ,.. r. . . nc

n v maróti Duna-parton, s 1950 augusztus korban nem nézték jó szemmel, ha a 30-án eladta. párt tagjainak magántulajdonuk van.) O.A. Komárom-Esztergom megyében hivatalosan is két kitüntetett területe van az idegenforgalomnak: Esztergom és Tata, a Dunakanyar és a Vértes hegység. Babits Mihály esztergomi tartózkodása már középiskolai tananyag, Németh László Sátorkőpusztán töltött időszakáról is tanulmányok szólnak. Az Esztergom melletti két dunakanyari községről, Pilismarótról és Döntősről is több neves fővárosit ismerünk, akik itt éltek, élnek, az év egy részét itt töltötték, töltik. Hogy a legismertebbek közül csak néhányat említsünk: Heckenast Gusztávot, Kőrösy Lászlót - lapunk alapítóját, Goda Gábort, az 1945-ben itt bujkáló Kovács Imrét és a magyar bélyegek csodálatos kezű rajzolóját, Vertei Józsefet A levéltárost, a kutatót érhetik meglepetések. Van, amit csak magának jegyez meg - olyan adatot, ami nem tartozik a nagyközönségre - de olyan is felbukkan, ami érdekes, s lehet, hogy csak az ő számára - de ismeretlen. Egy üyen adat szerint Pilismaróton, a Duna-parton, a Fenyőszög dűlőben Gobbi Hildának is volt 150 négyszögöles víkend telke. 1947-ben vásárolta mint budapesti lakos (VII. Hársfa u. 11.) Érczy Szaurától, és 1950-ben adta el közeli ismerősének, barátnőjének, Bermann Józsefnénak, az Odry Árpád Színész Otthon titkárnőjének. A korabeli ingatlan átruházási nyomB) Tulajdoni lap. 1 e Q [/) (á, , „Oo f . 4 S9J/, .ÍW. ./„/ re é .tse.w, SAS , 2 " ^/""'Y .) Jegyzet 1 e Q [/) (á, , „Oo f . 4 S9J/, .ÍW. ./„/ re é .tse.w, SAS , 2 " ^/""'Y .) 1 e Q [/) -1 n-í » 4 tSf t / / SÍ f ' J r .„-. ^Y/\ Jn ".unt/faj Sff/: SK-ÍC y*-/', -... -^r, í" 'yV">! f'-ír, '•ys'/r ? 4 d.sr d.sr f) iniuje. ''/<°<f , 'SJcr;// < ? //U> /ÁM>e/ttC JtiyriV '.fcttr/U<A.J , •fi,.í.»-/oytt' / fffy 7/*xrJpxj ,. t,. /') ft.<M / / f( 6 ) 100 éves híreinkből Esztergomi szinészet. Entergom, ftlir. 28. YÁndorbotos múzsa látogat, ol hozzánk, hevenyészett színpadon Áldoz Tliálíii « a közönség nu'g nem sinjli, hogy már régóta jiányzik müvelödésünk kiiltnrCHaruoka: egy Állandó srinhAz. Vegyük loliAt n »százado« ideiglenes YÍszonyokaU ugy, a mint TniinnV Minden esztendőbon ollAtogat bozzánk valamelyik vállalkozó színtársulat néhány bélro állandó tanjAt üt iiAlnnk. A közönség uohezon mozdul, a közönség bizalmatlan, a társulat pedig pinkátokon és társaságokban lolkcsit részvételre. Nem isinorjük közelebbről a Károlyi föle társulatot, mely tegnap esto mu tntkozott bo. Szinészeti szaklapokból tudjuk azonban, liogy rau a társulatnak uéhár.v Í£on derék tagja, a ki auibiczióval fo^ja fol hivatását s a színpadnak nem kisiparosa, hanoin művésze iparkodik lenni. N«m olyan ;\ »fogadj Iston.c mint a milyen a »jÓ nnpot< Esztergomban. Elsőrangú szilit;

irsulatokk.il szemben is nom egyszor meg kollett lörui n közöny legvastagabb jégrétogét. De olyan lesz a mi kötelosségünk, mint mindenkor, ha pártolásra méltó társaságot fogunk üdvözölni. KArolyiéktól függ esztergomi sorsuk. Ha a jó izlés, a jó törokvé*, az életrevalóság utján tartanak, akkor könnyű lesz azon az titou lassan a közönséget is beédesgolni a rögtönzött színházba. Reméljük, hogy Károlyiék nom tévedésből jöttek Esztergomba. — Telefon. Az osztorgoini telefon ügye közel van a uiogviilósitAalioz. A kik még netán uj előfizetők ül olmjtniuik jelentkezni, azok forduljütmk egjenesen a posta- ós táviróhivHtiil főnökségébe!. Az év negyedik jelentós hangversenyére a Katolikus Nyári egyetem programjaként került sor július 8-án. Ekkor a Budapest belvárosi főplébánia-templom énekkara lépett fel Harmat Artúr (1885-1962) karmester vezényletével. Az egyházzenei műveket felsorakoztató koncertet Demény Dezső (1871-1937), a Szent István bazilika karnagya nyitotta meg. Koudela Géza (1894-1939) zeneszerző, író orgonaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára Kersch Ferencről, az egyházzene megújítójáról emlékezett meg. A Turista Dalárda a nagyvillámi turistaházban, a Leventezenekar Visegrádon, a tanítóképző Pántol Márton vezette énekkara pedig modern egyházzenei művekkel a Zeneakadémián szerepelt. Ebben az évben egy új név is megjelent Esztergom zenei életében, ifjú Paczolay Imre zenetanár, később az Úri Szalon Jazz Zenekar vezetője. A Szent István-évforduló során előadott Szent Istvándarab zeneszerzője - ezüst oklevelet nyert az országos zenei és irodalmi pályázaton. Tehetségét 1935 június 1jén a Fürdő Szállóban tartott szerzői estjén ismerhette meg az esztergomi közönség is. Az Esztergomi Zenekedvelők köre élén Buchner Antallal már a következő évre tekintett, melynek programja a Liszt-év fordulók jegyében szerveződött - szerte az országban. Mintegy az évforduló előzményeként került sor 1935 június 9-én Liszt Koronázási miséjének bemutaner-Pilinyi duó pedig Hándel, Paisiello, Schumann, Halmos és Strauss dalaiból szólaltatott meg néhányat. Nagy sikerrel adott elő zenekari kísérettel részleteket Pilinyi, Mascagni és Bizet népszerű operáiból, a Parasztbecsületből, a Sámsom és Delüából és a Carmenbői. Az est Kodály és Bartók magyar népdalaival zárult. Március 30-án Zeneművészeti zeneoktatás Esztergomban (1919-1944) Hangversenyéit tására. Amonumentális misét Demény Dezső vezényletével a Székesfővárosi Énekkar valamint a Budapesti Hangversenyzenekar szólaltatta meg. Szólistaként Németh Mária (1889-?), Budánovics Mária, Laurischin Lajos és Tibor Zoltán operaházi tagok működtek közre. Ezt megelőzően január 20án megrendezték PUinyi Erzsébet és Kürschner Lili előző esztendőről elhalasztott hangversenyét. A zenekar ez alkalommal Csajkovszkij C-dúr és Volkmann F-dúr szerenádját játszotta Geyer Béla vezényletével. A Kürschtartották meg a Tanítóképző orgonájának avatóhangversenyét, a tervező, Szakolczay Rigler Ernő orgonaművész és a Tanítóképző Intézet Cecilia énekkarának közreműködésével. Magát az orgonát Koudela Géza, az Országos Liszt Ferenc Társaság igazgatója avatta fel, rövid, méltató beszéd kíséretében. A helyi erők kisugárzását jelzi Buchner Bányász miséjének miskolci bemutatója. Az 1928-ban alakult Vakok „Homérosz" Kórusa az alapító Schnitzl Gusztáv karnagy vezetésével 1930 áprilisában előadta Buchner Magyar rapszódiáját, s néhány nappal később nagysikerű koncertet adott az esztergomi Legényegyletben. Június 8-án az Esztergomi Hittudományi Főiskola Énekkara szerepelt egyenes adásban a Magyar Rádió műsorán. A programhoz dr. Koudela Géza mondott ajánló szavakat ARádió kitüntető érdeklődését ez évben is élvezte Esztergom: a tanítóképző énekkara Geyer Béla vezényletével - Mozart Liszt, Buchner és Geyer szerzeményeit adta elő. Áprilisban ugyanitt a bencés és ferences gimnáziumi tanár, Paczolay Imre átiratai szólaltak meg. Ugyanő Sebők Józseffel kétzongorás hangversenyt adott a Fürdő Szállóban, természetesen saját szerzeményeit is megszólaltatva. A Fürdő Szálló ez évben egy másik hangversenynek is színhelye volt Ezen a Szent Imre Reáliskola kórusa lépett közönség elé. A hangversenyek nagyobbik hányada azonban a Liszt évfordulók jegyében fogant. De erről legközelebb... dr. Bárdos István