Esztergom és Vidéke, 1992

1992-05-29 / 20. szám

1992, május 29. 20. szám * Ára: 19,50 Ft ESZTERGOM és TIME POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KÖRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban MA Balassa Bálint, a jeles költő és végvári vitéz 1594 májusában az Esztergom visszafoglalásáért vívott harcokban lelte halálát. Tisztelői ma délután 6 órakor koszorúzzák meg szobrát (a Vitéz János Tanítóképző Főiskola melletti parkban), majd fél hétkor emlékműsor kezdődik a Balassa Múzeum új épületének (Mindszenty tér 3.) könyvtártermében. A műsorban fellép Kobzos Kiss Tamás és Szabó András előadóművész, valamint egy török vendégművész is. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők! Megjelenik hetenként Esztergom Város Önkormányzatának és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának támogatásával Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, Széchenyi tér 25. Tel./fax: 13-756 Tx: 27-477 MEGHÍVÓ A kiváló zenepedagógus, kutató és karvezető, dr. Kálmánfi Béla emlékének tiszteletére a hagyományossá vált KÁLMÁNFI EMLÉKEST házigazdája 1992-ben Pilisszentlélek. Az emlékest megrendezése egybeesik a helyi Pávakör öt éves jubileumával. Az ünnepségre meghívtuk a mogyorósbányai, a piliscsévi, a kesztölci és a tardosbányai csoportokat. Pilisszentlélek lakói szeretettel várják Esztergom és vidéke zenekedvelő közönségét is. A rendezvényt a Pálos kolostor romjainál tartjuk, május 30-án, 15 órától. Tisztelettel: Minczér János, a Pávakör vezetője Tudatosan került egymás mellé két tudományos konferencia Esztergomban az elmúlt héten. Május 21-én Simor János hercegprímás halálának centenáriumáról emlékeztek meg az általa építtetett prímási palotában, a Keresztény Múzeum gobelin termében. Másnap a Balassa Bálint Múzeumban a „Művészetpártolás, mecenatúra, közgyűjtemények Magyarországon" című konferenciára került sor. Simor János hercegprímás 1891. január 23-án halt meg, a megemlékezés idénre való átkerülesét olyan nagy egyházi események magyarázták, mint Mindszenty József temetése, II. János Pál pápa magyarországi látogatása. A május 21-i konferencia ünnepi köszöntőjet, megemlékezését mondó dr. Paskai László esztergomi érsek-prímás mellett jelen volt dr. Takács Nándor székesfehérvári püspök és a konferencia második felében elnöklő dr. Dékány Vilmos püspök is. Dr. Paskai László megnyitójában áttekintette az 1813-ban Székesfehérváron született Simor János életpályáját, beszelt sokrétű egyházi, politikusi, tudósi, tudománypártolói tevékenységéről. Mára megnyitó is felvázolta a XIX. század egyik legnagyobb főpapjának alakját, egyházi, emberi nagyságát. Sokirányú tevékenységének, érdeklődésének részletes kifejtése a tudományos konferencia hét előadójára várt. Adriányi Gábor professzor, aki az 1991-ben Esztergomban rendezett „Egyházak a változó világban" konferencia egyik fő előadását is tartotta, a magyar egyházposi Levéltár igazgatója a nagy érsek tudomány pártolásáról és könyvtáralapításáról beszélt. Simor János maga is több történelmi munka szerzője volt, de óriási jelentősége volt annak, hogy felismerte a történelmi alapkutatások fontosságát, elindította az esztergomi főegyházmegyei oklevek összegyűjtését és kiadását. A Magyar Tudományos Akadémia 1867-ben igazgató-tagjává Aki Ferenc József fejére tette a koronát Simor János centenáriumán litikában játszott szerepéről beszélt. Simor János a kiegyezés évében lett esztergomi érsek, olyan időszakban, amikor a kiépülő magyar állam új feladatrendszereket teremtett a magyarországi egyházak számára. Simor János szakított a római katolikus egyház korábbi, a konzervatív politikai irányzatokat támogató magatartásával cs a Deák Ferenc és Andrássy Gyula által képviselt politikai irányzatot támogatta, bár a katolikus autonómia körüli vitákban nem érlelt egyet az állami elképzelésekkel. Beke Margit, a Prímáválasztotta. Könyvtárát már papi pályája korábbi időszakában elkezdte kialakítani, de véglegesen a Prímási palotában kapott helyet, s élete végéig tudatosan fejlesztette e nagyszerű gyűjteményt. Ladocsi Gáspár professzor, az Érseki Hittudomány Főiskola tanára az. 1869-1870-es I. Vatikáni/ zsinaton játszott szerepéről beszélt. Simor fellépett a darwinizmus ellen, de a zsinat fő kérdésében, a pápai csalhatatlanság kimondása ügyében az ellenzék egyik vezetője volt. A pápai tanítói hivatal tcvcdhetcllcnsegcnck kimondását nemcsak ő, hanem Haynald Lajos kalocsai érsek is ellenezte, az osztrák és német püspökök többségével együtt. A nyílt szakítást elkerülendő az ellenzéki főpapok nem várták meg az utolsó szavazást, hazautaztak Rómából. Simor dogmatikai álláspontját Ladocsi Gáspár úgy fogalmazta meg: „éles elméjű, jól felkészült, konzervatív." Mészáros István professzor a katolikus iskolarendszer korszerűsítésében játszott szerepét ismertette. Eötvös József oktatási elképzeléseivel elvben egyetértett a hercegprímás, de - az állami népiskolát csak mint lehetőséget elfogadva - szerette volna az egyházi iskolákat megőrizni. Trcfort kultuszminiszter befolyásolási kísérleteit nagyvonalúan elhárította. Sokat tett a főegyházmegyei népiskolák fejlesztéséért, elsősorban a felvidéki, szlováklakta területeken. 1877-ben létrehozta az egyházmegyei tanfelügyelői rendszert, egységes tanrendet hozott létre, korszerűsítette a tanítóképzést. (Folytatás a 3. oldalon)