Esztergom és Vidéke, 1992

1992-05-22 / 19. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Elhunyt dr. SINKA GÁBOR, az esztergomi Vaszary Kolos kórház orvos-igazgatója, városi önkormányzati képviselő Mindannyiunkat lesújtott a hír, hogy meghalt a város Mindenes Orvosa. Esztergomi családból szü­letett Budapesten, 1936. augusztus 15-én­Iskolás éveit már Esztergomban járta. A gimnáziumot a bencések­nél kezdte, az István gimnázium­ban fejezte be. 1955-től abudapesti orvostudományi egyetem általános orvosi karának hallgatója, ahol 1961-ben avatták orvosdoktorrá. Az év őszén lett az esztergomi kór­ház segédorvosa, majd három évig Gyermelyen volt körzeti orvos. 1965-től ismét az esztergomi kór­ház orvosa, de hivatását a Labor Műszeripari Művek üzemi rende­lőjében folytatta. Abban az időben a Labor MIM ipari nagyvállalat volt, számos üzemegészségügyi ártalommal. Sinka főorvos űr az üzemorvosi hivatást magas szinten művelte. Egyik orvos-tanár kolle­gája mondta: nála jobb üzemorvos­sal nem találkoztam! E szakágból 1970-ben, társadalom-orvostanból 1980-ban tett szakvizsgát. Az üzemegészségügyben országos hírnévre tett szert. A munka- és üzemegészségügyi szakmai kollé­gium tagja és a Magyar Üzem­egészségügyi Tudományos Társa­ság főtitkára volt. 1971-től vezető üzemi főorvos, 1976-tól kórházigazgató-helyettes üzemi főorvos. Példás családi éle­tet élt. Felesége, Sántha Zsuzsanna asszisztens és ápoló közvetlen munkatársa is volt. Zsuzsanna lá­nya kórházi gyermekorvos, Teréz pedig belsőépítész iparművész. Az önkormányzati választások során városi képviselő, a kórházi választáson pedig orvos-igazgató lett. Nagy ambícióval kezdett az új munkába. Gondolatok a kórház jö­vőjéről... című programjában ol­vashatjuk: A kórház vezetősége célul tűzte ki, hogy a tőle kivülálló okokra visszavezethető lemaradást miha­marabb pótolja. A betegek jó diag­nosztizálásán és a gyógyítási lehe­tőségek jobbításán kívül az egész­ségügy dolgozóinak is korszerű munkafeltételeket kell teremteni... A kórház történelmi hagyomá­nyaihoz méltó módon viselkedik, amikor a római katolikus és a többi egyház segítő közreműködését kéri az intézmény fejlesztése és a bete­gek lelki gondozása érdekében." Utolsó üzeneteként is vehetjük, amit tavaly február 15-én lapunk­nak nyilatkozott: A városnak és az önkormányzat­nak is magáénak kell éreznie a kór­házat, nem szabad magára hagyni. Én személy szerint nagy szeretettel viseltetek a város népe iránt. Azt szeretném, hogy valamennyi orvos munkájával elégedettek le­gyenek, s bizalommal forduljanak hozzánk. Szerkesztőségünk az ősi latin búcsúszavakkal köszön el tőle: Legyen neki könnyű a föld! Az elmúlt héten városunkban ne­ves politikai személyiségekkel talál­kozhattunk. Szerdán este a Zöldház­ban Bethlen István (MDF) ország­gyűlési képviselővel. O a gazdasági és pénzügyi kérdésekről tartott fóru­mot. Róla tudni kell, hogy Antall József miniszterelnöktől arra kapott személyre szóló megbízatást, hogy korszerű, a mezőgazdaságot támo­gató hitelbankrendszert építsen ki. Csütörtökön este a városi könyv­tárban Tölgyessy Péter (SZDSZ) országgyűlési képviselő volt a ven­dég. O „civilben" alkotmányjogász, akit a pártja a legutóbb elnökének választott. Mindkét politikus azzal indított, hogy az országgyűlési választási ciklus félidejénél tartunk. Az 1990. évi országgyűlési választások után megalakult Antall-kormány műkö­désének harmadik évébe lépett. Mindketten kiemelten foglalkoztak a költségvetés betegségeivel. Mind­két politikust megkértük, nyilatkoz­zék lapunknak. Bethlen István: Esztergom el­hanyagolt város. Esztergomhoz kedves emlékek fűznek. De a csodálatos múlt mellett nem tükröződik a jelen. Nem tudom osztani azt az optimizmust, hogy ez év végén meglesz a gazdasági fordu­lat. Azért mondom, hogy 1993 ele­jén ne legyen csalódás! A gazdaság­ban nem jó a hurráoptimizmus. Itt a realitásokra kell építeni. De a pesszimizmus még rosszabb. A gaz­daságban is végbe kell menni azok­nak a folyamatoknak, mint az álta­lános politikában. A totalitárius dik­tatúra 46 éve után - a Szálasi-dikta­túra is az volt - váltottunk a demok­ráciára. Most nem kell félni. Az em­berek kendőzetlen kritikával élhet­nek. A demokrácia sokkal nehezebb szervezési módszer, mint a diktatú­ra. Ez a gazdaságra is igaz. A szocia­lista termelésben hozzászoktunk az igénytelen, minőségileg kifogásol­ható, határidőket semmibe vevő munkához. A piacgazdaság körül­ményei között ez tarthatatlan. Itt csődbe lehet menni! A gyárakat be lehet zárni. 1990-ben gazdasági vál­tozás is kezdődött. Most már nem mindegy, hogy mit és hogyan ter­melnek az országban. Át kell állni. Mindenkinek ahhoz kell értenie, amit csinál. A legkorábban 1994­ben lesz gazdasági fordulás! Milyen a gazdasági helyzet? Min­denki az államháztartás hiányáról beszél. Ez igaz. A pénzügy­minisztérium nem volt képes fel­mérni a reális helyzetet. Több mint 10 százalékot tévedtek. De ezt rend­be lehet hozni. Kelet-Európában mi vagyunk az egyetlenek, akik rend­ják. Engedjük, hogy a külföldi hoz­za a pénzét, a tudását, a vezetési készségét, nemzetközi tapasz­talatait. Annyiban fog javulni ahely­zetünk, amennyiben mindannyian teszünk is érte valamit. Tölgyessy Péter: Városuk pol­gárai tehetik sikeressé az önkor­mányzatot! A képviselő szubjektív vélemé­nyét mondta el, előbb a parlament­ből nézve, majd az önkormányzatok szemszögéből. Hogyan kezdődött? A választások elsődleges jelentősé­ge, hogy négy évre meghatározza a parlamenti erőket. A választás két­fordulós volt. A két nagy párt fej fej mellett haladt, majd az MDF elsöprő VÁÍ R070TT y t rvuuj^u. ivv/XÍV/ I Í j FÉLIDŐBEN szeresen fizetik az adósságot. Két okból kellenek az újabb hitelek. A réginél kedvezőbb feltételek miatt és a gazdaság élénkítésére. Tőke és termelés nélkül nincs gazdasági fellendülés. Nézzenek körül Esztergomban! Történelmi város, de elhanyagolt. Ha lesz infrastruktúra, szívesen jön ide az idegen. Fontos, hogy az em­berek vállalkozzanak. Ehhez pénz kell. Ezt a bankoknak kell biztosí­taniuk. Regionális és helyi piacokat kell létrehozni. Ezek majd letörik az árakat, az inflációt. Közgazdasági törvényszerűség, hogy a gazdasági folyamatok ciklikusak. Mélypont után jön a fellendülés. Bízzunk a külföldi tőkében. Nem fognak gyar­matosítani minket. Ezt bizonyítja Németország esete: 48-ban bement az amerikai tőke, és nem lett gyar­mat.Pesszimizmussal nem lehet egy országot építeni. Mutassuk meg 1945-ös optimiz­musunkat! Gazdasági téren a leg­jobb a szociális piacgazdaság, Nem szabad a piac életébe beleszólni. Korlátait, kereteit a törvények ad­sikert ért el. A parlamentben a meg­határozó erő az MDF. S ez még két évig így lesz. Az MDF nagy külde­téstudattal, programmal és szaktu­dással indult. Megszületett az MDF­SZDSZ kompromisszum. Már ak­kor kezdődött némi bizonytalanság, amikor hat hét kellett a kormány felállásához. Mellékes viták zajlot­tak a parlamentben. Az ország túl sokat várt. Ám be kell vallani, hogy senki nem tudta volna a nagy vára­kozást teljesíteni. Joggal várták, hogy a kormánynak legyen napi ter­ve, s tudja, mit kell csinálnia. Á köz­véleménykutatásokban 1990 júliu­sában csúcsponton volt az MDF. Ám jöttek az önkormányzati válasz­tások. Az önkormányzatok élére többnyire liberális, demokrata pol­gármesterek kerültek. Végül a taxis blokád nyomán lélektani törés érte a kormányt. A Rabár-Kupa cserével ugyan új cselekvési programmal állt elő, ám ahogy telik az idő, úgy ma­radnak teljesületlenek az abban leírt határidők. A Parlamentre a pótcse­lekvések a jellemzőek. Ott nem va­lódi problémákkal foglalkozunk. A Zétényi-Takács törvénytervezettel, mely állítólag 200 emberre vonatko­zott volna, 17 napot töltöttünk el. Ugyanakkor a költségvetéssel mindössze 3 napot és 3 éjszakát fog­lalkoztunk. A kormány nagy hibája, hogy kli­ens rendszert épített ki, hatalmi pi­ramissal. A kormány a középosztály fontosságát hirdeti. A magyar kö­zéposztály szerepét az SZDSZ is el­fogadja, ám ez a kormány nem kö­zéposztálybarát. Az adózás mértéke, ideértve az inflációt is, fokozottan sújtja ezt a réteget. A „lopakodó pri­vatizáció" nem hoz sikert. A kor­mány nem vállalkozóbarát. A költ­ségvetés állami elosztása 66 %-os, ami rosszabb, mint 1988-ban volt. Akkor 64 % volt. Európában ez ál­talában 45 %, az USA-ban 35 %. Bázistervezési rendszer van, mint az „átkos" rendszerben volt. Ott szedi be a kormány a pénzt, ahol a leg­könnyebb behajtani, a benzin árá­ban, a biztosításban, a súlyadóban, a bérből és bizetésből élőknél. Mit le­het tenni? Az Antall-kormányt mi választot­tuk. De a közéleti cselekvésre, a de­mokratikus lépésekre is mód van. Nem meggyőző az SZDSZ mun­kája. Elégedetlen vagyok. A frakció sokat dolgozik, tömegével nyújtunk be módosításokat. Az önkormány­zatokat vagyoni és hatósági kötött­ségek korlátozzák. Városa válogat­ja, hogy hivatali, vagy demokratikus úton működik-e az önkormányzat Esztergomban is a város polgárai tehetik sikeressé az önkormányza­tot. A demokratikus jogokkal élni kell. A város érdekében fórumokat, beszámolókat kell tartani. Végül az MDF és SZDSZ vi­szonyról szólt Tölgyessy Péter: Mindkét pártnak megvan a tagsága. Bár ez nem végleges és változások bármikor lehetnek. Nagy hiba a két párt civakodása... (Pálos)

Next

/
Thumbnails
Contents