Esztergom és Vidéke, 1992

1992-05-01 / 16. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Második áprilisi ülését 23-án délután tartotta a Képviselőtestület. Dr. Könözsy László polgármester köszöntötte a képviselőket és a nagy számban megjelent vendégeket, akiknek többsége az 1991. évi közhasznú társadalmi munkáért járó elismerések átvételére jelent meg. Az egyházi ingatlanok helyzetéről, valamint a város köztisztasági feladatainak ellátásáról szóló előteijesztésneknapirenden tartásáról a polgármester újra szavaztatta a képviselőket, mert Nyers Sándor (SZDSZ) képviselő javasolta ezek törlését. (Javaslatát azzal indokolta, hogy az anyag csak az ülés előtt került kiosztásra, így érdemi tanulmányozására nincs idő. - Szerk) Sipos Imre (KDNP) kérte: a Polgármesteri Hivatal időről időre számoljon be a testületnek arról, milyen új munkatársak állnak munkába a hivatalnál. Erre a polgármester ígéretet tett. Első napirendi pontban dr. Könözsy László fejezte ki köszönetét a Város lakosságának, iskoláinak, egyesületeinek a polgárok által végzett 1991. évi közhasznú társadalmi munkájáért Kiemelkedő munkát végeztek a Város iskolái, akik a nagy egyházi rendezvények előtti nagytakarításban vették ki részüket. (A kitüntetettek névsorát lapunk első oldalán adtuk közre. - Szerk) A következőkben a polgármester tett javaslatot az Esztergom és Vidéke heti'ap főszerkesztőjének személyére. Apá. yázati kiírásra négyen jelenkeztek, közülük ketten a teltételek megismerését követően visszaléptek. A két pályázó közül a bírálatra aiakult bizottság Sebő József főiskolai adjunktust, a lap eddigi főszerkesztőjét javasolta kinevezni, illetve eddigi tisztségében megerősíteni. A képviselők egyhangú szavazással, majd tapssal fejezték ki egyetértésüket a bizottság előteijesztésével. (Az immáron legitimmé vált főszerkesztő a maga és az előző ülésen megerősített szerkesztőbizottság nevében is megköszönte a személyének és a szerkesztőbizottságnak szóló bizalmat - Szerk.) A két ülés közti fontosabb eseményekről szóló polgármesteri tájékoztatóból a következőket emeljük ki: - április 10-én a Közúti Igazgatóság képviselőivel tárgyalt a hivatalvezetés. Fő téma a 11 l-es (Dorogi) és a 111 l-es (dobogókői) utak összekötésének építési munkája volt. E munkák április 11-én megkezdődtek, az átadás várható ideje ez év szeptembere. A Suzuki autógyár mellett haladó új út költsége 130-135 millió Ft lesz, melyet a központi költségvetésből finanszíroznak. -Április 13-án a köztársasági megbízott hivatalában folyt tárgyalás az 1991es árvíz tapasztalatairól és az 1992-es felkészülési munkáról. - Április 14-én újabb tárgyalás volt a Rwnpold osztrák céggel a köztisztaság és szemétkezelés szerződésének előkészítésére. - Április 15-én, a dobogókői úti laktanyában átadták az új szükséglakásokat (A beköltözés hamarosan megkezdődik. - Szerk.) - Április 17-ével befejeződött a Komárom-Esztergom egyei Távhőszolgáltató Vállalat átszervezése. Az önkormányzatok tulajdonába került a megyei vállalatból Esztergom Város tulajdoni részaránya 12.1 %. - Április 22-én idegenforgalmi ankét volt Budapesten. Tájékoztató hangzott el a magyar idegenforgalom helyzetéről, jövőjéről, az önkormányzatok idegenforgalmi feladatairól. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal szerint 12 fontos turisztikai régiója van az országnak, köztük a Dunakanyar, melyben Esztergom is fontos helyet foglal el. Az 1996-os világkiállítás pozitív hatással lesz az idegenforgalomra az OIH véleménye szerint is. Hiányoznak azonban az idegenforgalmi projektek, melyek alapján az OIH a külföldi beruházóknak ajánlani tudná a különböző régiók fejlesztési lehetőségeit (Persze a vagyoni kérdések tisztázatlansága és az infrastruktúra hiányosságai is szerepet játszanak - Szerk.) A polgármesteri tájékoztatót többséggel elfogadták a képviselők. Dr. Sólyom Olympia (SZDSZ) képviselő interpellált a Családsegítő Központ (továbbiakban csak: CsK) Széchenyi térről való kiköltöztetése miatt. Hivatkozott a Köztársasági Megbízotti Hivatal levelére, mely szerint az áthelyezés ügyében rendelettel kellett volna határozni és úgy, hogy az intézmény ellátási színvonala ne csökkenjen. Könözsy László válaszolt az interpellációra: az április 9-i testületi ülésen együtt, többséggel döntöttek a CsK áthelyezésében saját képvisciui indítványa, miután a téma tárgyalásakor a bizottság nem volt határozatképes. Indítványának lényege: a testület vesse el a Távhőszolgáltató Vállalat áremelési javaslatát, az azt indokló számítási anyag nem megbízható, Esztergom lakosságára indokolatlan többletterhet ró. (A távhőszolgáltató rendszer hőveszteségének költségviselési megosztása Esztergom és Dorog között csak részben dokumentálható műszaki mérésekkel, a vesztességszámítás másik része tapasztalati adatokra és elvi számításokra épül. Ez Esztergom számára elfogadhatatlan. - Szerk.) A vállalat igazgatója, Kovács László és Király Hermann műszaki igazgató válaszolt a képviselők kérdéseire. E válaszok jó része megalapozott is volt hiszen a fűtőrendszer elavult, műszerezettsége sem korszerű. A vállalati átszervezés eredményeként az esztergomi részleg 1992-től önálló költségeloszlású, így év végén kimutatható lesz a városi hőellátás gazdasági eredménye. Miután eleve veszteségre számítanak, ennek mérséklését szolgálná a tervezett áreme: Koditek Pál Városházi tudósítása ről. (A jogi ellenvetést a szünetben dr. Takács Márta jegyző újólag megvizsgálta, és a képviselőnőnek az következőket válaszolta: „Az intézmény alapítása (vagy megszüntetése) 2/3-dos testületi döntést igényel, de az intézmény székhelyének áthelyezéséhez már elégséges az egyszerű (50 % +1 fő) többség. A Baross Gábor úti épületbe való áthelyezés tehát jogszerű. A Széchenyi téri ingatlant nem kívánjuk a Budapest Banknak eladni, csupán hasznosítani kívánjuk. A kötelezően ellátandó feladatot (mármint a szociális gondoskodást - Szerk.) nem adja fel a Város, bár a CsK működtetése nem (lenne) kötelező feladat. Nem(is) kívánjuk megkérdőjelezni az intézmény létjogosultságát!" - válaszolta dr. Takács Márta.) Dr. Sólyom Olympia a választ nem tartotta kielégítőnek Kérte a polgármestert hogy változtassanak,módosító javaslatát (mely az áthelyezésről szóló döntés visszavonását és új vizsgálat után ismételt szavazást javasolt a testületnek. - Szerk) a polgármester nem szavaztatta meg a képviselőkkel. Az egyházi ingatlanok jelenlegi helyzetéről Balogh Péter alpolgármester számolt be a testületnek. Döntést azonban csak a Kiss János úti óvoda épületének visszaadásáról hoztak. A Mindszenty József nevét viselő katolikus iskola építkezésénekUL üteméhez az óvoda által használt épületre is szükség lesz. Az ingatlan tulajdonjogi átadásához (pontosabban visszaadásához - Szerk.) Miavecz Jenő (SZDSZ) képviselő szólt hozzá. A visszaadással egyetért, azonban a határozati javaslat pontosítását kérte. A polgármester által módosított határozati javaslatot-mely szerint „a birtokbaadás a kárigény teljesítésének függvénye(ez az új óvoda épületének kialakítása és beköltözhetősége. - Szerk.) -egy tartózkodás mellett elfogadták a képviselők. (Az egyházi ingatlanokról lapunkban hamarosan külön is írunk. - Szerk.) A távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló írásos előterjesztéshez dr. Balázs László (KDNP) képviselő, a Gazdasági Bizottság elnöke csak annyi szóbeli észrevételt fűzött, hogy ez lényegélés. A Város, immár mint tulajdonos, saját költségvetéséből lesz kénytelen megfizetni az esztergomi rendszer veszteségét - érvelt a vállalat igazgatója A testület a több, mint egy órás tárgyalás után sem fogadta el a tervezett áremelést hanem újabb mérések alapján - melyek a hőveszteség Esztergom-Dorog közti újraszámítását célozzák - kíván e kérdésben határozni. • Két napirendi pont felvételét is indokolta a januári kertvárosi népszavazás, mely most került a testület elé. A képviselők rendeletet alkottak a helyi népszavazásról, melynek közérdeklődésre számot tartó részletei a következők: - a helyi népszavazás kezdeményezését egy adott kérdésben a lakosság 10 %-a helyett ezután 20 %-ának kell kezdeményeznie. - a szavazás az eddigi 40 %-os határ helyett csak 50 % + 1 szavazat leadásával válik érvényessé. - az azonosan szavazók 60 %-ának (tehát nem 50 % + 1 főnek!) egybeeső akaratnyilvánítása kell a népszavazásra kiírt ügyben a többségi vélemény elismeréséhez. „Első fordulóban" tárgyalta a testület Esztergom-Kertváros részönkormányzata szervezeti és működési szabályrendeletének tervezetét. A tervezetet a Jogi és Szervezési Bizottság, továbbá a Kertvárosi Baráti Egyesület közreadás előtt megtárgyalta. Vilmos Péter (KDNP) képviselő válaszolt az ülésen elhangzott legfontosabb kérdésre: a részönkormányzat nem kíván saját apparátust foglalkoztatni. Aneki jutó költségvetési öszszegek felhasználásáról ugyan maguk fognak dönteni, de ezt követően a végrehajtás hivatali feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. A képviselők a szabályzat elfogadásáról a következő ülésen döntenek Rövid ismertetést követő határozathozatalokat követően (Várszínház Alapítvány létrehozása; Pilisszentléleki építési telkek kialakítása; Golfpálya létesítése) két és fél órát „szentelt" a testület a köztisztaság és szemétkezelés helyzetének tanulmányozására. Kund Ferenc alpolgármester adott tájékoztatást a Rumpold osztrák céggel folyó tárgyalás eddigi állásáról, azokról a kérdésekről, melyekről már megállapodtak, s azokról, melyekről az ismertetést követően kell dönteni. A hosszú napirend lényegi elemeit tudjuk csak közreadni. A Váro6 célja az európai normákhoz való közelítés kezdte az ismertetést Kund Ferenc. A szelektív szemétgyűjtés és kezelés néhány éven belül realitás lehet Esztergomban. Ez elsőrendűen a szemétkezelés helyzetét oldja meg; a szeméttelep befogadó kapacitása így évtizedekkel növelhető (miután a jelenlegi hulladékmennyiségnek csak 1/3-da kerülne a telepre. - Szerk.), másrészt a szelektivitással kiszűrhető az újra hasznosítható, illetve környezetszennyező anyag, mely nem kerül a telepre. A Rumpold vállalta a szeméttelep bekerítését őrzését és szakszerű kezelését a korszerű gépi technológiával. A városi szemétszállítást és úttisztítást 1993-tól (de részben már a szerződés aláírásától - Szerk.) korszerű gépparkkal, magasabb szolgáltatási színvonalon vállalja az osztrák cég. 1993-tól folyamatosan kívánja bevezetni a szelektív gyűjtésre való átállást de ez a komoly beruházás miatt három-, esetleg négyszeres szemétszállítási díjemelést jelent Az Önkormányzat ennek terheit nem kívánja teljes egészében és azonnal a lakosságra áthárítani. (A testületi ülésen szerteágazó gazdasági ügyekről is véleménycsere folyt Ennek lakosságot érintő lényege, hogy a Rumpold megvásárolja a megszűnt Városgazdálkodási Vállalat avult gépparkját 12 millió forintért Ezt az összeget a testület az 1992. évi költségemelkedés lakossági kompenzációjára fordítja, a fennmaradó összeget pedig az 1993. évi kompenzációra szánja. A további árnövekedést azonban már csak a kommunális adó bevezetésével lehet fedezni.- Szerk.) A szemétszállítás és kezelés költségeinek eddig csak mintegy 1/3-dát fizette a lakosság, a különbözetet a Város biztosította. A állami céltámogatások megszűntével a városi teher egy részét át kell hárítani a lakosságra. A városi szintű összköltség az 1991. évi cca. 26 millió forintról (melyből 9 millió volt a lakossági térítés - Szerk.) 54 millióra növekednek, mely a bérleti díjak levonása után is cca. 46 milliós összeg lesz 1993tól. E korán sem végleges számadat a további tárgyalásokon még módosulhat, melyre a vita után felhatalmazást kaptak a hivatal vezetői. A több mint hét órán át tartó ülés 22.35 kor ért véget. (Képviselőink úgy megfogyatkoztak az ülés végére, hogy egy képviselő időközi távozásával az utolsó napirendet érdemben tárgyalni már nem is lehetett volna.) A szerkesztő szerény javaslata: a személyeket érintő és nagy odafigyelést kívánó ügyeket célszerű lenne a napirendi pontok elejére sorolni. Kevésbé fáradt képviselőink e hosszú napirendet talán másfél óra alatt is megtárgyalhatták volna, ha kellő energiával társult figyelemmel vehetnek részt a tárgyalásokon.