Esztergom és Vidéke, 1992

1992-04-24 / 15. szám

1. Az MSZP helyi szervezetéhez Miután az Esztergom és Vidékében már a múlt tél hozott egy levélváltást - Forró Sándor és Sebő József között - az 1919-es párkányi csata hőseinek „eltűnt" emléktáblájáról, levétele ellen ez év márciusában az MSZP helyi szervezete is szót emelt: Ez van c. időszaki kiadványa lapjain éppúgy, mint a városi képviselőtestülethez benyújtott állásfoglalásában. Ebben a tábla eltávolítását először is „kellően át nem gondolt, elhamarkodott /épésnek" minősítik. Talán nem így ítélnek, ha - emlékezetüket felfrissítve - kellően átgondolják a következőket. Az emléktáblát az épülethomlokzatának teljes felújítása előtt vették le. (így történt ez egyébként a Technika Háza legutóbbi külső renoválásánál is az ott elhelyezett táblával, amelyről majd legközelebbi számunkban írok „ajánlott" emlékeztetőt.) Amiért pedig nem került vissza hanem a Balassa Bálint Múzeumba -, annak úgyszintén praktikus oka van. Egyszerűen az, hogy igen furcsa - és félretájékoztató - információ volna, ha egyugyanazon tér két nevet viselne. Ez a szép vízivárosi helyszín ugyanis már 1990 elején Mindszenty hercegprímás nevét kapta, az új névtáblát pedig az ottani épüleüiomlokzatok felújításával egyidejűleg, 1991 tavaszán helyezték el. Amennyire nem hihetem, hogy a pártszervezet nevében tiltakozók mindezt ne tudnák, - olyannyira biztosnak vélem, hogy elfelejtették, mi áll a táblán legfelül. A legnagyobb betűkkel ez a felirat: 19ES HŐSÖK TERE". Olyan névtábláról van tehát szó, amely egyúttal megemlékezik a névadókról és megörökíti a táblaállítás dátumát is (1959. V. 21.). Érdekes, hogy előzőleg Forró Sándor és Sebő József levélváltása is csak a tábla időbeli - a történelmi eseményt, érdemet megörökítő - érvényességéről szólt, homályban hagyva a helyet megnevesítő funkcióját, amely érvényét vesztette. Egy helynév-tábla, amelynek helye megszűnt, nem helyénvaló, hogy visszakerüljön: ezt diktálja a gyakorlatias ésszerűség. Mögötte persze, kétségtelenül politikai meggondolás van: a tér „átkeresztelése". Ez még az előző testület teljesen jogszerű döntésében nyilvánult meg, a 16./1990.(1.15.) sz. tanácsi határozatban. Ennyi, válaszként az MSZP második - nyilván legsúlyosabbnak szánt - elmarasztalására, mely szerint „Nem fér jogállamiságunk keretei közé, hogy valaki, vagy valakik önhatalmúlag (testületi döntés nélkül) levetessenek egy történelmi eseményt megörökítő táblát". csata. A 20-áról 21-ére virradó éjszakán annyi történt, hogy megaka dályózták Szabó Istvánnak, Eszter gom katonai parancsnokának árulását, amellyel a várost a csehek kezére akarta játszani. „Szentey Sándoi belügyi politikai megbízott (... - tudósít amájus 25-énkiadott hivatalos közlemény) több elvtársunkká! együtt fegyvert szegeztek a hídor felvonult cseh-szlovák csapatokra melyek az árulókkal együtt visszafutamodva, sikerült a hídfő védel mét biztosítani és a fenyegető vesze delmet elhárítani." Nagyon valószínű, hogy 1959 ben,honvédőkön" Esztergom meg védelmezőit ért(h)ették, és erre a hí don lezajlott rövid összecsapásn gondoltak. A valóban „párkányi nak" és „csatának" nevezhető ese mény - amiből kettő is volt - már ványba vésése súlyosan sértette vol na a „szocialista testvériséget"... A papíja szánt krónikáknak is csal úgy^engedélyezték a nyomdafesté ket, ha lapjaikon a „cseh hadsereg cseh csapatok" említésekor miné többször gondosan kitétetett a „bur zsoá" jelző, igazolandó, hogy elle nük internacionalista osztályhábo rú folyt... „Május 30-án megindul a Vörös Hadsereg támadása az égés; északi arcvonalon" - írja az 1960 ban kiadott A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban c. kötet. „A; előrenyomuló 1. vörös dandár csa patai május 30-án reggel még csal az Ipolyon való átkelésért harcoltak 'ífí uri^mf A I A KTI /"VFnP I töt?töt EHElIAJANLUII LEVELEM hiányzó táblákról, hiányos emlékezetről Fel kell kutatni viszont azt a régi testületi döntést - ha egyáltalán volt ilyen -, amely 1959-ben a megörökítésről határozott. A tábla szövege ugyan pontos dátummal közli, hogy „Az 1919. V. 21-i párkányi csata honvédő vörös hőseinek emlékére" állították, de éppen ez adja fel a talányt -, legalábbis azoknak, akik ismerik 1919 helyi eseményeit. Május 21-én ugyanis nem volt „párkányi" amikor az esztergomi helyőrség csapatainak egy része átkelt az esztergom-párkányi közúti hídon és megtámadta a Párkányt védő cseh burzsoá csapatokat" (93.o.) A kötetben egykorú hivatalos dokumentumok is olvashatók. ,JPárkánynánát reggel 1/2 7-kor ma elfoglalta 250 vörösőr és 300 főnyi vöröskatona. Három monitor egész éjjel tüzérségi előkészítést végzett." (A helyi Direktórium jelentéséből, 94.o.) „Az esztergomi vörös őrség a hadseregparancsnokság tudta és engedélye nélkül átkelt a Dunán és a Párkánynánától északra emelkedő magaslatokig hatolt előre. A délután megindított cseh-szlovák ellenlökés hatására azonban a vörös őrök kénytelenek voltak Párkánynánát feladni." (A Hadseregparancsnokság helyzetközléseiből, 94.o.),Emikor aztán a Vörös Hadsereg június 1-én a Párkány elleni ,hivatalos" támadást megkezdte, ez már valóban tervszerű kiegészítő része volt a párkányi térségben folyó hadműveletnek." (96.0.

) Esztergom Város Önkormányzata pályázatot hirdet sajtóreferens munkakör betöltésére Feladata: Az önkormányzat külső kommunikációs kapcsolataiban a rendszeres információ segítése, sajtófigyelés. Az Esztergom és Vidéke c. hetilap számára a főszerkesztő irányításával információgyűjtés és különböző publicisztikai műfajokban újságírói munka végzése. Pályázati feltétel: - egyetemi vagy főiskolai diploma és/vagy újságírói képesítés - legalább 1 éves (megjelent publikációkkal dokumentált) újságírói gyakorlat Előnyt jelent a reál-szakirányú (közgazdasági, műszaki) vagy jogi végzettség, a sokürányú érdeklődés, a megalapozott helyismeret Esztergomban és vidékén, legalább középszintű nyelvvizsga németből vagy angolból, valamint a saját gépkocsi. Jelenkezni részletes önéletrajzzal, az iskola végzettséget igazoló okmányok másolatával és érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal lehet a Polgármesteri Hivatal titkárságán (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) 1992. április 30-ig. Esztergom, 1992. április 10. A pénteki kudarc után ez a második - vasárnap délelőtt zajló - ütközet eredményezte, hogy Párkányt hosszabb időre (bár nem többre egy hónapnál) visszafoglalták. Vasárnap (június l-jén) délután „katonai dísszel" megkezdődött, kedden (június 3-án) délelőtt és délután folytatódott Esztergomban a hősi halottak temetése. A korabeli Esztergomi Népszava (128., 129. és 130 számában) tizenhét nevet közöl, többségükről megemlítve, hogy a pénteki (május 30-i) harcokban estek el. Kérdezek mindenkit, akár hiányolja, akár nem a régi emléktáblát, de nyugtalanítják a történelmi emlékezet „kihagyásai": ugye, ók tizenheten (is) „honvédő hősök" voltak? Bár vörös zászló alatt, mert akkor csak így lehettek azok... Elhelyezhetünk-e olyan emléktáblát ma, amely róluk „megfeledkezik"?... Egy új tábla nevüket is felsorolhatná, így areáU%ola 17 éves diákjáét, Hajabáts Lászlóét is, az egyetlen párkányi hősét, akinek nevét 1967től utca őrizte, amíg az 1990-es tanácsihatározatokvalamelyike -valóban „kellő átgondolás" nélkül másként nem döntött Az új tábla új helyszínével - a Mária-Veléria hídnál - egyetértünk. Annál is inkább, mert az EBE vezetősége már 1990 tavaszán, miután a tér új nevet kapott - ugyanerre a helyre gondolt A felavatás történelmileg hiteles napjául - a fentiek alapján - május 30-át június l-jét vagy 3-át kellene választani. Lehetne már az idén is, de megfontolásra ajánlom, hogy a 75. évforduló, 1994-ben méltóban emelhetné ki az új tábla elhelyezésének alkalmát. Az MSZP helyi szervezete által felajánlott segítséget „a tábla felállításával kapcsolatos teendők szervezéséhez" köszönettel elfogadjuk. Nagyfalusi Tibor