Esztergom és Vidéke, 1992

1992-04-17 / 14. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Húsvét az emberiség több ezer éves ünnepe. A választott nép, a zsidóság ekkor ünnepli az egyiptomi rabságból való szabadulást Szabadulásukkal bizonyítottnak vették, hogy Isten különlegesen védi okét. A keresztények arra emlékeznek, hogy Jézus az utolsó vacsorán felajánlotta, majd a kereszthalálában egész életét odaadta az emberiségért És feltámadt halottaiból. Városunkban három történelmi egyház működik. Tőlük kérdeztük: - Hogyan készülnek most, 1992-ben a nagy hétre és húsvét ünnepére? Dr. Barsi Balázs ferences atya, teológiai tanár, novicius mester: - Világunk újraevangelizációjának első és legfontosabb feltétele, hogy mi magunkat engedjük újra evangelizálni. Hitünk és életünk középpontja Jézus Krisztus húsvétja, halála-fel támadása, a lélek kiárasztása. Térjünk vissza a középponthoz, a forráshoz. A nagyhét az igazi és ősi „lelkigyakorlat". Először nem a templomot kell renoválni, hanem az egyházközösség és a szerzetesi közösségek húsvétját! Tisztítsuk meg a forrást... a húsvét szent ünnepét, hogy lelket és életet meríthessünk onnét. A pap arra van felszentelve, hogy a hivekkel együtt minden évben felmenjen „Jeruzsálembe", hogy virágvasárnaptól húsvétvasárnapig az egész egyházközösséggel megünnepelje az Úr húsvétját itt a földön és ebből éljenek. Nem okvetlenül konferenciabeszédekkel kell hirdetni az Úr halálát, amíg el nem jön, hanem elsősorban a nagyhét megünneplésével, és mindazzal, ami körkörösen e köré épül. A virágvasárnap bevezetés a húsvéti misztérium ünnepléséhez. Az egyház érzi felelősségét, azért minden misében felhangzik az ifjúság újjongása: „Hozsanna Dávid Fiának, áldott, aki az Úr nevében jön!" Jézus az utolsó vacsorán a kenyér és a bor színe alatt elővételezte keresztáldozását, ami a valóságban még nem történt meg. Az áldozati lakomát azért rendelte, hogy testével és vérével magunkévá tegyük lelkületét: az Atya előtti hódolatot és az emberek iránt való jóakaratot. így lett a nagycsütörtök a keresztény élet és lelkület forrása. Nagypénteken a világ bűne és Isten irgalma drámai módon találkozik. Krisztus magára vette a világ bűneit és elfogadta a halált, ami a bűn büntetése volt. Nagyszombat a sírban nyugvás ideje. Az egyházunk életében pedig a csendes imádságé, a sírlátogatásé. A feltámadás természetfeletti titok, isten mindenható erejének megnyilatkozása. Krisztus feltámadása igazolja, hogy az Atya elfogadta a keresztáldozatot és megdicsőítette azt, aki áldozattá vált. - Az egyház szimbólumokkal is segíti elmélkedésünket. A kovászból csiholt szikra, csa a húsvét, amikor a kételkedő ember nem hisz az asszonyok bizonyságtételének, még maguknak a tanítványoknak sem, akik pedig találkoznak a Feltámadottak Mindaddig, amíg neki is meg nem jelenik az Űr, s le nem borulhat a lábai elé, s nem mondhatja a hitvallását: „Én Uram, és én Istenem." Az istentiszteletek nagyhéten este hat órakor kezdődnek. Nagypéteken délelőtt 10 órakor is lesz istentisztelet. Az igehirdetés szolgálatát végzik: dr. Nagy Lajos békési lelkipásztor, Balogh Lajos nyugalmazott szeremlei lelkipásztor, Boross Géza unyi, ZsolHÚSVÉTI GONDOLATOK a sötétben felvillanó gyertya, a tojásból kikelt élet mind azt hirdeti, hogy Krisztusban megjelent a győzelem a halál fölött. Németh Lajos református lelkész: - Gyülekezetünk úgy készül, mint az előző években, évtizedekben, évszázadokban. Az ünnepet sem a politikai, sem a gazdasági élet változásai nem határozzák meg, hiszen üdvtörténeti ünnepről lévén szó, egyházunk 450 éves hagyományaihoz kapcsolódunk. A nagyhétnek, Jézus Krisztus szenvedése hetének kiemelkedő jelentősége van, éppen ezért minden este vannak nagyheti, úgynevezett bűnbánati istentiszteletek a refotmátus templomban. Az idei nagyhéten a szenvedéstörténeteket János evangéliuma szerint vesszük sorra. Ebből kérjük el Isten Szentlelkétől a nekünk szóló üzenetet. Akkor, amikor a szenvedő Krisztus áll a középpontban - ECCE HOMO - íme, az ember! Ugyanakkor az evangélium nagyszerűen, karakterisztikusan mutatja be a szenvedést okozó embert is - kezdve Júdástól, folytatva a tagadó Péteren át, a hivatásukat teljesítő nagytanács tagjain, a csúfolódó tömegen, a megfeszítést végző katonákon, a latrokon át, s nem utolsó sorban a Fiát sirató édesanyáig. Az ünnep csúdos Gábor pilismaróti lelkipásztor. Nagypéteken este dr. Herczeg Pál, a budapesti Református Teológiai Akadémia professzora. Húsvét első ünnepén úrvacsoraosztás lesz. Húsvét második ünnepén a teológiai akadémia legátusa, Bóka Zsombor első éves fog szolgálni. Természetesen ezek az alkalmak nem elégítik ki készülődésünket. A gyülekezet tagjai meglátogatják a betegeket. A lelkész több betegnek házi istentiszteleten szolgálja ki az úrvacsorát. Az idén a börtönben is lesz ökonomenikus istentisztelet, ahol Krisztus megszabadító igéjét hirdeti az egyház. A feltámadott Úrra nézünk, aki „legyőzte a halált, hogy minket részesítsen abban az igazságban, amelyet nekünk halálával szerzett; az 0 ereje most minket is új életre támaszt fel; a feltámadása a mi feltámadásunknak is bizonyos záloga." Ezzel a bizonysággal kívánunk áldott húsvétot Esztergom minden polgárának! Szabó László evangélikus lelkész: - Szellemesen fogalmazott egyszer valaki: neki húsvétig tart a karácsony és karácsonyig tart a húsvét. Az evangélikus tanítás, lényegét tekintve, ilyen „együgyű". Nincs is nagyon más üzenetünk, mint ennek a két ünnepnek a mondanivalója. Ha egészen leegyszerűsítjük az Ó- és az Újszövetséget, akkor azt mondhatnánk róla, hogy az nem más, mint egy óriási,.keresztrejtvény". Mondhatni, hogy mi ezt a rejtvényt fejtjük itt a gyülekezetben, egész évben. 1992 a Biblia éve. Nem sokan tudjuk ezt, és jó még időben szólni erről. Az egész világon nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy eljusson minden családba, minden emberhez a KÖNYV. Máig is „besteller" e könyv, melyet a legtöbb nyelvre lefordítottak. Volt idő, hogy tűrt/tiltott... könyvek közé tartozott. Érdekességként elmondom, hogy az ex Szovjetunióban az egyetemen titokban, kézzel másolták lapjait, fejezeteit. S mindez Krisztus után a 2. évezred végén történt Egy nyugatnémet barátunk mesélte, hogy amikor pár évvel ezelőtt Magyarországra jött, még azt kérdezték tőle a határon: „Van-e önnél revolver, kábítószer vagy Biblia?". Tüstént arra gondolhatnánk, hogy némelyeknek a kezében olyan a Biblia, mint a géppisztoly (nem más mint ra-ta-ta-ta), másoknak pedig mint az ópium?... Valójában ez az ÉLET KÖNYVE. Erről szól az igehirdetés. Mi újság lelkész úr? - kérdezik tőlem a megszokás tompa „derűjével". S én erre: Hát az, hogy Jézus él. Ennél nagyobb újság nincs. így készülünk a húsvétra és ezt hirdetjük egész évben. Egy évvel ezelőtt Jeruzsálemben jártam, ott ahol minden valószínűség szerint az 0 sírja volt. Az ajtóra ez volt felírva: „6 nincsen itt, hanem feltámadott." Ez adja a Biblia erejét. Jézus valóban feltámadott Az én életemet is ez fordította meg - fiatalon. Senki ember fia nem tudta volna ezt velem megtenni. De Ó igen, az Ember Fia, aki azért jött, hogy megkeresse ami elveszett. NEKI sikerült. Ez az egyetlen jóhírem húsvétkor. Van valaki, aki képes testileg-lelkileg újjáalkotni az embert. Az országot is csak ó tudja kivezetni a húsvéttalan, vasárnap nélküli ünneptelenségből. Ezen a húsvéton ezért imádkozom. (Pálos) A NAGYHETEN kimeszelték a házat (ált. szerdán), súroltak, kitakarítottak minden háznál. Nagycsütörtökön, az utolsó harangkondításkor Szentgyörgymezőn seprűt fogtak, s mindent igyekeztek kiseperni a házból, udvarból, hogy egész évben semmi féreg, kártevő ne legyen a házban. Csolnokon ilyenkor szaladnak a gyerekek megrázni a gyümölcsfákat, hogy jó termés legyen a nyáron (Másutt - így Bajnán nagyszombaton, az első harangszóra rázzák meg a fákat, ugyané célból.) Nagy csütörtöktől a szombati feltámadási miséig harangozás idején kereplővel járták a gyerekek az utcát - kerepőtek („ráesni ztak" - Csolnok). Nagypénteken böjtöltek - általában ruszlit, sósheringet ettek, e napon nem volt illő dolgozni; leginkább imádkozással, templomjárással telt az idő. Reggel 8-kor mise - nagypénteken. Szombat délelőtt megfőztek - megsütötték az ünnepi ételeket - a feltámadási mise után este a böjti tilalom feloldódott. Szombat este - fel támadási mise, körmenet volt. Szombat éjjel tüzet szenteltek a templom mellett Szentgyörgymezőn, Bajnán úgy emlékeznek, hogy nemcsak vízkeresztkor, de húsvétkor is szenteltek vizet a templomban. Csolnokon tojásszentelésník is nevezik az ételszentelést. A legszebb csészébe sót tettek, erre egy festett tojást (legtöbbször egy kis sonkát, kalácsot is vittek szentelni) - a tojás tetejét levágták, hogy érje a belsejét is a szentelt víz. Hétfőn reggel, mikor az egész család Magyar és nemzetiségi jeles napok, népszokások Esztergom környékén Húsvét vasárnap A húsvét vasárnapi ételszentelés (tojásszentelés: Csolnok, hússzentelés Kesztölc) nagyjából hasonlóan zajlott a katolikus falvakban, annyi különbséggel, hogy egy-egy ételnek, szentelménynek nagyobb jelentőséget tulajdonítottak egy-egy közösségben. Bajnán csakis erre az alkalomra egy kis cipókenyeret sütöttek, szép kenyérkosárba tették, fehér szalvétával letakarták - esetleg sonkát, egy szál kolbászt is tettek hozzá. Letették sorban a lépcsőre, az oltár elé, és az atya megáldotta - emlékeznek a bajnaiak. asztalhoz ült, közösen fogyasztották el a szentelt tojást (az apa annyi részre osztotta, ahány családtag volt - Szentgyörgymezőn is!). Azt gondolták, összetartóbb lesz így a család. Tojás helyett Csolnokon egy darab szentelt kenyeret is hasonlóképpen fogyasztott el a család hétfőn reggel. Vasárnap a keresztszülők megajándékozták keresztgyerekeiket (Csolnok), és általában minden család készülődött a másnapi locsolkodásra (tojásfestés, virágvásárlás). Kesztölcön is a „hússzentelés" volt a húsvét vasárnap legfontosabb tennivalója. Húsvét hétfő Kesztölcön így mesélik: „Már hajnalban (4-5 órakor) járták a legények a lányos házakat - vót, hogy tizen is jöttek egyszerre. Megfogtak egy kanna vizet, és zsupsz, rá arra a lányra. Hát olyan hideg vót, bizony, és vót, hogy ötször is megkaptam (egy csapattól). Avval a korbáccsal is összevertek úgy, hogy kékek vótak a lábaink!" (A húsvét hétfői korbácsolás csak a szlovák Kesztölcön volt szokás!) Bajnán is vödörrel, lajttal vagy hordóval jártak locsolni - 4 kis keréken („korcsolyának" hívták) gurították a hordót. Amelyik lányos háznál nem kaptak a locsolók pénzt, a lányt este nem engedték be a bálba. Csolnokon a húsvét hétfői locsolást a lányok kedden viszonozták. A házakba nem nemtek be, csak az utcán lesték a fiúkat, férfiakat, és lelocsolták őket Tlszovszkl Zsuzsanna (Limes, 1990/1 sz)