Esztergom és Vidéke, 1992

1992-04-10 / 13. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 tanulást az István gimnáziumban folytattam, kitűnő eredménnyel. Délutánonként nem sokat tanultam, ám az órákon nagyon figyeltem Az 56-os forradalmat szüleim felügyelete alatt töltöttem, féltettek. A fejleményekről a rádióból értesültem Nem felejtem a felszabadult hangulatot, a Szabad Kossuth Rádió hangját; „hazudtunk éjjel, nappal minden hullámhosszon". A Kádár-beszédeket végig figyelemmel kísértem. Megállapítottam, hogy tudatosan, előre kitervelt módon szónokolt. Valószínűleg Moszkvából irányíthatták. Hízelgő hangnemben kezdett, majd egyre fenyegetőbb lett. Dr. Lipóth András gépész- és villamosmérnök, digitális-rendszertervező. Ötvenkét éves, nős, felesége a SZIM Marógépgyár szervezője volt, most a Városházán dolgozik. O maga a Budapesti Műszaki Egyetem Gépgyártás technológiai Tanszékének adjunktusa. Képviselői megbízólevelét 1992. március 26-án vette át. - Ön észak-komáromi születésű. Hogyan került Esztergomba? - Édesapám a vármegyénél dolgozott, irodaigazgató volt. Magyar ember volt, s a háború után, 1945-ben kitelepítettek bennünket, s így kerültünk Esztergomba. - Iskolai éveiből mire emlékszik viszsza szívesen? - A Petőfi iskolába jártam. A prímás-szigeti Uttörőházba is szerettem elmenni, ahol Sinka László tanár úr vezette a modellező szakkört. Ott készítettem az első repülő- és hajómodelleket. Ott ismertem meg a konstrukció fogalmát Pontosan dolgoztam és az eredményt is láttam. Ha nem jól építettem meg a repülőmodellt, akkor az a földbe fúródott. A Tudtam, hogy oda kellenek a mérnökök, a konstruktőrök Népköztársasági ösztöndíjaskéntjelesen végeztem Először a hazai gépgyártás fellegvárába, a Csepeli Szerszámgépgyárba kerültem. Fél évig voltam ott, nem törődtek velem. Nem éreztem jól ott magam. Aztán édesanyám betegsége - hazajöttem. - Az esztergomi Marógépgyárban rögtön a „mélyvízbe dobtak", tervezési feladatokat kaptam. Az MSN számjegyvezérlésű szerszámmarógép vezető tervezője lettem. Később megismerkedhettem az NC technikával, a számítógépekkel. Nyugati kapcsolatokat létesítettünk. Új szenátorunk: DR. LIPÓTH ANDRÁS A középiskolai barátságok mais élnek bennünk, és osztályfőnökünk, Marton Kálmán tanár úr emléke. A vele való beszélgetések, tanácsai mindennél többet értek. - Pályaválasztását mi motiválta? - Két dolognak tulajdonítom Először is a modellezésnek. Ma is megvan az az egyszemélyes portyakajakom, amit, vizilevente tervrajzok alapján, sajátkezüleg készítettem. Ezzel jártam a Dunát. Most sem tudom elhallgatni, hogy a vízlépcső építése ürügyén a táti szigetek nagydunai részét széles sávban tönkretették. Kiirtották a természetet, növényestől-madarastól. Azt a látványt, amiben és a vizén felnőttem, gonosz kezek elrabolták a következő generációtól... De a kis kitérő után folytassam az egyetemi éveknél! A másik inspiráció a Szerszámgépgyár esztergomi hímeve volt Licensz-vásárlás révén jutottam ki Franciaországba, Figeac-ba, a FOREST világcég központjába. De Németországban, a STEINER cégnél is jártam. A gyárban tizenhét évet töltöttem tartalmas munkával. - A vidéki kisvárosból a főváros egyik nagy egyetemére vitte az útja... - Korábbi évfolyamtársam, Arz Gusztáv docens kért fel, hogy menjek a szerszámgép-csoportba Vállaltam ennek már több mint tíz éve. Az egyetemi oktatásban több témám van. Az első az iparból hozott ismereteken alapszik, s ez a megmunkálóközpontok tervezése, oktatása. A második a számítástechnikával segített tervezés, szakmai nevén aCAD. Ez gyorsítja a tervezés menetét, kiszolgálja a konstruktőrt - azzal, hogy a fantáziája érvényesül. A számítástechnika elterjedése nevelőerő. Önkritikára tanít Ha hibát jelez a gép, akkor azt az ember elsősorban önmagában keresse! A harmadik kör: az ipari robotok alkalmazása. Negyed- és ötödéveseket oktatok. - Önt eddig a műszaki életből ismerték, s most aktívan politizál... - A rendszerváltozással politikai vákuum keletkezett Éreztem, hogy most nem tarthatom távol magam Annál is inkább nem, mert félő, hogy olyanok kerülnek politikai pozícióba, akiknek ezt később nem köszönnénk meg. Most nem lehet Idvülmaradni. Átmeneti időszak ez. Amíg a fiatalok nem aktivizálódnak, addig politizálni fogok. A Kereszténydemokrata Néppárt esztergomi szervezetének vezetőségi tagja és budapesti összekötője vagyok. A sok egyetemi elfoglaltság ellenére pártomban rendszeres munkát végzek. - Milyen gondolatokkal vette át a képviselői megbízólevelet? - Nem a népszerűségre törekszem. Mindenkor véleményt fogok nyilvánítani. Nem kell attól félni, hogy a „fejemre ütnek". Most még a formai dolgokkal ismerkedem Nem szeretném, ha a részletekben veszne el a munkánk Nem a sok apró dolgot kell boncolgatni, hanem a fontos, a lényeges, a távlati célok sarokpontjait kell meghatároznunk. A csütörtöki önkormányzati üléseken részt tudok venni, azokon felkészülve fogok beleszólni a város életébe. Már az első alkalommal láttam, hogy rossz hatásfokkal ülésezünk, és a munkastíluson is változtatni szükséges. Még nem bírálok, egyelőre tájékozódom. A harmadik-negyedik ülésen már teljes tájékozottsággal és aktívan fogok résztvenni. Ezt felelősséggel ígérhetem.. (Pálos) Megyei kitekintő Kulturális hírek, tudósítások A Komárom-Esztergom megyei közgyűlés kulturális bizottsága döntött a tehetséggondozási, közoktatási, kulturális és sportcélokra biztosított 29.533.000 Ft felosztásáról. E szerint 7 millió Ft-ot fordít tehetséggondozásra, a közoktatással összefüggő feladatokra,7 millió Ft-ot kulturális (közművelődés, művészetek, tudományos élet) célokra, 11 millió Ft-ot sportfeladatokra és 4,5 millió Ft-ot kiadói alapra. * A megye nemzetiségek lakta településein már folyik a május 24-i Kesztölc-klastrompusztai Nemzetiségi Napok előkészítése. A Megyei Közgyűlés elnökének, a Nemzetiségi és a Kulturális Bizottság elnökének felhívására csaknem minden érintett település csatlakozik a rendezvénysorozathoz. * A tatabányai művészek úgy határoztak: megalakítják a helyi művészeti kamarát. A szervező és az előkészítő munkák megkezdődtek. * A helyi társadalom szerveződésének újabb jele Tatán: megalakult a Fellner Jakab Kulturális Egyesület. * Császár község is építi saját kábeltelevíziós rendszerét. A létrehozott alapítvány tagjai - és támogatói - kéthetenként jelenkező adás sugárzását tervezik. * Március 21-én Szobon, a Honismereti Folyóiratok és kiadványok ül. Országos konferenciáján a Honismereti Szövetség elnöke, dr. Kanyar József előremutató, követendő példaként említette az Esztergom és Vidéke valamint a Párkány és Vidéke (Sturovo á okolie) együttműködését. * A község képviselő-testülete Pilismarótért elnevezéssel alapítványt hozott létre. Induló tőkéje 300.000 Ft, melyhez támogatók csatlakozását várják. Az alapítvány célja az óvodai nevelés és az általános iskolai képzés segítése, a község kulturális életének fellendítése, a kommunális ellátottság fejlesztése, a falu értékeinek megőrzése, gyarapítása, a közbiztonság erősítése és a tehetséges fiatalok és művészek támogatása. Kesztölc 1948. Bármely településről írhatnánk, de Kesztölc példája sarkítottabb a többinél. Döntően szlovákok lakta település, ennek megfelelően a lakosok többsége római katolikus volt, legalábbis 1948-ban, amikor az iskolák államosítása és Mindszenty József ügyében a hatóságok már eldöntötték mindent, de ehhez még kellett a „népi támogatás" is. Az országos és a helyi sajtó véleménye egyértelmű volt. Megyei szinten a szociáldemokraták újságját megszüntették - lehet, hogy ők szót emeltek volna. Az iskolák államosításának ügyében a járási főjegyző (szám nélküli táviratban - ha nem jól sikerül, mindig lehet erre hivatkozni!) Kesztölc községet is megkereste, foglaljon állást a község képviselőtestülete: egyhangúlag elítélték Mindszentyt, a katolikus egyházat! A tárgyat előadó közjegyző - akit eredmény ide, eredmény oda, később kirúgtak! - az államosítás megszavazását kérte: „Bejelenti, hogy az esztergomi járás községeinek nagy %-a ezideig az államosítás mellett foglalt egyhangúlag állást." - olvasható ma is a jegyzőkönyvben. Akesztölci képviselőtestület döntése azonban nem volt ilyen egyértelmű, sokan nemmel szavaztak. Nevük szintén fennmaradt a már említett jegyzőkönyvben: Kara Imre, Kara Mihály, Hertlik János, Vojcsák János, Mezősi József, Fűzik Ádám, Simonek Lukács. A köijegyző úrnak, hogy a többségi véleményt döntetlenre változtassa, némi törvénymagyarázatra is szüksége volt: a bíró szavazatát kettőnek vette (a törvény szerint döntés esetében így kell eljárni), így az MDP megyei bizottságától elvárt táviratban az szerepelt - szerepelhetett: a község nem mondott nemet Szintén ő volt az, aki néhány hónappal később irányította a község 1948. október 19-i közgyűlését, amely egyhangúlag elítélte Mindszentyt Most valóban egyhangú volt a döntés, de azt hiszem: nem a levéltárosi pontosság mondatja velem, hogy a korábban szavazók közül 1949 márciusában már többen is internáló táborban ültek, páldául Kara Imre és Lukácsek Simon. A közjegyző urat is egy fél éven belül eltávolították, no nem azért, mert a feladatait nem jól teljesítette... Ennyit a demokráciáról és a törvényességről, anno 1948. Nem Mindszenty József centenáriuma gondoltatta végig e tényeket Több - az igazság kimondása! O.A.