Esztergom és Vidéke, 1992

1992-03-27 / 11. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 „Környezetünk minket is a mélybe ránthat" - mondja az ügyvezető igazgató. A SZIM Marógépgyár a hajdani esztergomi gépgyártásból nőtte ki magát. Alapjait a „Petz Testvérek Gépgyár és Vasöntöde Rt" rakta le. Az Esztergom és Vidéke 1924. május 8-i (!) számában így út róla: „... Sokszor mutattunk rá, hogy városunk gazdasági élete betegesen egyoldalú. Sem iparunk, sem kereskedelmünk nincs, mezőgazdaságunk kicsi. Jól esik látni a Duna mellett, ha nem is nagy, de nekünk sokat jelentő iparvállalat létesült.." A Petz gyár rohamosan fejlődött, több mint száz főt foglalkoztatott, felvette a ,J>etz Iparművek RT" nevet. 1948. március 26-án államosították, ezzel megalakult az „Esztergomi Szerszámgépgyár Nemzeti Vállalat", majd az országos ipari fejlesztési program keretében jelentős beruházást hajtottak végre. Új típusú szerszámgépek gyártása kezdődött meg. 1963-tól SZIM Esztergomi Marógépgyára néven nemzetközileg is elismert szerszámgépgyártó bázis lett. Számjegyvezérlésű gépeik gyártásához számottevő szellemi és műszaki tőkét valamint technikai eszközt halmoztak fel. Az elmúlt évtized derekán másfélezer jól képzett alkalmazott dolgozott a gyárban. - Mi jellemzi ma a „SZIM Esztergomi Marógépgyár RT"-t? - kérdeztem Szabó Máté Zoltán ügyvezető igazgatót. - A szerszámgépgyártás mindig az ipar élvonalába tartozott. Esztergomban is generációkon át alakult ki az az értékes szaktudás, mellyel NC gépeket tudunk előállítani. A csúcson 1985-86-ban voltunk, de még 1990-ben is nyereségesen gazdálkodtunk. Termelésünk java részét exportra szállítottuk, mintegy felét a volt KGST piacra, másik felét a nyugati országokba. Keleten Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Kína; nyugaton Németország, Ausztria és Svájc voltak partnereink. 199l-re teljes a keleti piacot elveszmi is tudunk szállítani Franciaországba. Oda a repülőgépgyártáshoz nélkülözhetetlen MRP típusú, négyorsós magyteljesítményű megmunkáló gépet szállítunk. Belföldre kevesebbet termelünk. így is 60 milliós követelésünk van; vevőink ennyivel tartoznak. Ennek behajtása egyre reménytelenebb. Ebből húsz millió nagyon hiányzik. Fizetési gondjaink vannak. Kötéltáncot járunk. Környezetünk minket is a mélybe ránthat. - Merre vezethet a nagymúltú A SZIM MARÓGÉPGYÁR KÖTÉLTÁNCA tettük, mert egyszerűen nem tud fizetni. így termelésünket is csökkentettük, létszámunk 570 főre zsugorodott. A kooperációt fokozatosan leépítettük. Gazdasági társaságunk jelenleg a részvénytársaságból és négy kft-ből áll. Még megvan az a műszaki, szellemi és szakmunkás háttér, amivel a nyugati piacon is helyt tudunk állni. 199 l-ben Németországba a KRONES szerszámgépipari világcégnek szállítottunk MZP típusú öt oldalas megmunkáló központot, egy MFP gépet pedig az ugyancsak ismert VORWALD cégnek. Jelenleg a német WALDRICH és a francia FOREST cégek képviselik a csúcstechnikát az európai szerszámgépgyártásban és forgalmazásban. Mellettük - ez jelzi rangunkat esztergomi gépgyártás útja? - Ez az év mindenképpen kritikus lesz számunkra. Bennünket is sújt a világpiaci recesszió. Nemcsak mi, de a nyugati világcégek is elvesztették a keleti piacot Egyszerűen azért, mert azok fizetésképtelenek. Nem vásárolnak. Elképzelhető, hogy milyen versenyhelyzet van Nyugaton, milyen nehéz most szerszámgépet eladni. Hatszázötven millió forint értéket kell előállítanunk, hogy a mostani 341 fős gazdasági társaságunk a meglévő eszközöket rentábilisan tudja működtetni. A legtakarékosabban dolgozunk, irodaházunkat már kiürítettük. Számunkra az egyedül járható út a fejlesztés és az egyedi gépek gyártása. Ez nagy szellemi energiát igényel, a mai pozíciókat nem szabad feladni. A kereskedelem, a fejlesztés és a gépek szerelése olyan szakértelmet követel, olyan gyakorlatot kíván, aminek megtartásához ragaszkodnunk kell. Van egy kritikus létszám, amikor még éppen működőképes a szerszámgépgyártás. Mi ennek a tájékán járunk. Részvénytársaságunk magja a fejlesztéssel, a kereskedelemmel és a szereléssel foglalkozik, míg a káefték a forgácsolással, az öntvénygyártással, a szállítással és a szervízeléssel törődnek. Jól összehangolt, jól dolgozó társaságunkvan, amely elérkezett a jelképes útelágazásig. Köztük én is. Tíz évig voltam gyártmányfejlesztő, tíz évig technológiai fejlesztő, tizedik éve vagyok igazgató. Most egy újabb tizedik év elé nézek? De számomra most nem az én sorsom a fontos. Ennél többről, a hetven éves múltra visszatekintő esztergomi gépgyártásról van szó. Az útelágazás két irányba mutat: privatizáció vagy felszámolás. A harmadik út, a más profilra való átállás eddig nem került szóba, mert a vagyon meghatározó része a SZIM Holding kezében van. S e cég a szerszámgépgyártásra szakosodott A SZIM többi gyára még rosszabb helyzetben van, mint mi. Van ahol már a felszámolás folyik. Számunkra a privatizáció a kiút! Ezt kell választanunk... (P.I.)) KDNP-vélemény Horváth György lemondásáról A Kereszténydemokrata Néppárt Esztergomi Szervezete megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy Horváth György képviselő úr lemondott mandátumáról. Mivel a képviselő úr a KDNP tagjaként és annak támogatásával indult a helyhatósági választásokon, a visszalépés érzékenyen érinti a párt tagjait és szimpatizánsait. A KDNP vezetősége a tagság nevében kijelenti: a párt a képviselők munkájába közvetlenül nem szólt bele, az általános alapelveken kívül képviselőinek munkáját nem hangolta össze, így fordulhatott elő, hogy Horváth György képviselő úr sokszor úgy érezte, hogy „magányos farkasként" kénytelen tevékenykedni az önkormányzatban. A KDNP Horváth György képviselő úr eddigi közéleti tevékenységét pozitív módon értékeli. Lemondását sajnálattal veszi tudomásul. Főként azért, mert így a demokratikus választásokon megnyilatkozó népakarat szándékai meghiúsultak. Ezért felkéri Horváth György képviselőt, hogy vonja vissza lemondását. A KDNP a jövőre nézve fontosnak tartja, hogy a kereszténydemokrata képviselők és a velük azonosulók hangolják össze önkormányzati és közéleti tevékenységüket. Csak ilymódon felelhetnek meg választóik elvárásának! A KDNP Esztergomi Szervezete A Mindszenty-emlékünnepség fotóit Dolgos Gergely ferences diák és Mudrák Attila fotóművész készítették Erzsi néni aranydiplomás lett Aki 1992. március 26-án belépett az esztergom-kertvárosi óvodába, olyan érzésekkel telítődött, amit csak akkor érez az ember, ha valami lélekmelegítő esemény részese. E napon kapott aranyoklevelet Szalay Mihályné nyugalmazott vezető óvónő. Pályája 1942-ben indult és a Kolozsvári úti óvodában ért véget 1977-ben. Köszöntésére régi óvodájában került sor, mely ebben az évben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A díszes oklevelet Balogh Péter alpolgármester adta át, majd az óvónők alkalmi kórusa Kodály-dalokkal, a gyerekek pedig szép verssel kedveskedtek az aranydiplomás óvónéninek, aki bevallotta, hogy régen volt ilyen boldog napja. Erzsike, aki közöttünk egy kicsit újra óvónő lett, verselt nekünk, s így búcsúzott, kedves költőjét, Adyt idézve: Most már megállhatok: Már-már minden emlék, De mégis, ha újra, Ha százszor születnék: A jussáért küzdő Lantos és parittyás Csak ugyanaz lennék. Sándor Józsefné óvodavezető