Esztergom és Vidéke, 1991

1991-11-30 / 42. szám

5 ESZTERGOM ES VIDEKE 1991. november 9-én 10 órakor megkondult a zebegényi műemléktemplom lélekharangja. A késő őszi ragyogó napsütésben, a templom előtt a jóbarátok százai vették körül Szőnyi Zsuzsát, az özvegyet, a zebegényi Mester lányát fehér virágcsokrokkal, örökzöld koszorúkkal és forró együttérzéssel. Egyetlen nagy család voltunk, egy még nagyobb család képviselői, akik az elmúlt 40 évben a római Triznya-ház vendégei lehettünk. Triznya Mátyás római otthona 1950 óta az egyetemes magyarság egyik legfőbb szellemi központja. A világ bármely részéről Rómába érkező magyar itt meleg otthonra talált:, vidámságra, Zsuzsa készítette magyaros vacsorákra, irodalmi-művészeti tájékoztatóra, sajtófigyelőre, könyvbemutatóra és a mindezt vitákkal kísért baráti beszélgetésekre. A családfő mindenkor Mátyás volt, aki az egész életét megalapozó szellemi érdeklődését, igaz hazafiságát, szilárd jellemét, rendíthetetlen világnézetét a pesti piarista gimnáziumnak köszönte, ahol 1940-ben érettségizett. Majd a Képzőművészeti Főiskolán és a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a történelem szakon folytatta tanulmányait. Igaz, mesterének Szőnyi Istvánt tekintette, akinek szemefényét, Zsuzsát, 1944-ben feleségül vette. 1949-ben Rómáönálló művészi világot teremtett. Az emberek nélküli római romok, a középkori, reneszánsz és barokk emiekek, kertek és terek a ciprusokkal, pineákkal, virágokkal vagy az éltető vizet árasztó szökőkutakkal, sejtelmesen ragyogó napfényben jelennek meg. A többezer éves Róma fényekkel-árnyékokkal teli törtéBUCSU TRIZNYA MÁTYÁSTÓL (1922-1991) ba, az Urbs-ba költöztek emigrációba. Festészete és egyénisége itt teljesedett ki. Római lakásuk emeleti magasából éles szemmel figyelte a világ és benne hazája eseményeit, és hivatássá érlelődött benne, hogy egyre több magyar fiatal szemét felnyissa az Igazságra, megismertesse Európával. S közben festette a szebbnél szebb aquarell képeit RÓMÁRÓL. Szőnyi Istvántól tanulta az atmoszféra szeretetét, festői megfigyelését és átérzését. E forrásból Triznya Mátyás új, nelmébe engednek e képek beleéreznünk, rácsodálkoznunk. Mátyás hitte és vallotta, hogy a Történelem az Élet tanítómestere, amely irányt mutat a jelenben és segít a Jövő alakításában. Optimista volt, derűs lelkű, amint képein is ott ragyog a mediterrán napfény. Ez a napfény kísérte most haza hamvait a zebegényi temetőbe, a Szőnyi család sírjába. A sír melletti örökzöld óriás-fenyő a kék ég alatt a Duna mellé varázsolta a római atmoszférát, és mindnyájunknak hirdették a Lélek halhatatlanságát. A zebegényi plébános, az egykori osztálytárs és több szép beszéd után, a barátok nevében dr. Szörényi László irodalomtörténész, hazánk új olaszországi nagykövete szólt. Kiemelte, hogy az a kultúrmisszió

r amelyet a Triznya házaspár 40 éven át folytatott, méltán sorakozik a nagy itáliai, római magyar alapításokhoz, amelynek kezdete a Szt. István által létesített zarándokház a Szt. Péter bazilika mellett, és folytatója a Szántó István jezsuita által alapított Collegium Hungaricum a XVI. században. A római birodalom egykor a Dunáig, Zebegényig terjedt, Most újra éreztük a nagy összetartó erőt, a Szellem és a Szeretet egységét. A Himnusz könyörgések teli szívvel énekelve búcsúztunk Triznya Mátyástól. Reméljük, hogy hamarosan Esztergom is megismerheti a művész képeit, és képein keresztül az O bölcs, derűs világát. dr. Prokopp Mária bejárati kapu felett 1950-ig olvashattuk a vörösmárvány táblán: „Gyermekei nevelésére Esztergom 1853." Tehát szent hely volt: a tudás szentélye, az ifjúság szellemi formálásának helye. A középrész négy tengellyel kissé előreugrik. Az ablakokat a két szinten széles falsáv kapcsolja össze. Az emeleten a félköríves ablakokat, a földszinten az egyenes záródású ablakokat széles félkörív koronázza, amelyet egyegy konzol tart. Az emeleti konzolokat egy-egy gyöngypártás, gyűrőzőA két oldalszárny három-három tengelyes, az emeleti ablakok keretelése mértanian komoly és zárt, de nem kevésbé ünnepélyes mint a középrész. A tudomány e szent csarnokába közvetlenül a járdaszintről, lépcső nélkül, mindenki bejuthat az épület két szélső tengelyébe nyíló kapun keresztül. A patinás vörösmárvány lépcsők, a tudás fokozatai, a kapun belül fogadják az érkezőket. Ki tervezhette ezt az impozáns épületet? Láttuk a városi jegyzőSzólaljátök még, régi esztergomi házaki A VOLT REÁLISKOLA (II) művészettörténeti ismertetése Lapunk szeptember 27-i számában bemutattuk az esztergomi - Deák Ferenc utcai - reáliskola Bachkorszakbeli megteremtésének hősies küzdelmét. A céh-rendszer felbomlása után kialakult új iskola-típusnak első hazai példája volt az esztergomi reál. Jelentőségét fokozta, hogy magyar nyelvű iskola volt, amely hazafias arculatát mindvégig megőrizte. Az iskola épülete, főképpen a homlokzata, méltóképpen képviseli az intézmény egykori nagy szerepét. Nézzük meg ezért magát az épületet! A városháza ünnepélyes barokk palotája oldalához épült az új iskola tíz tengelyes, a városházánál nagyobb léptékű, emeletes otthona. A hajú magyar lány-fej képezi, amelyek a görög szobrok időtlenségével a szellem magasabbrendűségét sugározzák. A földszinti konzolokat egy-egy leveles ág alkotja. Mindkét szinten erőteljes, egyenesvonalú párkány koronázza az ablakokat. A homlokzat ünnepélyességét fokozza a díszes főpárkányzat, amelyet kis levéldíszes konzolokon nyugvó vakárkádsor ékesít. Felette a köríves keretekben ugyancsak levéldíszek domborodnak ki. Az épületet a többszörösen profilozott, ünnepélyes főpárkány zárja le, amely fölé két-lépcsős attika emelkedik. Itt magasodik a város fölé a hatalmas palmetta-levelekkel óvott városi címerünk a zászlótartó rúddal. könyvekből, hogy hivatalos engedély nélkül, a hatóság hallgatólagos hozzájárulásával épült a Bach-korszakban, 1853-ban. Az épület stílusa tulajdonképpen klasszicista, míg a díszitő elemek az érett romantikát jelzik. Esztergomban 1839-től az országos hírű Hild József vezeti a Bazilika építését egészen haláláig, 1867-ig. O az a mester, akinek munkássága a klasszicizmusban teljesedik ki, de élete végén, az új romantikus stílusban is tervez, amint ezt a Széchenyi téri Takarékpénztár épületén láttuk (1860). Közben, 185254-ben a Főszékesegyházi Könyvtár, a Bibliotéka épületét tervezte Hild József, amely szerkezeti felépítésében sok rokon vonást mutat a Reáliskola épületével. Kézenfekvő tehát, hogy a reáliskola tervezőjének Hild Józsefet tartsuk. Hild azonban egyidejűleg az ország legkülönbözőbb részén, főképpen Pesten dolgozott, így esztergomi munkáiba egyre inkább bevonta, majd a Takarék-ház építését teljesen rábizta fiatal barátjára, Prokopp János építészre, aki 1853-tól egyre többet tartózkodott Esztergomban. 1853 novemberében Prokopp házasságot kötött Trenker János esztergomi fűszerkereskedő lányával. A Hildnél jóval fiatalabb mester már teljesen a romantika formavilágában dolgozott, amint ezt már megismertük a Posta épületének, Etter Lőrinc házának bemutatásával és a Takarék-ház leírásánál is. Ismerjük Prokopp terveit a Városháza romantikus átalakítására is, amelyet a városi tanács megbízásából készített. Jogosnak tartjuk a feltételezést, hogy ezt a munkát - többek között - a városházával szomszédos reáliskola épületének kiválósága miatt kapta. A reáliskolát tehát Hild terveinek felhasználásával Prokopp János építészmérnök tervezte. Az épület jelenlegi szép helyreállítása kék alapon fehér kiemeléssel, a szerkezeti tagolást világosabbá, a romantikus elemek érvényesülését pedig hangsúlyosabbá teszi. Prokoppné dr. Stengl Marianna IDŐ LAPOZÓ <CU^ szerkesztésében