Esztergom és Vidéke, 1991

1991-11-30 / 42. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1991. NOVEMBER 30. 42. szám ARA: 19,50 Ft A párkányi csata. 1683. Requiem Esztergom - ha nem vigyáz magára - rövidesen zenei nagyhatalom lesz. Jobbnál jobb koncertek követik egymást. Egy hónap leforgása alatt például két különböző előadásban is hallgattuk Mozart Requiemjét. Az egyiket a barokk sárgájú Vízivárosi templomban, Hunyadi Zoltán vezényletével megszólaltatva, a másikat Reményi Károly pálcájából elővarázsolva a Bazilika kupolája alatt. A ferencesek templomában ugyancsak Mozart-zene csendült föl. S ami a legmeglepőbb: mindig szokatlanul népes közönség előtt. A nézőszámmal a budapesti templomos koncertszervezők is elégedettek lehetnének. Amikor a főszékesegyházi koncert után még bennem hullámzott a mozarti zene-áram, azon meditáltam, mi okozhatja a muzsika itteni magyhatalommá válását. Elsőként mindenképpen a mestereket kell említenem, Hunyadi Zoltánt és Reményi Károlyt. Iskoláik már nemzedékeket,fertőztek" meg a muzsika örömével. De a népes koncertnek bizonyára van egy másik oka is. A demokrácia eljövetele után sem lett nyugodtabb az életünk, sőt: kérdőjeleink is csak szaporodtak. Ilyentájt bizony jólesik odabújni a zene melegéhez. Akkor, amikor a különböző ideológiák csődjeit naponta éljük meg, jó a salzburgi mester muzsikájában megmártózni, s fohászait, imáit magunkban visszhangozni. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint Márai Sándor író-a lakj a, aki már annyit megélt, hogy csak szótárakat olvas. De ha már a szó, s a hozzá kötődő politikai üdv-tanok kudarcot vallottak, még mindig ott a hangok nagy varázslata, a második emberi beszéd, a zenei szó. Igen, talán ez az igazi út, a zenéban való újjászületés, eljutni oda, ahol a szó már csak dadogni tud, de érzékeink a Paradicsom üde ligeteiben bóklásznak. Esztergomban minden év novemberében meg kéne szólaltatni egy requiemet. A város igazán ilyenkor önmaga: bús, szomorú, de a múlt értékeivel várandós. Vivát professores! Várjuk a folytatást! (s.j.) MAI MELLEKLETÜNK: Zászlóünnepség, fáklyagyújtás Egy városi hagyományalapítás dokumentumai T-n // • Főnix A mondabeli főnix - mint tanultam - arról nevezetes, hogy hamvaiból fölébredve ismét szárnyra kapott. Rá gondoltam, amikor nemrég elmentem az Esztergomi Kulturális Egyesület (EKE) gyűlésére. Az esztergomi kulturális élet önzetlen munkásait tömörítő egyesület három évvel ezelőtt bontott zászlót - nem csekély várakozásoktól kísérten. Az egylet - melynek a fáradhatatlan Marton Kálmán volt a motorja -vált aztán a helyi pártvezetők kirepítő fészkévé. A várakozásokra pedig sikerült is rászolgálni: már az első rendezvényre meghívták Pozsgay Imrét, az akkori idők legnépszerűbb politikusát. Tevékenységükre természetesen a városi pártbizottság is fölfigyelt. Sőt: Mikó Balázs első titk4r belépési szándókkal állt elő. Ok megragadván az alkalmat, nyilvános vitára invitálták a művelődési központba. Ekkor - 88-89-ben - már bátran kérdezett a város népe. Mikó elvtárs bizony a kérdések pergőtüzébe került. Azok zöme pedig nem volt barátságos. Az első évek sikeres rendezvényei : nevezetes kirándulások a szomszédos országok magyarságához, a Dunán túli kapcsolatok kiépítése, a kiállítások sora mind-mind osztatlan elismerést aratott. Aztán - a pártállam legyőzetett, csak az Infláció nem. Őkelme azóta is olyan százfejűés kezű szörnynek bizonyult, hogy a közpolgárnak alaposan elment a kedve a közéletben való részvételtől. Ez Esztergomnak egyébként sem volt erőssége az elmúlt évtizedekben. A mozgató emberek pedig akarvaakaratlan pártosodtak, s azokban kulcsszerepet vállaltak. S az egyesület tevékenysége - melyről írva három éve bátran kérdezhettem: Új barázdát szánt az EKE? - bizony el-elakadt. Az elmúlt hónapokban pedig úgy tűnt, hogy a többi testvér-egyesülethez - a Balassa Bálint Társasághoz és az Esztergom Barátainak Egyesületéhez hasonlóan - tartaléklángon fognak égni várva a jobb idők eljövetelét. Főnix újabb szárnybontogatására azonban mégiscsak sor került. A mostani gyűlésen jelenlévők - Bánhidy László elnök tanáros intelmeit megfogadva - hitet tettek a técsői (Kárpátalja), a párkányi és más Dunán túli magyar és szlovák kapcsolat éberen tartása és továbbépítése mellett. Ez adiákszínjátszókra, az énekkarokra, a festőkre éppúgy vonatkozna, mint a magyar nyelvű lapok eljuttatására. Javaslatként felmerült a felvidéki jeles magyarok sírjainak, az 1849es tavaszi hadjárat helyszíneinek felkeresése. E vonatkozásban továbbra is számíthatnak a Gran Tours segítő (kedvezményes) közreműködésére. Ám ha a párkányi Balassa klub ajánl fel 8-10 helyet kirándulásaira, élni fognak e lehetőséggel is. Visszatekintve, úgy vélem, néhány barázdát már szántott az EKE, de még egész holdak várnak a feltörésre... (s.j.) Balassi Bálint: SZÉP MAGYAR KOMÉDIA A 200 éves magyar színjátszás évfordulójára, a Vörösmarty Színház vendégjátékaként Esztergomban láthatuk az első magyar komédiát. Balassi müve jelentette 1589-ben a magyar vígjátékirodalom megteremtését. Müve olyan mü, amelyet a nagy költő lírája mellett minden irodalmat kedvelő embernek ismernie kell. A komédia kedves naiv története, bájos humora, az irodalmi értékek mellett, jó szórakozást is ígér. Az előadásokra a régi M ü ve lödési Ház szíháztermében kerül sor december 3-án, délután 3 és 5 órakor. Jegyek elővételben a Szabadidő Központ portáján kaphatók, majd az előadás napján a helyszínen, diákoknak 70, felnőteknek 100 forintos áron. (OSI)