Esztergom és Vidéke, 1991

1991-10-31 / 40. szám

10 ESZTERGOM ES VIDEKE (Folytatás a 9. oldalról) nőtt területen a síroknak már semmi­Ács János (maholnap 90 éves) em- féle jelét nem sikerült föllelni. Pár lékei bizonytalanok: kihántólásokat is méterrel odébb viszont megtaláltuk említ, de hihetőnek tartja, hogy az em- azt az utat, amely minden valószínű­lített magyar-, német- és szovjet hősi ség szerint a utánpótlás egyetlen útja halottak zöme mind a mai napig az lehetett. Fölfelé haladva a hegyol­akkori, szétszórtan és hevenyészve dalon, számos helyen fölismerhetők ásott sírokban nyugszik. még az egykori lőállások, fedezékek E sírok már rég jeltelenek. A teme- nyomai, mind-mind kelet felé fordí­tást végző szentgyörgymezői férfiak tottan, javarészt a hegymagasság há­ugyan hol puskát szúrtak le fejfa gya- romnegyede tájékán. A csúcs alatti nánt, hol egyszerű keresztet tűztek fej- tisztáson egy nagyobb fedezéket is tői, hol pedig csak a sisakot tették a találtunk, talán parancsnoki állás vagy sírra. kötözőhely lehetett. Az útmenti gép­A puskákat azonban rövidesen be puskafészek-maradványokból ma is kellett szolgáltatni. Magam is emlék- szép kilátás nyílik a völgy keleti olda­szem még az ismételt és egyre szigo- Iára. Akkor - 1945-ben - a fák még rúbb rendeletekre, amelyek végül sta- csenevészek voltak, s kora tavasz lé­táriuminal fenyegették a fegyverrejte- vén, a lomboknak még hírük-hamvuk getőket. A sisakok háborús „műgyűj- sem volt, tehát az állások közötti moz­tők" tulajdonába kerültek. Ma egy ko- gással-utánpótlással igencsak vigyáz­rabeli rohamsisak ára 1.000 Ft felett ni kellett. Erre leginkább csak az éj kezdődik. A gallyakból összeütött pri- leple alatt kerülhetett sor. S ahogy itt mitív kereszt nem maradandó. A sír- szemlélődtünk, az egyik lőállásban hant pedig, ha rendszeresen nem gon- még egy töltényhüvelyt is találtunk, dozzák hamar elenyészik. Egy erdei Dobay erdőfelügyelő úr, aki gyer­sírt pedig hamar eltűnteit a mindent mekként élte túl a világháborút, nagy megújító Természet... szakértelemmel magyarázta, hol vol­Mint fiatal erdőfelügyelő, 1964 tak a futóárkok, ahová az ellenséges nyarán jártam először a szóban levő aknatűz elől bele lehetett vetődni; a területen, de néhány bunkermaradvá- géppuskafészek mögött hol lehetett a nyon kívül semmi sem idézte már a „pihenő", ahol a lőpárbajok szünetei­hajdani események emlékét. A magára ben aludhattak a katonák - pár méterrel hagyott, nem gondozott - mert nem az éberen figyelők mögött; hol s miért gondozhatott! - szamár-hegyi magyar olyan cikkcakos az árok. Ezzel azoda­katonatemetőn győzött a vadon... és a vetődő lövedék megsemmisítő erejét hivatalos agyonhallgatás, meg a „kö- és légnyomását tudták csökkenteni, telező" felejtés. Felejteni ugyan szük- Néhol még dupla géppuska-áll ás séges, de nem szabad mindent elfelej- nyomai is felfedezhetők, tenünk! Furcsa volt elképzelni a békés szep­Nem érdemelnek meg az itt nyűg- temberi tájban, hogy itt, e beomlott vók egy egyszerű, de művészi és tájba fedezékben, szó szerinti élethalál harc illő bronz- vagy kőemlékművet? De folyt, a túlélés minimális esélyével, legalább egy emléktáblát? Néhány szó hiszen az itt harcolókat hátvédként elég volna: hagyták hátra. Talán nekünk is végre n. VILÁGHÁBORÚS büszke népnek kellene lennünk, hogy MAGYAR KATÓNAK üy e n helyeken járva megőrizzük az NYŰG VOHELYE elesettek emlékét - még ha kétes értékű 1945. MÁRCIUS 21. célért áldozták is fel életüket, de mégis csak magyar katonák voltak!... Emlékezzünk és cselekedjünk! Len t a völgyben, pár méterre innét, Most már szabad. Most már lehet! szé p hétvégi házak sora ül a tavak Dobay Pál partján. Tulajdonosaik közül, de a hor­gászok közül is vajon hányan tudják, mi történt itt 1945 tavaszán?... A helyszínen járva Visszafelé jövet az egyik lőállásban érdekes „ereklyére" bukkantunk: egy Dobay Pál azonban nem csak írást számos lyukkal átütött ónlemezekből hozott, hanem biztatott, nézzük meg a forrasztott töltényes dobozra. Első pil­helyszínt. lantásra látni, ezek nem golyóütötte A Kis- és Nagy-Szamár-hegyet el- nyomok, hanem aknaszilánkok által választó úton fölkaptatva hamar elér- ütöttek. Ránézve, némi fogalmat al­tük azt a helyet, ahol aszentgyörgyme- kothattunk arról, mi is történt itt majd zei visszaemlékezők szerint a legtöbb ötven esztendeje, magyar katonát eltemették, mintegy Talán most már elmondhatnánk itt száz-százötvenet. Azért itt, mint Do- egy requiemet március 21-én. Talán bay úr magyarázta, mert a két Szamár- valóban érdemes volna - Búbánati ta­hegyről az ellenséges tűz elől ide hú- vaktól tízpercnyi járásra-egy-egyem­zódtak, itt reméltek menedéket a leg- lékoszlopot állítani - önmagunk meg­többen. becsülésére. A vékonyabb fákkal és bozóttal be- Sebő József Kultúrált, tiszta környezetünkért... Városunk történelmi és kultúrá- polgármesteri hivatal kezdemé­lis értékeihez, milliós idegenfor- nyezésére a polgármester és a vá­galmához, érseki-székhely adott- ros oktatási intézményeinek igaz­ságaihoz képest közterületeink gatói három évre szóló megállapo­parkjainak, temetőinek nagy része dásokat kötöttek és kötnek közte ­méltatlanul elhanyagolt, gondo- rületek gondozására. Ebben a zatlan. Ez a helyzet évtizedek óta diákság folyamatos közhasznú visszatérő gond, a jó érzésű lokál- társadalmi munkával egy-egy patrióták panaszos észrevételei- konkrétan meghatározott közterii­nek tárgya. let gondozását vállalja, a polgár­Ebben az évben valami meg- mesteri hivatal pedig a technikai mozdult, valami változott. A feltételeket biztosítja. Eddig közel Mindszenty temetést és a pápalá- évi 3000 óra közhasznú munkára togatást megelőző hetekben - min- történt megállapodás, denki láthatta - korábban nem ta- Az alábbiakban közreadjuk a pasztalt nagytakarítás folyt. A köz- város lakosságát széles körben tisztasággal hivatásszerűen foglal- foglalkoztató belvárosi temető és kozók mellett népes diákcsopor- környék folyamatos gondozására tok tűntek fel, parkokat, közterüle- vonatkozó megállapodás szöve­teket, sétányokat, temetőket taka- gét. A Temesvári Pelbárt Ferences rítottak. 2500 diák mintegy 13000 Gimnázium példaértékű vállalko­munkaórával dolgozott. Jórészt zása bizonnyal további munkára ennek köszönhetően városunk ösztönzi városunk intézményeit, olyan tiszta lett, mint korábban ta- szervezeteit és lakóit, hogy kultú­lán soha. rált, tiszta köznyezetben élhes­Jó lenne, ha a tisztaság állandó- sünk! sulna, s nem csak egy-egy kam- A polgármesteri hivatal pány idején tapasztalnánk. Ezért a tervcsoportja MEGÁLLAPODÁS a belvárosi temető, kálvária és kijelölt sírok folyamatos gondozásáról A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium igazgatója és Esztergom város polgármestere az alábbi megállapodást kötik: 1.) Á Ferences Gimnázium vállalja: - azújramegnyitásra került belvárosi temető elhanyagolt útjainak és közterületeinek takarítását és folyamatos gondozását; - a temetőhöz csatlakozó kálvária útjának és a kápolna környékének rendszeres gondozását; - szakértő által megjelölt gondozatlan, elsősorban egyházi szemé­lyiségek síremlékeinek ápolását. 2.) A városi önkormányzat és Polgármesteri Hivatal vállalja: - szükség szerint kéziszerszámokat biztosít, helyszínre szállítással - az összegyűjtött hulladék és szemét elszállításáról gondoskodik; - a helyszíni művezetésről szükség szerint intézkedik. 3.) A fentiekben részletezett munkálatokat az iskola öntevékenyen szervezi és végzi. A vállalt tevékenység irányadó volumene évi 5000 óra (diákság fizikai munkája, felügyelő tanárok munkaideje, szervező és előkészítő tevékenység ideje). 4.) Ezen megállapodás 1991-1992-1993. évekre érvényes. 5.) Aláírók megállapodnak, hogy a vállalt munkát évente két idő­szakban, tavasszal és a halottak napja előtt végzik. 6.) A temető gondozásához közreműködő segítséget ajánlott Hor­váth György képviselő, a Temetkezési Vállalat heiyi vezetője, Hor­váth István múzeumigazgató és a Városgazdálkodási Vállalat igazga­tója. Jelen megállapodás aláíróit az a szándék vezeti, hogy a hosszú ideje lezárt temető újranyitásával az elhanyagolt környezetet kultúrálttá, gondozottá tegye, ezzel a temető állapotára érzékeny lakosságot szol­gálja, fokozott temetőgondozásra ösztönözze. A Gimnázium tevékeny közreműködése a diákság számára a város jobb megismerését segíti, a városhoz kötődést fokozza, a munkára nevelés és a kegyelet érzése szempontjából is hasznos. Ez a megállapodás nem érinti a Gimnázium által szokásosan végzett egyéb közhasznú társadalmi tevékenységet. (Idősek gondozása, parká­polás, egyéb közérdekű munka) Esztergom, 1991. szeptember 17. Reisz Péter Dr. Könözsy László igazgató polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents