Esztergom és Vidéke, 1991

1991-10-15 / 39. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1991. OKTÓBER 15. 39. szám ÁRA: 19,50 Ft" Esztergom munkás, paraszt, értelmiségi és honvéd küldöttei megválasztották a Nemzeti Tanácsot. . BALH ISTVAN F.RÖSSY MIKLÓS 1 FOGARAS1 KAROLY gazdálkodó FIA LA JÖZ8EF gazdálkodó GÁBOR KAROLY SporUrntermelfl 1 HORVÁTH KALMAN 1 KISS LASZLO Siertxámgépgyár lfj T KOROMPAI MIHÁLY VendAflil.'i 1 KOSS1K KORNÉL KMümrgcIkk V. IZES FERENC gazdálkodó BEBÖK 8ANDOK gazdálkodó dr. BÍRÁK! ISTVÁN 8ZALAV FERENC Unár L DEJCZÖ ISTVAN SzeraiAmiéptryár *A»uA JÖZ8EF kUlparos VARGA SÁNDOR 4rmHl«r ZSfiClU LASZLO Sicr»i4kni«éi>gyár rabadság flgyéhes dr. SIR AKI ISTVAN i NEMZETI TANÁCS 1 i legjobb erfimliö* ISTEN ENQEM ÜGY SEGÉLJEN I A Megyei Levéltár őrzi ezt a röpcédulát is; a Nemzeti Ta­nács tagjainak esküjét is tudat­ta a várossal 1956 RENDEZVENYEK OKTÓBERI FORRADALMUNK TISZTELETÉRE 1991 22-én - 17 órakor a Szabadidő Köz­pontban, a Babits-klub emlékestje -18 órakor a Megyei Levéltár­ban (Vörösmarty u. 7.)rendezett dokumentum-kiállítá s megnyitó­ja 23-án -15,30 órakor a városháza előtt: ünnepélyes zászlófelvonás Közreműködik a Balassa Bálint énekkar -17 órakor a Szabadidő Köz­pontban az Esztergomi Művészek Céhének bemutatkozó kiállítása Megnyitja: dr. Mucsi András művészettörténész 26-án -16,15 órakor a városháza előtt: zászlóünnepség, fáklyagyújtás Közreműködik: dr. Bády István, az 1956-os esztergomi Nemzeti Tanács elnöke, valamint a közép­iskolák diákküldöttei, a Zeneisko­la fúvósai és a Monteverdi kórus -16,40: Emlék-menet a Sötétka­puhoz -17 órakor a Sötétkapunál: váro­si ünnepség, emléktábla-avatással Beszédet mond: Szalay Ferenc, az esztergomi Nemzeti Tanács el­nökségének tagja és Mécs Imre, országgyűlési képviselő, a TIB el­nökségének tagja Közreműködik a Monteverdi Kórus Találkozók a Babits Mihály Városi Könyvtárban 1956 forra­dalmának részvevőivel: 26-án, 18,30 órakor Mécs Imré­vel 30-án, 18 órakor Eörsi István íróval Az a bizonyos busz, amelyet néhány perc múlva, a Sötétka­punál, tankágyú lő szét.. Az itt közölt levelet Mucsi András művészettörténész nemrégiben találta meg a címzett, Marisa A Iqjos hagyatékában, aki 1951-től 1972­ig városi könyvtárunk vezetője volt, egyetlen rövid megszakítással. 1955-56-ban ugyanis a Hadtörténeti Múzeumban vállalt állást, Buda­pesten. Esztergomi tanár-barátja, Dévényi Iván ide címezte levél-be­számolóját, amelyben összefoglalja friss értesüléseit a 35 év előtti októbervég helyi eseményeiről. Alevelet - néhány nevet csak kezdőbetűkkel Jelezve - Dévényi Ivánné szíves hozzájárulásával adjuk közre. /N.T J Kedves Lajos, - megírom ezt a le­velet és feladom, bárha nem tudom, mikor indul meg a vasúti és postai összeköttetés Pest és Esztergom kö­zött. De remélem, nemsokára meg­kapod soraimat. Az átalakulás itt is lezajlott. Meg­alakultak az új szervek, erről néhány röpcédulát mellékelek. Dr. Bádi Ist­ván lett az új nemzeti bizottság veze­tője. Egyelőre még sztrájk van, mert a Nagy Imre-féle "kabinet" összeté­telével nincs megelégedve a város, úgy látszik, sokallják a 3 kommunis­ta államminisztert! Nagy Imre, Los­sonczy Géza, Kádár. Ugyanakkor a többi pártok delegátusaival /Erdei, stb./ sem igen lehetünk megeléged­ve. Tehát amíg a választásokat nem írják ki és egyéb garanciákat nem kap a lakosság, hogy az egypárt­rendszer nemcsak papírforma sze­rint, hanem valóban megszűnik, sztrájk van egész Dunántúlon, Mis­kolc vidékén, és a Duna-Tisza-köze déli részén /Baja vidéke/. Múlt pénteken, október 26-án saj­nos szomorú események történtek a városban, sok halálos áldozattal. A felkelő tömeg elfogalalta a városhá­zát, megverte S-t, keresték Sz-et és Sz-nét, hogy őket is megverjék, és utána kiszabadították a politikai foglyokat. Ezután a fegyvertelen, de hatalmas tömeg a Sötétkapu felé in­dult, hogy fegyvert kérjen a magyar szelőtték a városházát is, és a Szent­háromságszobrot. IA Városházán ugyancsak fegyveres forradalmárok voltak J Evvel a pénteki harccal sze­rencsére a vérontás végetért. A kö­vetkező napokban azután a katona­ság is teljesen átállt, és közösen a fegyveres civilek, rendőrök és kato­nák. tartják fenn a rendet. Víz, vil­lany, kenyér, zsír, hús van, az espres­so nyitva, tanítás nincs. A harangok szólnak minden templomban, egy­két nap múlva várják Mindszentyt. Szolárék jól vannak, gyakran össze­jövünk. Svarcz Pali elutazott vala­hová, teljesen feleslegesen, mert S . és Sz-ék kivételével senkire sem dü­hös a nép. Horváth Klára a helyén van, Márton Pista is, Szedmernek sincs kutyabaja, a vörös Pálmainak OKTÓBERI LEVÉL, KÉLT ESZTERGOMBAN, 35 ÉVE katonaságtól. A honvédség politikai tisztjei ágyúval /tankból/ és gépfegy­verekkel lövettek a lakosságra, kb. 20 halott, és nagyon sok sebesült. Meghalt Juhász Anna tanítványom, Homor Ottilia, Anci tanítványa, 9 sportárugyári ifjúmunkás és ifjú­munkásleány, és még mások is. Dél­utánra a feldühödött tömeg vala­honnan fegyvereket szerzett, és meg­támadta a katonaságot. Kivonultak a tankok, és összelőtték a Fürdőszál­lót ágyúval, ahová bevették magu­kat a fegyveres felkelők. Azután ösz­se, Lányi ügyésznek se. M. L.-ék is begyulladtak, ki se mozdulnak ott­honról. Viszont Halász Margit na­gyon aktív, résztvett a szovjet-elle­nes tüntetésekben, vért adott a sebe­sülteknek, stb. Bébi is megvan, Ko­pányi Imre nemzeti tanácsnok lett, Borbély Gyurit is látom. Az óvatos polgárok és értelmisé­giek félnek, hogy visszajönnek Ge­rőék, Rákosiék, és visszautasították a nemzeti tanácsnokságot. így D. főmérnök, M. Gy.-ka és mások is. Sajnos, újság itt nincs. Idánként repülőgépről szoktak Szabad Népet szórni, de már néhány napja abba­hagyták. Rádióm nincs, vagy apres­sóban, vagy a házigazdámnál hallgatom. Még egy kedves apróság: Paczal lázas forradalmár és agitátor. Fes­tői rongyokban, szakállason járja a várost, gyújtogat, mint egy őrjöngő dervis. Lajosom, - remélem jól vagy és Pistáék is. Amint megindul a vasút­járat, pere haza, vagy ha nem tudsz egyelőre jönni, írd meg, hogy mit küldjek el Neked. Sokat várok szellemi és művészeti téren ettől az átalakulástól. Remél­hetőleg ugyanolyan pezsgő, moz­galmas irodalmi, képzőművészeti erjedés fog megindulni, mint ami­lyen 1945-től 1947-ig, 1948-ig volt. Képzelem, hogy absztrakt és szür­realista barátaink mennyire örülnek ennek a nagy változásnak. Itt jegy­zem meg, hogy Peyer Károly sze­gény nem élhette meg ezt a nagy fordulatot, mert éppen a felkelés kezdetekor New Yorkban 76 éves ko­rában meghalt. Kedves Lajosom, - a viszontlátá­sig nagyon sok szeretettel ölellek: okt. 31. szerda

Next

/
Thumbnails
Contents