Esztergom és Vidéke, 1991

1991-09-06 / 35. szám

2: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Vendégeink voltak Pétervárról... (Folytatás az 1. oldalról) - Hogyan jutottak el hozzánk, Esztergomba? - Velichko Alexander: - A péter­vári filmstúdióból jöttem és filmet szeretnék készíteni Esztergomról. Úgy tudom, Esztergom nemcsak szép város, hanem kulturális cent­rum is; másrészt a tanítóképző fő­iskolán filmes szakembereket is képeznek, ezért jöttem ide. A mi főiskolánkon úgyszintén van ilyen képzés. Ezekben az át­meneti időkben mindenki új kap­csolatokra törekszik, vagy a meg­lévőket akarja új alapokra helyez­ni. Nyilvánvalóan a szívélyes esz­tergomi fogadtatás is gyü­mölcsözni fog. A személyes kap­csolatot számunkra itt dr. Süveges Mihály jelenti. Szeretnénk kihasználni a sza­badság adta lehetőségeket szabad gazdasági alapokon való vállalko­zások formájában. Erre törek­szünk, legyenek ezek akár turisz­tikaiak , avagy gazdaságiak. - Albinas Visockis: - A mi poli­tikánk: nyitni a világra, a más kul­túrákkal való megismerkedés. Két éve, amióta rektorhelyettes va­gyok, számos külföldi kapcsolatra tehettünk szert Skandináviában, Franciaországban, az Egyesült Államokban... E kapcsolatokat elsősorban a „táboron" kívüliekkel kell szor­galmaznunk, de a volt szocialista országokkal való kapcsolat is kulcskérdés. Sorsunk sokban ha­sonló, így jobban ismerjük egy­mást. Önök korábban megkezdték a reformokat, ezért tapasz­talatcserére is jöttünk. Az egyete­mek és főiskolák közötti kapcso­latfelvétel ennek lényeges lánc­szeme. Itt megállapodtunk, hogy egy­más tanácskozásaira szakem­bereket küldünk. Most Horváth Piroska tanárnő jön hozzánk föld­rajzi témájú előadást tartani. Az egri tanárképző főiskolával már kialakult egy ilyen kapcsolat, de az esztergomi főiskola alapkép­zést ad, és ebből is van mit átven­nünk. Diákjaink számára pedig kölcsönös részképzést teszünk le­hetővé. - Milyen hasonló vonások fi­gyelhetők meg a magyar és a lit­ván nép történetében? - A sors úgy hozta, hogy a Bát­hory István által 1579-ben alapí­tott egyetemet végezhettem el. Akkor Nagy Litván Hercegség néven voltunk ismertek. - Szemé­lyes kutatási területem a XIX. szá­zad értelmisége. Az írásbeliség­ben állandó nyoma van Magyaror­szágnak. 1848-ban mint a szabad­ság jelképe váll ismertté Magyar­ország. A beszélgetés e pontján Visoc­kis úr hirtelen témát vált: - Szá­momra, mint iskolásnak, az első politikai leckét 1956 adta. A ma­gyar forradalom hallatán először láttam apámat sírni. Iszonyú volt hallani a rádióban, hogy az orosz tankok alatt magyar vér folyik. Ez az élmény egész életemre megha­tározó máradt. Amikor itt, Magyarországon, 1956 halottait újratemették, akkor mi Litvániában „igazi" halottakat temettünk. Morálisan nagyon sokat jelen­tett az a néhány teherautónyi segít­ség, amit tavaly a blokád idején kaptunk, mégha az jelképes is volt. Ugyanis a külföldi segélyek jó része a lezárt szovjet-lengyel határ miatt nem érkezett meg hoz­zánk, de a magyaroké, Ukrajnán keresztül, igen... Sebő József Egy ősesztergomi vezérgondolatai - Bizonyos, hogy Ádám és Éva esztergomi volt. - Esztergom földje múlttal trágyázott, csak elfelejtettek ül­tetni beié. - A XX. század nem volt jólne­velt: a városon kívül csavargott. - A következő évszázad Eszter­gomé. - Esztergom a kultúrák ke­resztútján fekszik - rendre le is gázolták. - Különös ismertetőjegye: M.S. (Mester). - Ősesztergomi az, akinek már az unokája is itt öregedett meg. - Esztergomi az, akit a ha­rangzúgás nem zavar - csupán elaltat. - Esztergomban híresek a bibli­otékák, csak mi nem ismerjük őket. -Ősesztergomi az, aki szereti az ősöket fölhánytorgatni. - Esztergomi az, aki összeke­veri a templomokat. - Bizonyos, hogy nem Delfoj a világ köldöke, hanem Esztergom. - Bizonyos, hogy a városvédők nem szűnnek meg soha - legfel­jebb az egyesületük. - Szenátoraink különös anyagból vannak gyúrva; de jó, ha időként gyúrjuk is őket. - A polgármester legény a gá­ton. De tud-e úszni? - A városháza az az épület, amit Vak Bottyán visszakér. - A városháza az, amit nem csak mi kerülünk, ha lehet - Vak Bottyán is hátat fordít neki. - Ha Esztergom nem megy a Vatikánhoz, akkor a Vatikán jön Esztergomhoz. - Békepapok - ha voltak is ­elrepültek. - A Zöld Ház homlokára: így múlik el a világ dicsősége! - Esztergomi igeidők: régmúlt, elbeszélő múlt, közelmúlt. - A bűvös vadász neve: Bam­berg; a hamvas szűzé: Esztergom. - (István + Gizella) + 1000 év = (Bamberg + Esztergom) + Eu­rópa. - Nem vitás, Esztergom gyara­podni fog: hozzácsatolták Japánt. - Esztergom félúton van Pilis­marót és Róma között. - Esztergom legfőbb neveze­tessége: a csonkahíd. - Esztergom az a város, melyet a „Barátság" hajó köt össze a tú­loldallal - híd helyett. - Esztergom mostohaapja: sze­retett apánk, Rákosi. - Esztergom: város, melyet a történelem takar. - Esztergom a vizek városa ­volt. - Esztergom az a város, melyet a vízlépcső sem ér el. - Esztergom a maffia városa (is). - Jaj neked, Budapest, ha Esz­tergom lesz a megyeszékhely! - Még egy pápalátogatás - és Esztergom világváros lesz. - Esztergomi az, aki a nap min­den szakaszában múzeumban jár, csak nem tartja be a mindent a szemnek, semmit a kéznek elvét. - Bizonyos, hogy Magyaror­szág Esztergomban született. - Esztergom idegenforgalmá­nak legerősebb láncszeme: az ol­csó diákszállás. - Esztergom kórusai világhírű­ek, csak belőlünk hiányzik a dal. - Esztergom az a fiatalasszony, akinek sok volt a nyugati kérője. - Melyik a város legmaradan­dóbb emlékműve? - Minden bi­zonnyal a Kun Béláé. Először elvettek tőle egy utcát, majd egy lakótelepet, még egy rend­szerváltás is elzúgott a feje fö­lött, de ökölbe szorított keze ma is totemoszlop Bánomban! Lejegyezte: S. J. ELKÉSZÜLT Előző számunkban, riport keretében számoltunk be a Magyar Autó­klub Esztergomi Szervezetének építkezéséről. Az azóta eltelt napok alatt Erdős Pál kőműves és villanyszerelő kisiparos, valamint az alvállalkozók pontos, jó munkát végeztek. Megtörtént a berendezések üzembehelyezése is,a Prímás-szigeti te­lephelyről a diagnosztikai szolgáltatás eszközeit mind átköltöztették. Augusztus 31-én nyitott napot tartottak az ügyfelek részére, ami a klubtagoknak ingyenes szolgáltatást jelentett. Köhler Gyula elnöktől tudtuk meg, hogy ez az új műszaki állomás felszereltségében felülmúlja az ország többi 25 szervezetéét. Eszter­gom és vidéke autósai már igényelték ezt a korszerűséget, aminek bekerülési összege elérte a harmincmillió (!) forintot. Azoknak is érdemes lesz felkeresni az állomást, akik eddig a főváros­ba, vagy Tatabányára vitték gépkocsijaikat; a modern, új gépekkel az eddigieknél magasabb színvonalú szolgáltatásra képesek az esztergo­miak! (-osi)

Next

/
Thumbnails
Contents