Esztergom és Vidéke, 1991

1991-08-02 / 30. szám

4: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A hír/lap/ igaz, de... A Pesti Hírlap július 19-i számában egész oldalas riport nyújt afféle körképet Esztergom kultúrális és sport-életének, intézményeinek jelenéről. Címe: A helyzet jó, de nem reménytelen - a riporter ironikus ötlete - jelzi, hogy városunkban sem más a helyzet e téren (vagy : e téren sem más...), mint általában országosan. A kultúra „és környéke" mindenhol hátrányos helyzetbe szorult, a gazdasági kényszerhelyzetek felől szemlélve könynyen tűnik úgy : nélkülözhető, tehát fölös kiadások forrása... A riport interjú alanyai: Móringer Imréné, a Szabadidő Központ gazdaságvezetője, Ortutay András, levéltár igazgató, Végvári I. János festőművész - a csökkenő támogatást és megbecsülést említik, a gondokat sorolják. Negyedikként jómagam is, mint a Kultúrális és Idegenforgalmi Bizottság(KIB) elnöke és a városi könyvtár igazgatója. A Pesti Hírlap országos napilap, ám ehhez mérten kis példányszámban jelenik meg: - feltehetően kevesen olvassák Esztergomban. Érdemes pedig szembesülni e riport tükrével. ( A könyvtár helytörténeti gyűjteményébe ebből a számból több példányt is vásároltunk.) Azonban az újságíró néhány felületességére, tévedésére fel kell hívnunk a figyelmet, éppen azért, hogy ezek ne rontsák a nyilatkozók említette kétségtelen tények és igazságok hitelét. Először az „aprajából". Országos politikai lap riporterének Ulene tudnia - vagy tudomásul vennie -, hogy 1990 óta megyénk hivatalos nevében a városunké is benne van... Hogy az önkormányzati törvény értelmében és a valóságban a szakbizottságoknak köztük a KIB-nek - a polgármesteri hivatal nem fölöttesük, csak egyedül a képviselőtestület. Hogy egy könyvtár sokat megélt igazgatója nem tarthat a csökkenő nyilvántartás veszélyétől, annál inkább a csökkenő nyitvatartásétól.(McTt - esetleg nem futván tovább fűtésre és világításra - kevesebb óraszámban állhatnak a könyvtárhasználók szolgálatára... Bár lehet, hogy ez a nyomdai szedő és a korrektor közös sajtóhibája csupán.) Ami pedig a „nagyját', a tartalomba vágót illeti: - íme, a riport adta sorrendben: 1. Végvári I. Jánossal azt panaszoltatja az újságíró, hogy ez évtől jóval több „lakbért fognak fizetni a műtermeik után" . Nagyon valószínű, hogy a festőművész „szenvedő alanyként" tudja, hogy a műtermek „ a nem lakás céljára használt helyiségek" közé soroltattak: éppen ez volt az új díjszabás jogalapja. (Lakbért nem is emelhettek volna - egyelőre... Egyébként az összegek körül is hiba van: a régi díjak átlagosan 2000,- , az emeltek 6000,ft-ot tesznek ki havonta.) A lényeg persze, igaz: az érintett művészek még április közepén egyeztető tárgyalásra kértek alkalmat a polgármesteri hivataltól - és azóta is várják a válszt. 2. Szintén Végvári mondja el: „ fölszólították, hogy lépjen vissza azon alkotók sorából, akik képzőművészeti kiállítást szerveznek a pápa tiszteletére.Az indok: V. az MSZMP tagja volt." A riporter (a festő?) nem árulja el, hogy ki(k)től eredt a felszólítás. A szövegkörnyezet azt is sugallhatja, hogy a városi önkormányzat valamely szervétől. Legjobb tudomásom szerint egyáltalán nem onnan. Velem azt mondatja a riporter, hogy a városi kultúrális és sport intézményeknek „ nincs semmiféle előirányzott költségvetése fenntartási és működési kiadásokra." Természetesen én költségvetési előirányzatokról beszéltem, amelyek - ugyancsak természetesen - idén is vannak. Létezésüket furcsa lett volna tagadnom, hiszen képviselőként is bábáskodtam a születésük körül... Amiről tényleg beszéltem: hogy az igencsak csenevészre sikeredett „ gyermek" vajon ellenállóképesnek bizonyul-e az inflációval Egy találkozó érdekében egészítjük ki Sz. M. pénzbe nem vagy alig - kerülő „ apróságait" (lásd a 3.oldalon) a következővel. A lehetséges találkozó egyik résztvevője: Liszt Ferenc, aki szobor-alakban öt esztendeje - 1986 augusztus vége - óta „ várakozik" a róla, illetve az újabban ismét Pázmány Péterről elnevezett utcák sarkán. Sajnos, szinte teljesen elrejtőzve, láthatatlanul, mert az utacasori fák lombja zöld falakkal és tetővel építette körül. (Díjaznánk azt az esztergomi polgárt, aki pontosan emlékszik: a szoboravatás óta hányszor vágták az ágakat? Egynél többször vagy kevesebbszer!... Es az előbbi -di jobbik- esetben mikor utoljára?...) Tudjuk, hogy Liszt Ferenc számos kiváló művet alkotott az egyházi zene körében is, közöttük azt az ünnepi misét, amellyel 1856- ban a Bazilikát felavatták. (Helyi tiszteletre - utcanévre, szoborra - is ez érdemesíti őt elsősorban.) Mindemellett ő is hosszú ideig az „ örök város" lakosa volt, s hű fia a katolikus egyháznak, aki a kisebb papi rendeket is felvette. - Miért ne találkozhatna tehát azzal a másik jelentős személyiséggel, aki most, augusztus 16-án ezen az útvonalon érkezik, hogy autójával a Bazilika irányába forduljon?... E kiemelkedő látogatás alkalmát felhasználva, az önkormányzat - nagyon helyesen - talált rá pénzt, hogy a Sobiesky-emlékművet visszaállíttassa eredeti helyére, Medgyessy Ferenc lovas Szent István-szobrát pedig megfelelőbbhelyre, a Várhegyre telepítse át. Hátha telne - a remélt találkozás érdekében - egy fürészes ember egy-két órás munkájára is?... Amit (elgondolni is gyönyörű!...) ha ezentúl évente megismételnének, netán az egyszerű turisták és városlakók is randevúzhatnának a szóborral. Esetleg a szobornál, egymással. Akár nap mint nap. Mert akkor - nevezetes tájékozódási pontként is - látható és szemben, amely keményebb szigorával a második félévben fenyeget (lásd: energiaárak emelése) - már helytállóan olvasható a cikkben. 4. Én nem mondtam, hogy a könyvtári éves tagsági díjakat a háromszorosára emeltük. Ezt az újságíró számíthatta ki valahogyan (lelke rajta.!.). Én ugyanis még a kényszerű év eleji intézkedéskor kiszámítottam, hogy a hatszorosára. (Most 60,- illetve 30,ft.) Ezúton is köszönet hűséges olvasóink megértő támogatásáért. Amiről többet majd lapunk egy másik számában. Nagyfalusi Tibor íl VÁRSZÍNHÁZ MŰSORA: ^ - aug . 9., 10 -én 20,30 órakor Karol Wojtyla: AZ ARANYMŰVES BOLTJA - aug 16 - án 21 órakor JÉZUS KRISZTUS SZUPERSZTÁR - aug. 17-én 20,30 órakor MOZART - EST Évadzáró hangverseny az ESZTERGOMI SZIMFÓNDCUSOK és a BAI.ASSA BÁLINT ÉNEKKAR közreműködésével A Várszínház vendégjátéka a FÜRDŐ SZÁLLÓ TERASZÁN - aug. 15 - én 20,30 órakor ARBEAU HISTORIKUS TÁNCSZÍNHÁZ (XV-XVUI.századi táncokból) Bemutatják: az ARBEAU Historikus Táncegyüttes és a LASSUS Énekegyüttes megtalálható lenne. „ Az esztergomi Liszt Ferenc, szemben a Bibliotékával"... Szoborként csak úgy mellesleg - a legsikerültebb műalkotás városunk közterületein. Marosits Ferenc szobrászművésznek köszönhető. (új vár 0 MIÉRT NINCS ESZTERGOMRÓL FOTÓALBUM? Külföldről érkezett sportbarátaink töltöttek négy napot Esztergomban. Mi, vendégfogadóként, esztergomi fotóalbummal kívántunk elköszönni tőlük. Bejáratos vagyok a könyvesboltba, roskadásig rakott polcokat látok bennük, ezért - Jó szokás" szerint - az utolsó pillanatra hagytam a beszerzését. Döbbenetemre, sehol nem találtam Esztergomról szóló fotóalbumot! Miért nincs? - kerestem meg Balla Andrást, és tettem neki szemrehányást. - Nem elsőként jöttél ezzel a kérdéssel! Már-már bántó számomra ez a dolog. Érettségiző diákok, főiskolások, kultúrális csoportok keresnek fel, hol a lakásomon, hol a műteremben, hogy csak egy példányt adjak korábbi albumomból. Nincs! Nekem sem maradt belőle! 1985 karácsonyán jött ki 12 ezer példányban, és rá egy évre elfogyott. E sikeren felbuzdulva, nekiláttam a város teljes életét átfogó, minden évszakban készített képek rendezéséhez. Színes felvételekkel tulajdonképpeni vallomásomat adtam Esztergomról. Tizenöt év munkáját öleli át. 1988-ban a Corvina kiadóval szerződést kötöttem, új, színes fotóalbumra. Rá egy évre együtt volt a képanyag és a szöveg is. Úgy volt, hogy rövidesen meg is jelenik, aztán a rendszer-változás homálya takarta. A régiek már nem, az újak még nem foglalkoztak vele a városházán. Az angol, német és magyar szövegű könyv kiadása 15 ezer pédányban 5,5 millió Ft-ba kerülne. A Corvina hajlandó lenne ebből 4 milliót invesztálni, ha az önkormányzat is előlegezne mésfél milliót. Ezt az összeget - amegjelenés után - fotóalbumban kapná vissza. Egy olyan, történelmi-kultúrális értékekben gazdag városnak, mi

nt Esztergom, amelynek nemzetközi kapcsolatai is egyre bővülni fognak, rendelkeznie kell ekkora - akár több évre is elegendő - ismertető, népszerűsítő készlettel. 1991 jelentós éve városunknak, világraszóló események színhelye. Az a reményem - a kiadóval együtt - hogy végül is a pénz meglesz az események költségvetéséből, és átutalásra kerül. Amennyiben erre rövid időn belül sor kerül, úgy karácsonyra az album megjelenhet. A turistaszezon városunkban is egyre jobban kitolódik. Nemcsak művészi, hanem üzleti szempontok szerint is válogattam be képeket. Amolyan turistacsalogaíónak, hogy erre is megnyerjük őket: máskor is jöjjenek, és minél több időt töltsenek Esztergomban! - mondta Balla András esztergomi fotós, a Fotóművészek Országos Szövetségének elnökségi tagja, a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának vezetője. (Pálos)