Esztergom és Vidéke, 1991

1991-07-19 / 28-29. szám

8: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Pappné Muzslai Zsitva Ágnes hívta fel a figyelmemet a Szabad Esztergom 1947. február 16-i számában megjelent névsorra. A közlés nem volt ismeretlen, de a levéltár egy polgármesteri irategyüttesből állította ki a hadifogságotbizonyító másolatokat, mivel a magyar jog a hivatali írott forrásokat mindig többre értékelte, mint a sajtóközleményeket. A királyi törvényszékek 1920-1921-ben például a munkástanácsok tagjai elleni perekben nem fogadták el bizonyítéknak a korabeli újságok közleményeit. A Szabad Esztergom közleményét végigolvasva kiderült, hogy a névsor a Külügyminisztérium listája alapján készült, 133 közlegény, 25 altiszt, 46 tiszt és 51 levente nevét tartalmazza, összesen 255 főét. Az előzmények közismertek, a Vörös Hadsereg sok „hadifoglyot" zsákmányolt Magyarországon. Kovács Imre így emlékezett erre: »Az orosz tábori csendőrök nagy kedvteléssel vadásztak férfiakra. Ha az illető se fasiszta, se kiöltözött katona nem volt, akkor munkára kellett: kicsi robot! Magyarországon 1945 tavaszán legalább egymillió embervolt „hadifogságban ".« Tudjuk, hogy asszonyok, lányok tízezrei is megjárták a „hadifogságot". Esztergom városából is sok százan nem a hadiesemények során, katonaként kerültek a Szovjetunióba. A hadifoglyok ügye központi kérdés volt, így kezelte Nagy Ferenc kormánya is, amely 1946-os moszkvai útja során felvetette ezt István megbízott polgármester aláírásával már két nap múlva dobolták ki a hirdetményt! Az elkészült és kiegészített jegyzéket több fórummal is el kelleU fogadtatni. De be kellett szerezni a szükséges űrlapokat is, amelyeket a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság rendelete alapján kellett kitölteni. A jegyzékeket minden esz„A Szovjetunióban levő hadifoglyok jegyzéké"-hez a kérdést. A Vorosilowal folytatott előzetes megbeszélésen Nagy Ferenc miniszterelnök kijelentette: „Megmondottam, hogy számunkra legfontosabb a Szovjetnek a magyar békecelok támogatására való megnyerése. Fel fogjuk még vetni a jóvátételi fizetéseknek legalább időbeli enyhítését, s hadifoglyok hazaszállításának kérdését..." A tárgyalások következménye volt, hogy a Külügyminisztérium megkapta a hadifoglyok listáit. A hivatalos aktát Esztergom város polgármesteri hivatalában 1947. január 28-án iktatták, s dr. Uády tergomi politikai párt, a szakszervezet, a nemzeti bizottság, a rendőrség véleményezett. így készült el a végleges jegyzék. A példa kedvéért álljon itt két vélemény: Polgári Demokrata Párt: „... a hadifoglyok hazahozatala tekintetében nem csak hogy kifogást nem emel, hanem most már a béke megkötése után nemzetgazdasági és ország újjáépítésben való bekapcsolódás szempontjából szükséges, hogy hadifoglyaink mihamarább hazakerüljenek övéiékhez, szeretetteikhez." Nem kell kommentár az MKP állásfoglalásához sem: „Alulírott Szabó László esztergomi lakos mint a Kommunista Párt Nemzeti Bizottsági kiküldött tagja kijelentem, hogy a Nemzeti Bizottság azon javaslatát, mely szerint négy személy politikai megbízhatósága ellen a Nemzeti Bizottság kifogást emel - oda módosítom, hogy a hadifoglyok hazahozatalára vonatkozó névjegyzékben semmi észrevétel se tüntessék föl, ezen négy személy ellen sem." 1947. május 13-án a Külügyminisztérium 354 személyről készített nyilvántartást vett át, amelyet a tisztek külön listája követett összesen 400 ember szerepel a polgármesteri hivatal, a közgyám által öszszeállított listákon, s valószínű, hogy ez sem a teljes lista. A munkák során az eredeti - a Szabad Esztergomban is megjelent és most hasonmásban közreadott - névsor külügyminiszteri példánya elkallódott, feltehetően a hónapokig tartó helyi munka során kerül ki a polgármesteri aktából. Megindítottuk a kutatást az eredeti névsor után, mert szeretnénk majd egy végleges és teljes listát összeállítani. Ortutay András A Magyar Közlöny 1991. július 11-i számában megjelent az 1991. évi XXV. törvény az állam által az állampolgárok tulajdonában okozott károk részleges kárpótlásáról. A törvény 1991. augusztus 12-én lép életbe, de végrehajtásának módjáról, a kárrendezési hivatalok felállításáról még kormányrendeletek fognak intézkedni. Esztergom és a volt dorogi járás községeinek lakosait az Esztergom és Vidéke hasábjain arról szeretnénk tájékoztatni, hogy levéltárunk milyen segítséget tud nyújtani a jogosultságot biztosító iratokról való másolatok kiállításával kárpótlási igényük alátámasztásához. A törvény az ingatlanokban, termőföldben, vállalatokban stb. szenvedett károk részleges kárpótlására vonatkozik. Az üzemek államosítása, egyes vállalatok, kisipari műhelyek felszámolása tucatnyi rendelkezés alapján történt, amelyek általában országos hatáskörű szervezeteket, minisztériumokat bíztak meg a feladat végrehajtásával. Ezek iratanyagát természetesen nem a helyi levéltár őrzi, így csak felvilágosítást tudunk adni, hová lehet fordulni. Más a helyzet a házak államosításával, amelyeknek nagy többségére 1952-ben került sor, a 4. sz. törvényerejű rendelet alapján. Az államosítási listákat a helyi hatóságok, tanácsok készítettek elő, s az államosítás tényét a helyi telekkönyvben vezették keresztül. Esetünkben itt az Esztergomi Járásbíróság mint Telekkönyvi Hatóság végezte el a feladatot. A termőföld tulajdonjoga nagyon sokféle módon változhatott meg. Sor kerülhetett állami kisajátításra, „földfelajánlásra", termelőszövetkezeteknek való átadásra, termelőszövetkezetekbe való bevitelre stb. Ezeknek a változásoknak általában volt írásban megformált dokumentuma: kisajátítási határozat, földfelajánlási jegyzőkönyv stb. Ilyenek találhatók az egykori Komárom Megyei Tanács, Dorogi Járási Tanács, Esztergom Városi Tanács egyes osztályainak iratanyagában. A tulajdonosváltozást, hasonlóan a házas ingatlanokhoz, itt is átvezették a telekkönyvbe. Egy általános megállapítással kell folytatni tájékoztatónkat: a levéltárban őrzött régi telekkönyvi anyagban, de semmiféle levéltári kimutatásban nem szerepel olyan adat, amely egyértelműen és könnyen kikereshetően tükrözné akár az 1947-es állaootoLevéltári tudnivalók a kárpótlási törvényről kat, akár a törvényben szereplő 1949. június 8-i helyzetet. Aki tehát a levéltárhoz fordul (személyesen hétfő, szerda 8-16 óra: Esztergom, DeákFerencu.2., írásban 2501 Esztergom, Pf.:51 megcímzett és felbélyegzett levélborítékkal) az a saját adatain kívül adja meg az egykori tulajdonos pontos nevét, akkori lakcímét, a keresett ingatlan lehetőleg pontos adatait (például egykori betétszám, helyrajzi szám, telekkönyvi iktatószám, dűlőnév stb.), a szenvedett kár módját (tehát államosítás, földfelajánlás stb.) időpontját. A felvett adatok alapján a rendelkezésünkre álló nyilvántartásokban - ilyen például a telekkönyvi anyagoknál a települések többségénél meglevő helyrajzi szám mutató (ez nem a ma érvényben levő helyrajzi számokra vonatkozik, hanem az 1960-as évekig érvényben lévőkre), névmutató. A Komárom Megyei Tanács Pénzügyi osztálya anyagaihoz például a korabeli (1950-1956) nehezen kezelhező és sokszor hiányos iktatókartonokhoz névmutatót készítettünk. De vannak olyan naev mennyiségű, sok tízezer iratot tartalmazó irategyütteseink is (19501956 között működött földbirtokrendező csoportok) amelyeket szinte darabonként kell átnézni. Ez azt jelenti, hogy azonnali másolatot nem tudunk kiadni, az érdeklődés napján, de hetében sem tudunk választ adni - általában 6-8 munkanapon belül tudjuk elintézni a kérelmeket. Jelenleg a másolatok kiadása az illetéktörvény értelmében illetékköteles, tehát a levéltári másolatokat csak okmánybélyeggel ellátva tudjuk kiadni és hitelesíteni. A szükséges illetékbélyegek értéke laponként 30 vagy 50 Ft, de ezt, és számukat csak az iratok előkészítése után tudjuk megállapítani, amit akkor közlünk. Ugyanígy kell számítani a terjedelemtől függő másolási díjra is. Természetes, hogy a fenti adatok vonatkoznak azokra a károsultakra is, akik ma már nem egykori ingatlanuk településén élnek, hanem bárhol másutt. Mind kárpótlási igényükkel, mind a levéltárat érintő kérelmükkel a KomáromEsztergom Megyei Kárrendezési Hivatalhoz, illetve a KomáromEsztergom Megyei önkormányzat Levéltárához kell fordulniuk. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára