Esztergom és Vidéke, 1991

1991-07-19 / 28-29. szám

3: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Mi lesz a volt szovjet laktanyák sorsa? Ez a Kérdés ma sok esztergomit foglalkoztat. A laktanyák körül már akkor is, amikor még magyar kézen voltak, többször fel-felcsaptak az indu latok. Nézetek ütköztek: kell-e Esztergomban (mint határvárosban) jelentős katonai erőt állomásoztatni? A város egészséges terjeszkedésének mennyire gátja a településrészek közé ékelődött katonai objektumok sora? A második világháború előtti vitákra egyértelmű választ adott a történelem. Magyar katonaság állomásozott itt 1956-ig, viszonylagos békében megfértek egymás mellett a civilek és a katonaság. A laktanyák - legalábbis kívülről - szépek voltak és gondozottak. Különösen azok, melyek a háború előtt épültek. Még munkalehetőséget is biztosította katonaság - ettől is izmosodott meg a korabeli Esztergom(i)-Tábor városrészünk. Magam is emlékszem, 1956. novemberétől hogyan pusztult évrőlévre az elfoglalt hatalmas szeminárium, drótkerítések emelkedtek a Dobogókői úton, tankok, lövedékek szabdalták a Pilis Dunára futó lankáit. Éjszakánként hallhattuk az idegen seregek néha több napig tartó, a „békére készülő" gyakorlatozását. Örökül hagytak ránk hatalmas, lepusztult épületkomplexumokat, százhektárnyi feldúlt, agyonszenynyezett földet. Nem kíméltek semmit! Még saját véreik földbe süppedt, megjelölt sírhantjait sem, - az első világháborús hadifogoly temetőt saját tankjaik törölték el a föld színéről. (Ne feledkezzünk meg e temetőről, ha majd a pusztítást felszámoltuk!) Milliárdos a kár, melyet örökül hagytak. A maximális jószándékot feltételezve is, az embernek az az érzése, hogy a kormányzat e csődtömeg elől mintegy menekülve adja most át (vissza) az önkormányzatoknak azt, amivel maga sem tud megbirkózni. Mit lehet itt tenni? erre kereste a választ Esztergom önkormányzata is. Július 4-én, Balogh Péter alpolgármesterelőterjesztésében tárgyalta az Esztergom-környéki laktanyák sorsát a Képviselőtestület A Kormány hasznosítási irányelvei szerint a szovjetek által kiürített ingatlanok alapvetően lakás, közösségi és gazdasági célú hasznosításra igényelhetők meg. Lakás célú hasznosítás esetén az önkormányzatok elsőbbséget élveznek, nem kell az állam részére térítési díjat fizetniük, ha az adott objektum magyar pénzből épült. Olyan lakások után, amelyeket bizonyíthatóan a szovjetek építettek, a magyar-szovjet kormányközi megegyezést követően kompenzációs összeget kell fizetni. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet 1991. április 24-én az Esztergomi önkormányzat tulajdonába adta az Esztergom-környéki laktanyákat. Ugyanakkor bejelentette: az őrzés addigi költségeit visszamenőleg is kiszámlázza! A sebtében elvégzett felmérések szerint 10 lakó- (vagy lakás céljára átalakítható) épületben - melyek magyar pénzből épültek - 42 db, a szovjet pénzből épült 7 épületben 296 lakás, összesen tehát 338 db lakás van a laktanyákban. Azonban e lakások mindegyike teljes felújításra szorul! (Nem tisztázott hivatalosan, hogy szovjet pénzből épült-e a KECS nevű laktanyarész, melyben még további 39 lakás lenne kialakítható. Közösségi célú hasznosítás esetén az önkormányzatot illetik meg a magyar pénzből épült ingatlanok, s térítés mellett a szovjet pénzből épültek is. Ilyen célra igényelte meg teljes egészében az önkormányzat a Dobogókői úti laktanyákat. Ide a tervek szerint oktatási intézmény kerülne (Kisegítő Általános Iskola és Speciális Szakiskola), továbbá egészségügyi (a Simor Kórház Dobozi M. úti épületéből ide költözne a rehabilitációs intézet): a kertvárosi laktanyakomplexum megigényelt 4 épületében pedig a Simor János utcai szociális otthon nyerne elhelyezést. A gazdasági célú hasznosítás szervezése a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (KVSz) feladata, az önkormányzat bevonásával. A gazdasági hasznosítás nettó bevételéből az önkormányzat és az állam 5050%-ban részesedik. Az ideiglenes hasznosítást is a KVSz végzi az önkormányzatokkal egyeztetve, úgy, hogy az a végleges hasznosítást ne gátolja. Ez esetben a bruttó bevétel 1/3-a illeti az önkormányzatot. (A Dobogókői úti épületekre vonatkozóan már három ilyen hasznosítási szerződést kötöttek.) Mik az Esztergomi Önkormányzat hasznosítási elképzelései, és mik a szükséges tennivalók? Márciusban két francia mérnök érkezett Cambrai-ból, és ingyenesen adta át a laktanya hasznosítások során eddig szerzett tapasztalatot. Egy hétig ismerkedtek az esztergomi laktanyákkal, és vizsgálatuk eredményét a következőképpen összegezték: „A laktanyák területén lévő épületektől rövid időn belül szabadulni kellene, ezzel megoldódnának további fenntartásuk és őrzésük gondjai. így olyan telekingatlan-tartalékot lehetne képezni, mellyel a Város szabadon rendelkezhetne. Ez ... csak egy egész Esztergomra kiterjedő konkrét városfejlesztési program keretén belül képzelhető el." A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is lényegében erre a következtetésre jutott végleges haszosítás csak az adott területre kidolgozott városrendezési terv alapján valósítható meg." A Dobogókői úti területen a mindenre kiterjedő műszaki felmérés augusztus közepére elkészül, míg az esztergom-kertvárosi laktanyák sorsának megnyugtató rendezése már keményebb dió. A terület teljesen csatornázatlan, s ez nagymértékben hátráltatja a hasznosítási elképzelések megvalósulását. A Közúti Beruházó Kft. kapott jogot az ingatlan hasznosítására vonatkozó nemzetközi versenypályázat kiírására, melynek két fő tárgya: az ingatlan apportként történő vállalkozásba vitele, vagy pedig az értékesítése. A versenykiírás tartalmazni fogja az önkormányzat elvárásait: a terület és a térség teljes csatornázása és szennyvíz-kezelési problémáinak megoldása, a terület részletes rendezési tervénekelkészítése, valamint azon funkciók megvalósítása, amelyekre a terület és az épületek egy részét az önkrományzat megkapta (lakások, óvoda, iskola, szociális létesítmények). Az elképzeléssel elvben a KVSz is egyetértett Van tehát önkormányzati elképzelés a volt laktanyák polgári célú hasznosítására. Várhatóan a Dobogókői útiak sorsa oldódik meg elsőként, bár kérdés, hogy az a több száz millió forint mely az oktatási és egészségügyi központ kialakításához szükséges, mikor fog rendelkezésre állni. Esztergom-Kertváros? Lesz-e nemzetközi (mert hazai aligha!) vállalkozó, vagy vállalkozó csoport a kertvárosi koncepcióban megfogalmazott és mintegy másfél milliárd forintra tehető infrastruktúra kiépítésére és az önkormányzat egyéb igényeinek finanszírozására? A Suzuki-beruházás körüli alkudozás figyelmeztető jel, hogy a nemzetközi töke letelepítéséért városok (sőt most már országok!) versengenek; a tőke pedig odamegy, ahol számára a legkedvezőbb környezeti, köztük infrastruktúráik feltételeket biztosítják. Az egyetlen lehetőség, mely javunkra szól: Budapest és a dunai víziút közelsége, de kérdés: elég lesz-e ez a két adottság? Nem MmarkoIunk

w-e túl sokat ahhoz, hogy eleget „fogjunk"?... Talán érdemes lenne megszívlelni a franciák véleményét akik a részleges szanálást javasolták. Véleményükben kimondatlanul is benne volt hogy a rehabilitáció mindig költségesebb, mint az új megépítése, és erre nyugati vállalkozó nem is igen akad. Á lehasznált épületek állaga az évek során csak tovább romlik. Nem lehetne az épületek felhasználható bontási anyagát a lakásra várók listája alapján rövidebb időn belül egyéni vagy társasházak építésére hasznosítani? Természetesen a variációk sora, ha nem is végtelen, még bőven folytatható. Esztergomra a laktanyák átvételével újabb hatalmas gond szakadt! Ha nem lett volna a 40 év, ha nem lettünk volna ugyanennyi ideig egy megye „mostohagyermeke", ha nem telepszik ránk teljes súlyával egy minden pénzt felfaló „szocialista város**, a laktanyák rehabilitációja akkor is hatalmas feladat lenne. így most a múlt örökségét felszámolni és a jövőt építeni egyidőben kell. Koditek Pál Mire fordítjuk a pápalátogatásra kapott 30 milliót? Közismert hogy a II. János Pál pápa által meglátogatott települések állami támogatást kapnak. Esztergom a részére juttatott 30 millió forintot a következőkre fordítja: 1. Helikopteres leszállópálya kiépítése: 0,5 millió 2. Ideiglenes parkolók kiépítése: 0,5 millió 3. Közúti jelzőtáblák és forgalomszabályozás: 2,8 millió 4. Parkgondozási feladatok: 1,3 millió 5. Konténeres illemhelyek elhelyezése: 2,0 millió 6-7. Hulladékgyűjtők beszerzése és kihelyezése, a város nagytakarítása: 4,1 millió 8. Ivóvíz ellátás megszervezése a parkolókban: 0,2 millió 9. Eresé bet park és a Dunapart-oldal rendezése: 0,5 millió 10. Elektromos szerelések, bővítések: 5,1 millió 11. Az egészségügyi szolgálat felszerelése: 1,0 millió 12. Sajtóközpont és „sajtóhíd" létesítése: 0,6 millió 13. Információs anyagok: 2,4 millió 14. Helyreállítások, renoválások: 3,3 millió 15. Út- és járdajavítások: 1,9 millió 16. Egyebek: 4,2 millió Összesen: 30,4 millió Ebből finanszírozta a város a Mindszenty hercegprímás temetése során felmerült költségeket is. Lapunk később részletes tájékoztatást ad a támogatás felhasználásáról. KP