Esztergom és Vidéke, 1991

1991-07-12 / 27. szám

3: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ÉPÍTÉSZET VILÁG­N APJA-'91 (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepség fénypontja a Mária Valéria csonfo-hídon tartott meg­emlékezés és emlékoszlop-avatás volt Dr. Szentágothai János akadé­mikus, országgyűlési képviselő nagy hatású ünnepi beszédét sokan hallottuk, néhány részletét most fel­idézzük: „(...), Itt állunk tehát ezen az egész régió problémáit szimbolizáló he­lyen és az Építészet Világnapja elő­estéjén elgondolkodhatunk azon, hogy mi a mi munkánk - ami József Attila szavaival élve, nem is kevés. Ma valóban az építészet van talán leginkább abban a helyzetben, hogy az elmulasztottak közül a legbán­tóbbakat korrigálja. Egyben a közel­jövő számára kijelöli a lehetséges utakat Itt vagyunk ezen a hazánk korai történelmében olyan kulcsfon­tosságú helyen. Ott, ahol első nagy királyaink először palotátés templo­mot emeltek és egy, a pogány törzsi szervezetből a kora keresténységhez csatlakozó államrendet hoztak létre. A reánk maradt számos képi ábrázo­lás mutatja, hogy ez egyben közös örökségünk legértékesebb darabja, ahol már a legkorábbi időktől fogva aránylag állandó átkelőhelyek vol­tak a Dunán. Feladatunk most hosszabb távlat­ban az, hogy a Várhegy régi épüle­tegyüttesét - a modern archeológiai rekonstrukció, megőrzés és korsze­rű felhasználás elvei szerint - hely­reállítsuk! A Vár alatti városrész számos nagyértékű épületének kon­zerválása, ahol kell helyreállítása és beillesztése egy modern városren­dezési tervbe, egy talán rövidebb perspektívában is megvalósítható terv lehet Ehhez csatlakozhat a mo­dern iparfejlesztéshez szükséges tá­volabbi városrészek ésszerű bein­tegrálása egy korszerű, tágabb kon­cepcióba. Ami azonban a közvetlen jövő el­ső lépése lehet az a volt Mária Va­léria híd helyreállítása!... Az itt csonkán meredő híd két végdaragja felhívás arra a József At­tila-i nagy felszólításra: „Rendezni végre közös dolgainkat". Egy új, demokratikus Európához való csatlakozásunk egy i k alapfelté­tele, hogy borítsunk fátylat végül a dédelgetett nemzeti sérelmeinkre, és teremtsük meg a szabad átjárást a Dunán, nemzeti vagy nyelvi hova­tartozástól függetlenül. Az egészséges áramlás és a helyi kereskedelem a Duna két partja kö­zött, az önálló helyi egzisztenciák és vállalkozások egyik legfontosabb forrása lesz, mindkét ország javára. így válhat majd ez az újjáépített híd valódi szimbólumává a két szom­szédos, évszázadokig jóban-rossz­ban együttélt és a reményünk sze­rint a jövőben is egymás kölcsönös megbecsülésében élő nép közötti kapcsolatoknak. Remélem, hogy Esztergom vá­ros lakói és vezetősége ennek a jövőnek az alakításából majd ki­veszik részüket Ehhez Isten áldá­sát kívánom valamennyiüknek! "­zárta nagy tetszéssel fogadott beszé­dét a világhírű Szentágothai profesz­szor. Eme mondatát eredeti kézírásá­ban ajant közöljük. Pálos Imre U^o. BÁNHIDY LÁSZLÓ FOTÓJA Ezt követően a Pénzügyi Elle­nőrző Bizottság elnöke, Vilmos Péter, az 50 ezer Ft-nál magasabb összegű szerződések véleménye­zésének tapasztalatait összegezte. A bizottság tavasz óta 38 szerző­dést vizsgált, többségéhez módo­sító észrevételei voltak. Vilmos Péter így folytatta: „elsősorban esztergomi iparosokat kell előny­ben részesíteni, mert ők a Város­nak fizetik a jövedelemadót**. Elő­fordult egyes intézményeknél, hogy a kivitelező árajánlatát ész­revétel nélkül fogadták el, melyet még szakértővel sem véleményez­tettek „Találkoztunk olyan szer­ződéssel is, melynek nem volt pénzügyi fedezete!** - mondta töb­bek között az elnök. Általános probléma, hogy a szerződések megszerkesztéséhez az intézmé­nyek, a Polgármesteri Hivatal szakosztályai kevés - elsősorban jogászi - segítséget kapnak. Gyakori eset, "hogy az elvégzett munka műszaki ellenőrzés nélkül kerül átvételre; Vilmos Péter to­vábbi segítségét ajánlotta az intéz­ményeknek. Brassai György kérdést inté­zett Vilmos Péterhez: „A bizott­ság vizsgálta-e a pápalátogatás­ra eddig kiadott megrendelése­ket?" A nemleges válaszhoz dr. Könözsy László további indokul tette hozzá, hogy az idő rövidsége miatt erre nem volt mód, azonban a munkákról készült tételes el­számolást a bizottsághoz hala­dék nélkül továbbítja. A 8-as és 9-es számú napirende­ket összevonva tárgyalták a képvi­selők, melyek a pénzmaradvá­nyok és bevételek alakulásáról és az oktatási, egészségügyi intéz­mények felújítási igényeiről szól­nak. Az előteijesztő Gráff József pü. osztályvezető volt. „Szabad pénzmaradvány nincs!" - kezdte vényes 370 - Ft-os bérlet 400-ra, a helyi és helyközi járatokra ér­vényes, összvonalas bérlet 500 ­Ft-ról 400-ra módosulna. A Gaz­dasági Bizottság a VOLÁN javas­latát nem támogatta, azonban Gaál Andor, a vállalat igazgatója indoklását a képviselők elfogad­ták és az egységes bérlet-ár meg­állapítását megszavazták. Dr. Amon György előterjeszté­sében hallgatta meg a testület az VÁROSHÁZI TUDÓSÍTÁS beszámolóját, de a különböző banki pénzkihelyezésekből szár­mazó kamatok jelentősek. Lehető­ség nyílik az év végéig még várha­tó többletbevételek alapján arra, hogy az intézmények felújítási igényeire 8,92 millió Ft-ot Önök megszavazzanak - mondta Graff József. Nagyfalusi Tibor képvi­selő hozzászólásában jelezte, hogy a közművelődési- és sportin­tézmények költségvetése nem lesz elég az év végéig , és összeg nél­küli igényét ajánlotta a képviselő­társak figyelmébe. A tájékoztatót - melyet élénk vita követett - 6 tartózkodással fogadták el a kép­viselők. Napirend előrehozásával tárgyalta a testület a helyijárati autóbusz-bérletek változásáról készült VOLÁN előterjesztést E szerint az összes helyijáratra ér­Esztergom-Kertvárosi Telepü­lésrészi Önkormányzat feladat­és hatásköréről szóló rendeletter­vezetet, melyet a testület ellenve­tés nélkül, támogatólag fogadott el. Graff József 1991. július 15-től áthelyezését kérte gazdasági ve­zető munkakörbe a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumhoz. E napirendet a polgármester elő­terjesztésében tárgyalta a testület, aki javasolta áthelyezéssel történő távozásához a képviselők hozzájá­rulását. Ezt követően - polgármes­teri javaslatra - Bauer Lajosnét, eddigi osztályvezető-helyettest javasolta kinevezni az osztály él­ére. A távozást és a kinevezést 2 tartózkodással fogadták el a kép­viselők. Miavecz Jenő személyé­ben köszönte meg Gráff József ed­digi munkáját, s ehhez a képvise­lők tapssal csatlakoztak. Az idő előrehaladtára figyel­meztette Meggyes Tamás képvi­selőtársait, miután korábban 20 órában rögítették az ülések végső idejét (3/4 8-ig a harmincból 12 napirendet tárgyaltak csak meg a képviselők - szerk.) Vitát követő egyeztetés után még további 4 na­pirendet választottak ki a képvise­lők, melyek a következők voltak: 1. Kund Ferenc alpolgármester előterjesztésében elfogadta a tes­tület a Prímás szigetre tervezett 86 lakásos finn üdülőfalu létesítésé­nek programját. 2./ Horváth György képviselő interpellált a Városgazdálkodá­si Vállalat szemétdíj-áremelése és a szállítási gyakoriság csök­kentése miatt. Dr. Könözsy László javaslatára a testület úgy döntött, hogy az áremelést a Gazdasági Bizottság vizsgálja meg. A testület azonnali ha­tállyal visszaállította a heti két­szeri szemétszállítást, s erre uta­sította a vállalat vezetőjét 3./ A testület Rozgonyi Miklóst kinevezte a Városi Sportcsarnok igazgatójának. Az ülés 21 óra előtt ért véget azzal, hogy a nem tárgyalt napi­rendeket a július 8-ra összehívott rendkívüli testületi ülésen vitatják meg. Tudósított: Koditek Pál

Next

/
Thumbnails
Contents