Esztergom és Vidéke, 1991

1991-07-05 / 26. szám

4: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE SZERETI ÖN AZ ESZTERGOMI VÁRSZÍNHÁZAT ? HA IGEN, KÉRJÜK TÁMOGASSA ! AZ ESZTERGOMI VÁRSZÍNHÁZ ALAPÍTVÁNY VÁRJA A SZÍNMŰVÉSZETET, ZENÉT PÁRTOLÓ POLGÁROK BÁRMELY ÖSSZEGŰ PÉNZADOMÁNYÁT, HOGY JÖVŐRE ÉS MINDEN ÉVBEN LEGYEN VÁRSZÍNHÁZ ESZTERGOMBAN ! -|_n_r w Ha még nem döntött,a következőket kérjük: 2. Válasszon ki egy-két előadást és személyesen győződjön meg róla : ÉRDEMES - E TÁMOGATNI EGY ÜJ ESZTERGOMI HAGYOMÁNYTEREMTÉS ÜGYÉT ? Felajánlásokat a következő címen köszönettel fogad az Esztergomi Várszínház Alapítvány.Számlaszáma : 364-10448 Számlavezető címe: KHB Esztergomi Fiókja 2500 Esztergom, Kossuth Lajos u. 24. Az alapítvány támogatása az adóalapból leírható ! SZENT ISTVÁN TÁRSULAT Alapítva: 1848 AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KÖNYVKIADÓJA Üzletek: Budapest III., Vörösvári út 27. T.: 1-889-608 V.. Kossuth Lajos u. 1. 1-174-890 XI., Karinthy Frigyes út. 9. 1-811-992 Pavilonok: Budapest V., Ferenciek tere (templom mellett) V.

( Deák tér (templom mellett) KÖNYVKIADÓNK KÖZEL MÁSFÉL ÉVSZÁZADA KÉSZÍT SZÍNVONALAS EGYHÁZI,KIADVÁNYOKAT. AZ EGYETEMES KULTÚRA ÉRTÉKEIT SZEM ELŐTT TARTVA. KÖNYVESBOLTJAINK ÉS PAVILONJAINK NAGY VÁLASZTÉKKAL VÁRJÁK ÖNT LEGYEN AZ OLVASÓNK! Könyveink megrendelhetők- Telefon: 1-180-567 Postán: 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 1. (Megrendelésre postán utánvéttel szállítunk.) A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT A HITÉT MEGTALÁLNI ÉS MEGTARTANI AKARÓ EMBER KIADÓJA! Az esztergomi és a bambergi székesegyházak építésének első szakasza nagyjából egyidőben, 1012-re fejeződött be. (És nem 1072-ben, ahogy június 21-i számunk sajtóhibája állította.) Az építéstörténet párhuzamosságát a pusztulástörténet kezdete is folytatta. Mégpedig egy-egy tűzvésszel: a mi Várhegyünkön 111. Béla király idején, 1180 körül, Bambergben pedig mintegy 30 évvel később. De ezután a németváros krónikásainak több ilyen csapást már nem kellett feljegyezniük. Képzeljük el, hogy az esztergomi várhegyen, a „magyar Vatikán" központjában ma is teljes épségben áll a III. Béla uralkodása és Jób érseksége alatt újjáépített négy tornyú „Szép templom**... Bamberg papi óvárosának egyik dombján - a *frank. Vatikánban " sétálva nincs szükség effajta képzelet szülte rekonstrukcióra: a téren az a hatalmas, négy tornyú székesegyház emelkedik, amelyet a tűzvész után, 1215-1237 között építettek a n. Henrik (és ü. István) kori dóm helyén. A templombelső leghíresebb műalkotása a titokzatos bambergi lovag XII. sz-i kőszobra; de számos remekmű díszíti a szentélyek és kripták márvány oltárait, síremlékeit is. Itt nyugszik 1047. óta egyetlen német földön eltemetett pápa, II. Kelemen, aki bambergi püspökből emelkedett vatikáni trónra. Elnézve szarkofágján a domborműveket, Bakócz érsek jut eszünkbe, aki esztergomi érsekből majdnem pápa lett, s akinek síremléke - tudjuk - egy egész kápolna. Az európai reneszánsz márványba faragott csodája: az esztergomi pusztulás fölött az egyetlen teljes diadal. A későromán-kora-gótikus bambergi dómban is gazdagon képviselteti magát a reneszánsz, (legszebben talán öt domborművei az alapító II. Henrik császár és felesége, a szentté avatott Kunigunda síremlékén), de a városképben is sok értékkel van jelen. Mindjárt a székesegyház közvetlen közelében megcsodálhatjuk az ún. Birodalmi kaput: hármas íve a reneszánsz kőfaragás egyik legkülönb emléke Bajoroszágban. Ez vezet be egy macskaköves kisebb térre, amelyet a, Régi udvartartás " favázas-fatornácos házai kereteznek. Ma itt van a Történeti Múzeum, az udvaron pedig nyári színház. (A mi várszínházunk idősebb testvére...) Szintén a katedrális szomszédságában, az egykori Káptalani házban látható a Dóm - és Egyházmegyei Múzeum világhírű gyűjteménye. Mintha a bazilikai Kincstár és Keresztény Múzeum lenne egy fedél alatt, - kivéve a Képtárat. Ez Bambergben is külön helyett kapott az ún. Újrezidencia barokk épületében, amely ugyancsak a Dóm téren áll. Benne működik az Állami Könyvtár is, a Császárteremben pedig a neves Bambergi Szinfórúkusok időnként gyertyavilágnál hangversenyeznek. A papi óváros egyébként hét dombra épült, a többi hat tetején szintén egy-egy középkori templommal, némelyiken kolostorral is. A karmelita rendház XIII. sz-i gyönyörű későromán kerengője német földön a legnagyobb. Két domb - a „hegy" - rangra emelve ugyanazt a nevet viseli, mint a rajta lévő templom: Szent Jakabét, illetve Szent Mihályét. Az utóbbit, a bencés kolostorral együtt még szintén II. Henrik császár alapította. Itt van az 1139-ben elhunyt Szent Ottó bambergi püspök XIV. sz-i kriptája. Ez az a templom, amelyben - feljegyzések tanúsága szerint - 1773-ban oltárt alapítóttak három árpádházi szentünk: István, Imre és László tiszteletére. Az oltár ma már nincs meg, de történelmi kapcsolataink becses tudnivalói közé sorolandó. Ahogy az is, hogy a városszéli dombon emelkedő Altenburg az AndechsMerániai főúri családnak volt egyik ősi vára. n. Endre királyunk felesége, Gertrúd ebből a dinasztiából való. Az ő Ekbert nevű öccse (aki bambergi püspökként a leégett dóm újjáépítését kezdeményezte) kétszer is időzött magyar sógora udvarában. Először mint pápai követ, később mint menekült. (Hazájában ugyanis egy császárgyilkossággal végződő összeesküvés résztvevője volt. Egyes kutatók az ő személyével azonosították a Bánk Bán Ottóját, mások e drámai alak mintáját inkább Bertold kalocsai érsekben látják, aki szintén Gertrúd királyné testvére volt.) Ekbert volt az is, aki Altenburgban menedéket adott az özvegy thüringiai őrgrófnénak: Gertrúd és n. Endre lányának, Erzsébetnek. (Aki utóbb az Árpádház első női szentje lett.) (Befejezés a következő számban) Nagyfalusi Tibor *