Esztergom és Vidéke, 1991
1991-06-21 / 24. szám
7: 188: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE UTIKALAUZ NYÁRI TESTVÉRLÁTOGATÁSHOZ Esztergom + Bamberg: 2054 Hamarosan feladvány lehet egy európai városokról rendezett vetélkedőn: nevezzenek meg közülük két testvért, amelyek egyidősek és életkoruk összesen 2054 esztendő ... A válasz ezúttal a címben olvasható: hadd jussunk előnyhöz a felkészülésben mi, esztergomiak. Azon a vetélkedőn ugyanis erre a kérdésre nekünk illene elsőként és a legjobban megfelelni. Merthogy ránk is vonatkozik: Esztergom és Bamberg első írásos említése egyaránt 973-as keletű. Esztergomé ahhoz az eseményhez kapcsolódik, hogy a nyugati kereszténység Európája felé kiutat kereső Géza nagyfejedelem itteni székhelyéről küldi követeit Quedlinburga, - Bambergben pedig az első vár (a "Castrum Babenberg") alapítását jelzi ugyanez az évszám. így tehát 1973-ban, amikor Esztergom ezeréves évfordulóját ünnepelte, ugyanezt tették a bambergiek is. De vajon hányan tudták ezt akkor Esztergomban? Biztos, hogy alig néhányan; mindenesetre jóval kevesebben, mint ma, amikorra már többen is késztetést kaphattak az ismerkedésre ezzel az ősi németvárossal, amely egyébként Bajorországban van. Még pontosabban: ennek a tartománynak is "Felső-Frank" területén, az un. "Frank-Svajc" peremén fekszik. 1990 tavaszán három festőművész volt városunkban az első bambergi "követség": kiállításuk megnyitóján az érdeklődők egy kis történelmi útikalauzt is hallhattak. (Lapunk olvasói ugyanezt a tavalyi évfolyam 6. számában is megtalálhatták.) Még többen lehetnek, akik a két nagymultú város szövődő kapcsolataira csak pár hete figyeltek fel, ha követték a kábeltévé adását a képviselőtestület május 23-i nyilvános üléséről. Tanúi lehettek az előterjesztésnek, amely különösen a két város rokonítható értékeit emelte ki, - majd az egyhangú határozatnak. Ez egy szándéknyilatkozat hivatalos testvérvárosi kapcsolat létesítéséről, a lehető legközelebbi időben. Választ volt ez a döntés a bambergiek kezdeményezésére, amelyet - a tavaly itt járt kép-alkotók után - idén márciusban hivatalos képviselőik közvetítettek. Küldöttségük a főpolgármester meghívását is átadta. Ennek tettünk eleget, május 30-án útrakelve. (Természetesen ki-ki a saját költségén.) Kései utódaiként Szent István hivatalos követeinek, akik valaha szintén Esztergomból (akkor királyi székhelyről) indultak Bambergbe (a német császárok akkori székvárosába), hogy bajor Gizellát (a későbbi II. Henrik császár húgát) feleségül kéljék. A két város közötti történelmi kapcsolatok tehát - a szó szoros értelmében is - a testvériség jegyében kezdődtek. Amikor küldöttségünk vezetője, Könözsy László polgármester az első közös vacsorán bejelentette, hogy mi szintén a kézfogó elhatározott szándékával jöttünk, ha nem is egy ország, csak egy kis város nevében - nagy taps fogadta szavait. Mindnyájunkat pedig több mint két napon át olyan vendéglátás, amely felülmúlhatatlanul nagyvonalú, ugyanakkor a legapróbb részletében is tervszerű és pontos, mégis előzékenyen igazodó, ha részünkről módosító javaslat vagy egyéni kérés merült fel. Az átgondolt programnak köszönhetően a kevés idő is elég volt, hogy kétségtelenül megbizonyosodhassunk: a legjobban választottunk. Azokat az értékeket, amelyeket a döntéselőkészítés alapvetőnek tekintett, a német testvérváros-jelöltek közül valóban Bamberg mutatja fel a legteljesebb egységben. Mai arculatában is meghatározó az európai humanizmus kulturális öröksége, a város mindennapi életét ez a múlt hatja át eleven, szerves jelenléttel. Olyan európai jelentőségű "örök értékek" gazdag birtokosa és tudatos használója ez a város, amelyek Esztergomra is jellemzőek. A természeti-építészeti együttes feltűnő rokonvonása, hogy mindkét helyen folyóvíz, szigetek, erdős dombok-hegyek környezetébe "nőtt bele" hosszú évszázadokon át az épített kultúra. Csak éppen Bamberg régi várát, történelmi városmagjait, középkori, reneszánsz és barokk épületeit minden háborús pusztítás elkerülte. Ma 2200 védett épületével Németország legnagyobb történelmi városa: 198 l-ben műemlékvárossá nyilvánították. A kedvező természeti adottságokat kereső ember már a kőkorszakban lakóhelyet választott magának mindkét város területén. Itt is, ott is kelta törzsek hozták létre az első ősközösségi településeket; ezek alapjain később fontos római őrhelyek épültek ki mindkét helyen. Bamberg a feudális középkorban előbb hercegi vár és város volt, majd császári és püspöki székhely, ahogyan Esztergom királyi és érseki központ. Ez a kiemelkedő egyházi szerepkörük máig folyamatos. Esztergomban I. István királyunk 1001-ben alapítja az érsekséget, sógora, II. Henrik császár a bambergi püspökséget 1007-ben. Székesegyházát ekkor kezdik építeni, egy korábbi templom helyén, amelyben valószínűleg Géza fia István és Gizella eljegyzését tartották még a 990-es évek első felében. 1007-ben a mi Várhegyünkön már öt-hat éve épülőfélben volt a Szent Adalbertről elnevezett székesegyház, a "Szép-templom". 1072-re az építkezések első szakasza mindkét helyen befejeződött. Feljegyzések szerint ebben az esztendőben május 6-án Anasztáz (Asztrik) esztergomi érsek szentelte fel a bambergi dóm egyik oltárát. (Folytatása következik) Nagyfalusi Tibor VÁROSI TELEVÍZIÓT rendszer műszaki összekapcso- Nem lenne viszont szerencsés, ESZTERGOMIAKNAK! lábhoz, h°gy létrejöhessen a vá- ha minden irányzat külön, a töb* rosi televízió. Ez az biekkel vetélkedő csatornát hoz. . , . ..., , összekapcsolás meg is valósult, na létre - erre nincs elég erőforrás z ország számos e epu esen, ^ v^,. o sj televízió még mindig a városban, és csakis a technikai Wt^^SSZ nincs. A technikai lehefőségpe g minőség rovására történhetne. E^az intézmény a tónvle geÍn adot t> úthasználta fel a Stri- Az önkormányzat támogatásátz az intézmény a tenyiegesen részben a val és a lehetséges szponzorok önkormányzó helyi társadalom . , \ , y _ . , ^„f^/c^iLvoi^i , kialakulásának a kölcsönös in város l Revízió funkcióit is át- osszefogasaval egy valódi, varoKiaiaKuiasanaK, a Koicsonos in- sugároz kereskedelmi sun k sokszínűségét bemutató formacioszolgaltatasnak, a ko- ™/aiva, sugároz KeresKeaeimi , ? yöss^aek szervezésének és adást. Lehet, hogy a város veze 7 kozcelu televíziót kell letesitem. zossegek szervezesenek es minthogvaműsor sznon Működtetésére elfogulatlan, proontudata erősítésének hatékony tes e nunthogy a műsor szpon- b £ és fontos eszköze zora a z önkormányzati 1 1 municaiarsaKat Keu aiKaimazSainálatos hogy Esztergom többséghez áll közel - hajlamos ni akiket megfizetnek és nem bajnalatos hogy tsztergom e J szívességből szubjektív döntés onkormanyzata eddig nem fog- omcormanyzau aoasnaK teKinte- , á készítenek valamiről fel lalkozott komolyan ezzel a témá- ni a Strigon '90 műsorát. Márpe- nem val, pedig aműszatólehetőségek « nézőponU Egy ^ ^ nálunk is adottak. Több mint két- valódi onkonnanyzaü TV-adas q1 m b ^ . } ezer lakás csatlakozik a három aranyosan a varos eletenek mm- ^r a parlament második legparabolas halozathoz: Bánomi den színfoltja^ jelentós eseme- bb mán& k frakcióvezeltp., Aranyhegy-Városközpont, nyet be kell hogy mutassa - a tőj Pet5 Iyán voJt a Uherális Budai N. A. út. A városi televízió pillanatnyi valasztasi eredmeny- Klub nagysi kerű összejövetelékérdése már felmerült több mint tői függetlenül. Nem szolgálhat n ek vendége de a "helyi" televíegy évvel ezelőtt a kerekasztal egyeden irányzatot. Ez egy elkö- zj5 tudomást sem vett a tárgyalásokon, a rendszerváltás telezett magánvállalkozástól rendezvényről várásakor. Tudomásunk szerint nem várható el, hiszen joggal az akkori Városi Tanács pénz- mondhatja: az rendeli a nótát, aki _ Sólyom - Miavecz - Nyers ügyi támogatást ígért a három fizeti a zenét!
