Esztergom és Vidéke, 1991

1991-06-14 / 23. szám

7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A Kossuth Iskola idei tanévzárója az alsó tagozat szá­mára nem csak erre a tanévre szól. Tudjuk, hogy a Szent Anna plébánia kezdeményezésére képviselő testüle­tünk úgy határozott: visszaadja a kato­likus egyháznak régi tulajdonát,ezál­tal lehetővé teszijiogy iskola alapítói és fenntartói jogát az új tanévtől kezd­ve az alapfokú oktatásban is gyakorol­hassa. Ugyanígy köztudott, hogy a Kos­suthba sok cigánytanuló jár, köztük öt gyermeke Sárközi Sándornak is, aki­nek „képviseletére" egy folytatásos portréban vállalkoztam. Ennek anya­gát a vele készített interjú adta, tolla­mat tehát csak az ő szavai vezethették. Mindent leírtam, ami sorsára helyze­tére jellemzőnek tűnt. így azt is, hogy amikor a Kossuth iskola átszervezésé­nek előkészítése folyt, „ őket, cigány szülőket - szerinte - nem kérdezték meg szándékaikról". Nekem más értesülé­seim voltak, s ezért az a gyanúm tá­madt: megint elhányodott, nem jutott el kezünkbe egy „felülről" küldött irat. Minthogy rendezetlen körülményeiik­re - sajnos- szintúgy jellemző a „hiva­talossággal " való kapcsolat ilyen „ útveszíős" esélye, utaltam is rá, de csak zárójelben. A másról - interjú alapjánKkészített portréban ugyanis a rajzoló' ennél több teret magának meg nem engedhet. Most - kívül a portrén és a Kossuth­os alsótagozat utolsó tanévzárója előtt - lássuk a tényeket! A polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályának ki­mutatásaiban minden kérdésre pontos válasz található. Ezév január 21-én az iskola minden sasan. - összesen 91 -1., n. és ÜL osztályos tanulója kézbesíthetett szüleinek egy­egy kérdőívet arról, hogy szándékoz­nak - e gyermeküket az új egyházi iskolába járatni? Ha nem, altkor Esz­tergom melyik más állami iskolájába kérik a felvételét? A válaszadást lezárt borítékokban kérték, ezeket bizottság nyitotta fel. 51 szülő az új egyházi iskola mellett nyilatkozott, 7 valame­lyik állami iskolát jelölte meg; 33-an visszont - közöttük nagyszámú cigány szülő - egy iskolát sem. Az utóbbiak körében május 6-i dátummal megis­mételték a felmérést, amelynek ered­ményeként minden gyermek iskolára talált. Az 1991/92-es tanévtől műkö­dő katolikus iskolába végülis 55 régi Kossuthos iratkozik majd, közöttük 15-20 cigány tanuló. Az új első osztá­lyosokkal, - valamint más állami isko­lákból ide átiratkozókkal együtt - 160 alsótagozatos lehet jelen szeptember­ben az egyházi iskola első névsorolva­Ugyancsak a Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályától kértünk tájé­koztatást arról, hogy sikerült-e - meg­felelően az egyik képviselő testületi határozatnak - új álláshoz juttatni azt a 7 pedagógust, akiket a katolikus is­kola nem kíván átvenni. Végered­ményben kedvező megoldásról adha­tunk számot: jelenleg már csak egy nevelőnek kellene álláshelyet tal álni Esztergomban. A többiek közül egy a "maradék" Kossuth-iskolában - azaz a felsőtago­zaton - taníthat tovább, 4 más általános iskolához kerül. Egyikük anyai örö­mök elé néz, így számára a gyed adhat haladékot az elhelyezkedésre. Neki: Farkasné Tóth Katalinnak így, névszerint kívánunk lapunk nevé­ben is egészséges gyermeket, családi boldogságot! Azzal a reménnyel, hogy az ő biztonságos három éve alatt mindnyájunk élete szilárdabb gazda­sági alapokra helyeződik... N.T. Folytassák Önök! így bíztattam kérdésekre, ellenvetésre vagy egyetértésre - tehát "önkományzó" beleszólásra, párbeszédre a tisztelt olvasót Képvise­lek egy képviselőt című írásom záró részében, amely lapunk május 10-i számában jelent meg. Azóta érkezett is egy levél, ezt adjuk közre - némileg rövidítve - az alábbiakban. írójának, Pappné Muzs­lai Zsitva Ágnesnek köszönjük a hozzászólásként küldött - - véle­ményünk szerint megvalósítható - javaslatokat. N.T. A 24 óra április 6-i számában A legkárosultabbak a gyerekek cím­mel megjelent egy írásom, amely a cigánygyerekek nevelésének gondjai­val foglalkozott. Ezt a gonodolatsort szeretném most folytatni. A gyerekek ún. hátrányos helyzete először az iskolai oktatás során jelenik meg nagyon súlyos visszahúzó erő­ként. A cigány családok otthoni körül­ményei ugyanis nem teszik lehetővé a folyamatos és módszeres tanulást, a megfelelő családi nevelésből fakadó értelmi és érzelmi fejlődést, amit a jó családi körülmények biztosíthatnak. És itt nem elsősorban anyagi körülmé­nyekre gondolok, hanem főként azok­ra a szülőkre, akiknek nemcsak az is­kolával, de gyermekeikkel sincs igazi kapcsolatuk. Az ő igényeikkel, érde­keikkel alig törődnek. (Különösen nem, ha alkoholizáló szülőkről van szó.) Véleményem szerint komoly segít­séget jelentene, ha jószándékkal és együttműködéssel szervezettebben használnánk fel a most is meglévő le­hetőségeket. így például az iskolai napközi-otthonos foglalkozások során módszeresen kellene támogatni a ne­héz körülmények között élő, és ezért a tanulásban lemaradó gyermekek fel­zárkózását, hogy az iskolát elvégezve, legalább a szakma-tanulás útjai nyílja­nak meg előttük is. Természetesen, azt a pedagógust, aki ezt a többletfelada­tot vállalja, anyagilag is honorálni kel­lene! A cigány etnikai mozgalom kü­lönböző egyesületeinek tagjai pedig részt vállalhatnának abban, hogy a gyermekek az iskolát rendszeresen lá­togassák. Ahol problémás a helyzet, a szülők helyett felügyelhetnének a gyermekek iskolába járására, napközi-otthoni foglalkozásokon való részvételére, ta­nulására. Esetleg szabadidős programokat is szervezhetnének számukra, együtt­működve a Gyermekházzal, a gyer­mek- és ifjúsági mozgalmakkal, szer­vezetekkel. Nagyon nagy feladat ez, de ha most megoldást találunk arra, hogy a cigány kisgyermekek és tizenéves fiatalok hátrányos helyzetüket legalább rész­ben leküzdhessék - természetesen fő­képp a saját akaraterejüket kell ebben az irányban mozgósítani és fejleszteni -, akkor megnyílhat a lehetőség, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek több­ségéből ne váljék szükségszerűen hát­rányos helyzetű felnőtt! Pappné Muzslai Zsitva Ágnes Öreg diákok találkozója Június 2-án, vasárnap délelőtt bensőséges ünnepség keretében találkoztak a volt esztergomi Szent Imre Reál(gimnázium) diákjainak korosztájai, mintegy 70 öreg diák részvételével. E jelző itt szószerinti, hiszen az iskola 1947-ben történt megszün­tetése miatt a legfiatalabbak is 55 évesek, de sokan már 70-80 év közöttiek. így bizony előfordult, hogy a bemutatkozás segített az azonosításban, de aztán kebelre borulva perceken belül családi-ba­ráti hangulat alakult ki, s vált "diákzsibongássá" a gyülekező a Ferencesek temploma előtt. A találkozóra érkezettek, a hála­adó szentmisén való részvétel után a volt iskola előcsarnokában (a mai megyei levéltár Deák F. utcai épületében) kegyeletes ünnepség keretében tisztelegtek a két világ­háborúban áldozatul esett iskola­társak emlékét megörökítő márványtáblák előtt. Az öreg diákok,a megható mű­soros ünnepség után, a napsütötte udvaron szippantottak az 50-70 év előtti tízpercek emlékéből. Ezután a baráti társalgás a Platán panzió­ban folytatódott, majd korcsopor­tonkénti szabadprogram következett a városban. A családi körökben való beszél­getés lehetőségével főleg a távol­ról, a Felvidékről és a külhonból érkezettek éltek. A résztvevők a jövő évi viszont­látás reményében búcsúztak egy­mástól, s egy kicsit remélik, hogy sikerül újjáéleszteni nagymúltú is­kolájukat. Az elmondottakra szerveződött és évfolyamonként él tovább a volt reálisták (gimnazisták) baráti köre, hogy egykori iskolájuk né­vadója szentjének, Szent Imrének szellemében adjanak példát az együvétartozásból, a kölcsönös nagyrabecsülésből, és legfőkép­pen honszeretetből. Zárszóként talán említsük meg azokat a helyi öreg reálistákat, akik a találkozó megvalósításában leginkább közreműködtek: Török József, Bánki László, Etter Jenő, Pittner Kálmán, Révfalvi Fe­renc..., Bognár János A tanár 18 nyelven beszél! Lapunk utolsó oldalán egy külö­nös hirdetést láthat a üsztelt olva­só. Aki feladta - Gál Ottó saját nyelvtanulási módszerét ajánlja az On figyelmébe, ő maga már bizo­nyította az általa kidolgozott krea­tív nyelvtanulás hatékonyságát: néhány év alatt 18 nyelvből sike­rült állami nyelvvizsgát tennie! Érthető, hogy a „házhoz jött té­mát" mi se hagyhattuk ki: - Milyen nyelven kérdezzem? - önre bízom, válasszon: angol, német, holland, svéd, norvég, dán, orosz, bolgár, szerb-horvát, cseh, szlovák, lengyel, francia, olasz, spanyol, portugál, román és eszpe­rantó... - Akkor most rajtakapom: azért is magyarul! Miért tanult meg ennyi nyel­ven? - Amellett, hogy ma idegen nyelvismeret nélkül aligha juthat előre az ember, egy rátarti tervem is van: én akarok lenni a legtöbb nyelvet beszélő magyar állampol­gár! Ehhez további 10-12 nyelv­vizsgát szeretnék még letenni. - Tehát Ön most az esztergo­miaknak is elárulja titkát? - Igen, egy év alatt bárki elsajá­títhatja az angolt, vagy a németet, ha megismeri az én nyelvtanulási módszeremet. Tehát bizton jelent­kezhet a nyelvvizsgára. - Azt mi is szeretnénk látni! (abc)

Next

/
Thumbnails
Contents