Esztergom és Vidéke, 1991

1991-06-07 / 22. szám

7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE (Egy esztergomi barát szemével) Amikor egy évvel ezelőtt Antall Józsefet, az addig alig ismert könyvtárigazgató orvostörténészt a második világháború utáni első független magyar kormány élére megválasztották, a meglepetéstől (majdnem) mindenki felkapta a fejét. Egy ilyen szakadékokkal szegélyezett útvonalon, tapaszlalatokkal és hivatásos „jogosítvánnyal" nem rendelkező vezetőt ültetni az ország rozoga volánja mögé, nem lehetett bizalmat keltő döntés az átlagállampolgár szemében. Mert - közlekedési hasonlattal tovább haladva - az előző kormányosok (Lázár elődei és utódai) nem csináltak töm egkatasztrófával járó balesetet, csak éppen a diszkréten lefüggönyözött konvojt vezették a szakadék legalja előtti utolsó kanyar kényszer-parkolójába. Fellélegezvén, hogy lejebb is kerülhettünk volna, vagy feljebb is kaphattunk volna durrdefektet. Ha pl. valahonnét a kerékre céloznak, vagy a gumiköpenyek minőségét nem nyugati cégek garantálják. Visszakanyarodva az eredetileg feltett kérdéshez, a mai magyar miniszterelnököt még ismeretlen orvostörténészként volt módomban megismerni. Egyrészt közös szakmai vonalon, másrészt 1974 és 1989 között mindketten Benedek István legszűkebb baráti köréhez, az úgynevezett,.Hiúzok Társaságához" tartoztunk, havi egyszeri rituális összejövetellel. Ahol a tudománytörténet régi kérdései mellet mai gondjainkra is megpróbáltunk választ kapni. Ezen jeles társaság tagjai voltak a polihisztor házigazda Benedek István professzor mellett: Antall József igazgató, Birtalan Győző orvostörténész profeszszor, az ismert tudománytörténész Gazda István és Vekerdi László, végül szerény személyem, mint az egyetlen vidéki ivadék, aki mohón lesi a nála okosabbak és műveltebbek minden szavát. A házigazda néhány mondatos üdvözlése után a „fő referátumot" mindig Antall József tartotta, s valahányszor megcsodálhattuk logikus elemző készségét, milyen bámulatos műszerként szuperál, ha az egyhónapos világpolitikai történések erővonalait regisztrálja előttünk. Akkor is úgy tűnt: szenvedélye a nagypolitika, amelyben igazán profi lehetne, más történelmi körülmények között. A közismerten okos Vekerdi László nem egyszer kiáltott fel imigyen: - Jóska, Bethlen István óta te vagy az egyetlen született politikusunk!" Persze akkor még egyikünk sem gondolta, hogy ez a jóslatféle megállapítás egyszer még a mi életünkben valóságos próbatétellé válik, s az elméletileg felkészült személyiséget mennyire meggyötörheti a gyakorlat. Mert Antall József igazi politikus alkat. Ezt hozta a nagy erkölcsi tőkét f elhalmozó családjából, amelyből vétetett. Örökölte édesapjától, akiről Varsóban utcát neveztek el, Jeruzsálemben az üldözöttek mentéséért emléktáblát kapott a legkülönbek között; Alexander tábornok 1945-ben az angol foglyok megoltalmazásáért brit királyi oklevéllel tüntette ki, mely érdemekből logikusan következik, hogy a saját hazájában éppen csak nem került a Hortobágyra kitelepítendők listájára. Örök tisztelet a svéd Wallenberg bát or ságának, a svájci Lutz követ úr emberségének, ám id. Antall József is tett azért „valamit", amiről Magyarországon nem lett volna szabad megfeledkezni. Ifj. Antall Józsefnek (aki mellesleg maga is közelit a hatvanhoz) freudi értelemben pozitív apakomplexusa van, amennyiben magatartását és tetteit mindenkor az elsőszámú példakép emlékértékéhez való viszonyítás határozza meg. Adott esetben a „mit tenne az apám a helyemben" kérdése, amely egyáltalán nem jelenti az önállóság hiányát. Sőt, mindenről igen gyors és határozott véleményt alakít ki, s ha történelmi dimenziókban történészhez illően Milyen ember is a miniszterelnök? 1986-ban a düsseldorfi orvostörténeti kongresszuson, egy sörözőben, ahol a következő párbeszéd hangozhatott volna el.: -„Jóska, nem egészen öt esztendő múlva miniszterelnök leszel!" Válasz: „Igazán nem akarok a szakmádba avatkozni, de nem vagy te véletlenül lázas?" kívánja kontrollálni önmagát, archimédeszi pontjai: Eötvös József (akivel történészként legtöbbet foglalkozott). Deák Ferenc, Jászi Oszkár és Bibó István, a magyar nemzeti liberalizmus legnagyobb alakjai. Bibó Istvánhoz atyai-fiúi barátság fűzte, ezért hat bizarr módon, ha volt ortodox marxisták ma Bibó Istvánból oktatják ki. Afenti neveket 1966 óta hallottam emlegetni a történész igazgatótól, olyan szavak kíséretében, hogy pluralizmus, tolerancia, liberalizmus, vagyis a mai „divatot" húsz esztendővel megelőzve. Állításaimat megerőstíheti Benedek István és Vekerdi László, ha van egyáltalán értelme a bizonyításnak. Vagyis: Antall József indíttatása, jelleme és eddigi magatartása ellenőrizhetően makulátlan, s nem tudom, ma Magyarországon hány politikusról lehet ezt elmondani?Dehát a látszat hatalma ezt nem respektálja, miként a nemrég megjelent .Milyen ember Antall József?" című kötet, ez a százhúsz olvasói levélből összeállított „reprezentatív felmérési kísérlet" oly lehangolóan illusztrálja. Mert ezekben a különben értelmesen megfogalmazott levelekben alig található egyetlen jelző, mely a miniszterelnökre jellemző lenne. Még azt sem vették észre, hogy nem tagja a kormányszintű vadásztársaságnak, pedig ez kicsiny hazánkban Kádár, Fock és Grósz után valóságos formabontásnak tűnik. Ha ennyit érnek a reprezentatív felmérések, kár rájuk az időt és pénzt vesztegetni. Két legtöbbet emlegetett sztereotípia, hogy "fölényeskedő és humor nélküli". Hát kérem, kevés embernél tapasztaltam (tapasztaltunk) ennyi finom öniróniát és a fanyar humor iránti fogékonyságot. Pl. amikor Hankiss professzor hivatalból meghívta Szombathelyre, az orvosirói találkozóra, gyorsan jött a válasz: "könynyen mondhatok nemet, mivel sem orvos, sem író nem vagyok". Ez utóbbit még sok résztvevőről el lehetettvolna mondani. Avagy szívesen mellé kelném azon oklevelet, amellyel engem 1979-ben az orvostörténeti ténykedésemért kamuból "nemessé avatott". Csakhogy annak szövege inkább egy sikamlós hangú vicclapba illene. Hogy a szűkebb haveri körét juttatta volna jó honi szokás szerint a hatalomba? Benedek István, Vekerdi László, sőt szerény személyem is bizonyíthatóan e körbe tartozott és tartozik, ám egyikünket sem kínált meg bársonyszékkel. Hiszen minden józanesze ellenére köti az MDF pártszokás-joga, a koalíció kényszerzubbonya, az ellenzéki kódex kontrollja, s mi valamennyiből kimaradtunk. Azon egyszerű ember, aki Antall József vibráló tekintetéből fölényesgőgötérezki, higyje el, hogy ennek a született vezetőnek a közérdek a legszentebb magánügye. Verebes Istvánnak pedig, aki humoristaként kétségbe vonja az elnök humorérzékét, szívesen elküldöm a „nemesi oklevelem" másolatát. Leveszem előtte a kalapom, ha szellemesebben tudja megfogalmazni. Végül: a f eltett kérdésre nem tudtam röviden, pontosan és elég meggyőzően vála szólni, mert egyrészt Antall József (mint a legtöbb ember) bonyolult személyiség, másrészt mert szaggatottan és szenvedélyesen inkább az ellenkezőjét akartam bizonyítani annak, amilyennek látszik és látják. Mégis: egyre inkább kezd kiderülni, hogy nagyformátumú egyéniségről van szó. Az meg a jövőben fog eldőlni, hogy utóda a miniszterelnöki kényszerpályán mit f og másképp (és remélhetőleg jobban) csinálni! Antall József alkatilag kétségtelenül külügyminiszternek lett volna a legalkalmasabb. Ám a sors igy hozta, s meggyőződésem szerint itt sem mondott csődöt. Félő, hogy ez majd csak később fog kiderülni. Amikor már - jó hazai szokás szerint -kezdik elfelejteni. A róla kialakult véleményemet baráti köröm régóta ismeri, nem mondtam tehát újat, csak rögzíteni akartam valamit. A megrögzött krónikások kényszerével, több évtizedes ismeretség és barátság birtokában. Mert orvosként féltem őt és állampolgárként még nem látom az alternatvíáját. A tévedés jogát is fenntartva, bár nem hiszem, hogy félreismertem volna. Szállási Árpád dr. TÁBOROZÁS Az esztergomi Egészséges Testért, Egészséges Lélekért Egyesület (ETELE) pedagógus munkacsoportja egy országos pályázatot nyert. Apályázat az általános iskolai biológiai tananyaggyakorlati f eldolgozását célozza meg, mely egyben segíti azokat a diákokat, akik ezen a szakterületen kívánnak továbbtanulni. Céljaink: - terepen végzett gyakorlati kutatás - a gyerekek növény és állatfaj ismereteinek bővítés - környezetvédelmi szemlélet kialakítása, bővítése - előadások lebonyoltíása megbízott szakemberek részvételével Pályázatunk tartalmi részét egyesületünik vidéki házában tábor jelleggel valósítjuk meg. Helye az Ipoly folyó s a Börzsöny hegységközött elterülő Kemence község. Atíznapig tartótábor 1991 .július 5-től július 15-ig tart. A táborban résztvenni kivánó felsős gyerekek jelentkezését még korlátozott számban várjuk. A tábor önköltséges alapon indul. Ennek irányára 3200 Ft tíz napra. Ez az irányár csökkenthető lenne a tábor céljaival egyetértő szülők és szponzorok anyagi támogatásával. Ajánlásaikat a Somogyi Béla Általános Iskola FÉNYSUGáR ALAPITVÁNY-ának az Országos Kereskedelmi Hitelbank 364-97519-7557 számlaszámán tehetik meg. Esetleges adományaikat előre is köszönjük! Kaló István és Baranya István táborvezetők