Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-17 / 19. szám

149 ESZTERGOM ES VIDEKE Hogyan lett Ön párttag? - 1955-től, húsz éves korom óta vagyok párttag. A Munkásőrség he­lyi szervezetének pedig megalaku­lásától, 1957-től voltam vezetőségi tagja. 1984-ben álláspontomért pártfegyelmit kaptam és munkanél­külivé váltam. Egyébként a sárisápi téesz rendészeti vezetője voltam. A magam területén fényt derítettem a gazdasági problémákra, s szót emel­tem a vezetők kiskirálykodásai és egoista-harácsoló politikája ellen. Humorosan azt is mondhatnám, hogy e térségben Király Zoltán le­hetnék... 1989-ben, amikor kettévált a párt, sokan leblokkolt sokkba kerültek. Én ekkor fölvállaltam a baloldali erők, a munkások, a bérből és fize­tésből élők ügyét, valamint a meg­újuló MSZMP megszervezését. Hogyan emlékszik vissza 1956 napjaira? - A Sötétkapunál történt esemé­nyek idején, mint sorkatona a lakta­nya épületében tartózkodtam. A tra­gikus esemény előtt érezni lehetett, hogy fegyveres konfliktus lesz. Ta­táról megsegítésünkre három harc­kocsit küldtek, de csak kettő érke­zett meg, egyet föltartóztattak. Mi­vel sejtettem, hogy tűzparancs kö­vetkezik, ezért sokakat elküldtem, s ezt még ma is többen köszönik. De nem kell, hogy köszönjék. - Szeret­ném, ha azok is jelentkeznének, akik a buszsofőrt szerelővassal-ka­lapáccsal arra kényszerítették, hogy a vétlen emberekkel teli buszt oda­vezesse. A következő napokban parancs­nokunkkal, Mecséri ezredessel én is fönt voltam Budapesten, de néhá­nyunkat visszaküldték a hadosztály­épület őrzésére. (Mecséri ezredes 1956 novemberében a szovjetekkel szembeszállt, ezért később halálra ítélték - szerk.) 1956 napjaiban, mint karhatal­mista Esztergom rendjéért voltam felelős. Kérem, mutassa be a mai esz­tergomi MSZMP-t! - 1989-ben Esztergomban is fel­állt a munkáspárt, s létszámilag a mai napig is mi vagyunk a legna­gyobbak: nyolcvanan vagyunk. S reméljük, hogy az emberek a sokk­ból felébredve belátják, hogy nem minden volt rossz, ami az elmúlt negyven évben történt. Mi, az idő­sebbek, a nyugdíjasok, fiatalok s mindazok mellé állunk, akiknek éle­tét megkeserítették, akik elveszítet­ték állásukat, akik nincstelenek és szegények. Sajnos a szegénység az esztergomi önkormányzatot is le­blokkolta, és így a létbizonytalan­ság, a munkanélküliség került el­őtérbe. Kikből áll a párt helyi szerveze­te? - Jórészt idősebbekből, de mind több fiatal jelentkezik sorainkba. Ők elfogadják a Munkáspárt álláspont­ját, s így próbálnak bekapcsolódni a politikai életbe. Az MSZMP rendszerváltás előtti helyi vezetőiből senki sincs soraink­ban. Ők nem törekedtek, mi meg nem kerestük őket. Többekről tudom, hogy korábban a piros könyvüket fitogtatták, ma pedig más pártok soraiban vitézked­nek. - Én nem gazdagodtam meg... KB tagságom révén azonban hely­zeti előnyt tudok adni Esztergom­temetésre és a pápalátogatásra ide­érkező vendégek kellemes emlékek­kel távozzanak Esztergomból. Ismételten szeretném'hangsúlyoz­ni, hogy legfőbb célunk az itt élő egyszerű emberek háttérbe szorulá­sa elleni küzdelem. Sajnos gazdasá­gi segítséget, más munkahelyet nem tudunk adni, de az anyagi visszaesés megállítása kötelességünk. Mi is demokratizálódtunk, ma már minden kezdeményezés az alapszervezeteknél van; a megyei irányítást is megszüntettük. - Mi nem sírjuk vissza azt, ami az elmúlt negyven évben rossz volt, de ami jó volt, annak megszüntetését nem szí­vesen látnánk. Mostanában például sorra szűnnek meg a szociális léte­sítmények, de a kultúrát sem lehet alapítványokkal fönntartani . Úgy tudom, a párton belül is a szakadozás jelei mutatkoznak... - Udvarhelyi László és Orosz Jó­zsef, mindketten a kb tagjai voltak, nem vállalták föl a munkásosztály vezető szerepét, ők inkább az értel­miséget tartották alkalmasnak a ve­„Király Zoltán is lehetnék..." Beszélgetés Bodrogai Sándorral, az MSZMP KB tagjával nak, és a párt Duna-menti Koordi­nációs Bizottságának is a vezetőségi tagja vagyok. Politikánk nem bezárt. Kezdemé­nyezői vagyunk a más pártokkal va­ló együttműködésnek. Az MSZP­vel is kerestük a kapcsolatot, de ők mindig elzárkóztak, pedig egy egy­séges baloldal nélkül nincs európai demokrácia. Mivel tőlünk mindent elvettek, szegényebbek vagyunk a templom egereinél. Nem panaszkodunk, de méltánytalannak tartjuk, hogy leg­nagyobb létszámú párt létünkre sem kaphatunk önálló párthelyiséget, s ezen az önkormányzatnak is el kell gondolkodnia. Nem szenvedünk ha­talmi álomkórban, de részt kérünk a helyi közéletből. Például Esztergom rendjének, közbiztonságának meg­erősítéséből mi is részt tudnánk vál­lalni. A polgármester úr erre vonat­kozó felhívását mi is támogatjuk és mozgósítjuk a párttagságot. Mi is azt szeretnénk, hogy a Mindszenty­zető szerepre. Annak ellenére, hogy az ellenzék szerint megbukott a munkásosztály, nekünk nem szabad megfeledkeznünk erről a rétegről. Ha elfogadtuk volna az ő radikális nézeteiket, akkor a házatlan csiga szerepét töltötte volna be a párt. El­vesztettük volna a munkásosztályt, mint vezetésre hivatott osztályt, s ez csak a káoszt fokozta volna. • Mi a véleménye a pártállamról? - Soha nem tudtunk igazán meg­barátkozni vele. Voltaképp az USA­ra is rámondhatjuk, hogy pártállam, hiszen a hatalmon lévő párt adja a kormányt. Mi a véleménye Kádár János politikájáról? - Mi elfogadjuk és nagyra értékel­jük az ő politikáját. Az utca hangja is egyre hallatja: Kádár alatt jobb volt! Kádár János személye kapcsán manapság sokat emlegetik a meg­torlásokat... - Aki a többség érdekében háttér­be szorít egy kisebb csoportot, az mindenképpen előrevivő. - Úgy gondolja, hogy ezután nem lesz erő­szak? Nyugat is ezt csinálja. Kádár Jánost nem a kegyetlenség vezette, hanem az akkor lehetséges célok. Tudom, hogy özvegyét mélysége­sen megbotránkoztatják az ilyen mocskolódások. Ellenfelei jól tud­ják, hogy milyen népszerű volt. Mi az MSZMP véleménye Pozs­gay Imre személyéről? - A szivárvány hét színe kevés ah­hoz, hogy kifejezze arculatait. Saját pártja is így van vele. Nagy vágya nem jött be, hogy köztársasági el­nök legyen. Szerintünk lejtőn van... Az MSZMP-t többen a volt ávó­sok gyülekezetének tartják... - Akik így vélekednek, jöjjenek közénk, s ha egyet is megneveznek, mi fogunk csodálkozni. A megtisztulásra jellemző, hogy a Munkásőrség korábbi országos pa­rancsnoka megkereste a kb-t, s kü­lönböző jogtalan lakásépítési ügye­ihez kért jogi segítséget, de mi ezt megtagadtuk tőle. De említhetném Németh Károlyt, a népköztársaság volt elnökét is, aki hiába jelentke­zett az MSZMP budapesti első ke­rületi alapszervezeténél, nem léphe­tett a megújult párt soraiba. Mi a véleménye a Munkásőrség feloszlatásáról? - Nem tartom jónak, hogy szétza­varták, mert az idő minket igazolt, például az elharapódzott bűnözési hullám. Emlékezzenek vissza az esztergomiak, hogy a jeges árvizek idején, derékig érő vízben, kik men­tették éjjel-nappal a bajbajutottakat, -szabad idejükben! Mit vár a jövőtől? - Munkát, megélhetést, bizton­ságot; fiataljainknak tanulási lehető­séget, ne csak a gazdagok fiainak. Még azt is elveszthetjük, amit apá­ink becsületes munkával teremtet­tek meg. Az elmúlt választásokon tudato­san szorították ki az MSZMP-t, ám úgy érezzük, hogy az idő minket fog igazolni. Sebő József Kedves szülők! Tudjuk, hogy sok családnak jelent óriási problémát gyermekük nyári elhe­lyezése. Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy ezen a nyáron a város napközije a Gyer­mekházban működik VI. 24-től augusz­tus 18-ig. A napköziben hozzáértő pedagógu­sok és szakemberek váiják a gyereke­ket. Változatos, a résztvevők életkorának megfelelő foglalkozásokat szervezünk: agyagozás, gyöngyözés, bábkészítés, dal-és játéktanulás, kirán­dulások, fürdés, videovetítés, sport, szá­mítógépes játékok stb. A gyerekek tízórait és ebédet kapnak, melynek térítési díja megegyezik az év­közben fizetett összeggel. Lehetőség van csak menza igénybe­vételére is. Jelentkezni május végéig lehet az ál­talános iskolákban. Bővebb felvilágosí­tást adunk a 13-521-es telefonon. Gyermekház dolgozói Vendégünk a Verajapelto kórus Az espooi Verajapelto kórust - barátok közt csak VPK-t - 1978-ban alapították. A kórus alapítója és vezetője azóta is Johan Perálaht. A kórusban 45, 10-20 év közötti zenekedvelő fiatal énekel. A Verajapelto kórus az elmúlt években külföldön és hazájában koncertezett, sikerrel szerepelt számos kórusversenyen és művészeti szemlén. Legjelentősebb eredményük a svájci 26. Montreux-i kórusfesztivál általános kategória első díjának elnyerése (The Jury's Prize) 1990 tavaszán. Megemlítendő külföldi kórusutak: 1983-Magyarország, 1986-Észt-ország, 1987, 1989-Franciaország, 1988-Norvégia, 1990-Svájc. A kórus kitartó munkája eredmé­nyeként megőrizte helyét Európa ifjúsági kórusainak élvonalában. A zenekedvelő fia­talok Esztergomban május 18-án, szombaton este 7 órai kezdettel a Ferences Temp­lomban énekelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents