Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-10 / 18. szám

143 ESZTERGOM ES VIDEKE KOSÁRLABDA MEGYEI ELSŐ A FERENCES GIMNÁZIUM A kosárlabda népszerűsége — az ötvenes évek után — városunkban újra fellendülőben van. Nemrég a Balassa iskolások arattak megyei sikert, most pedig a középiskolások első-másod évfolyamosainak megyei elsőségét nyerték el a Temesvári Pelbárt gimnázium kosarasai. A megyei döntő előtt, a városi Diáksport Bizottság szervezésében, 6 csapattal kétfordulós versenyt rendeztek, melynek végeredménye: 1. Ferences gimnázium, 2. Dobó gimnázium, 3. Hell szakközépiskola, 4. 317. számú Szakmunkásképző, 5. Bottyán szakközépiskola, 6. Szent István gimnázium. Tétje volt a városi versenynek, hogy az ottani első két helyezett jut tovább, mégpedig az egymás elleni eredményüket magukkal víve. Ebben is a „ferencesek" voltak jobbak, kétszer is legyőzve (46:43 és 49:39 arányban) a „dobósokat". ATLÉTIKA MEZEI FUTÓBAJNOKSÁG A megyei verseny további eredményei: Ferencesek—Oroszlány 68:51, Tatabánya—Dobó 47:42, Ferencesek— Tatabánya 72:56, Dobó—Oroszlány 88:42. Megyei sorrend: 1. Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Esztergom (a csapat tagjai: Csikós Áron, Inotay Gergely, Jánosi Balázs, Kiss Norbert, Klemm Pál, Lampert Ádám, Pély Barna, Szabó Csaba, Szántó Gellért, Theisz Ákos, Vénusz Gergely, Pető Szilárd, Szmodics Zsolt; testnevelő: Rátkai Péter). 2. Bánki Donát Szakközépiskola, Tatabánya. 3. Dobó Gimnázium, Esztergom (a csapat tagjai: Pásztor Attila, Gabó Gergely, Janositz Balázs, Kátai Gábor, Kuti Zoltán, Lantos Péter, Orlovits Norbert, Sandy Gergő, Péterváry Zoltán, Gere László, Nádor Balázs; testnevelő: Szekeres János). 4. Lengyel Zoltán Gimnázium, Oroszlány. A ferencesek mindennapos edzésekkel készülnek a május végén sorra kerülő észak-nyugat területi döntőre! A SZIM Vasas SE és a Diáksport Bizottság rendezésében a Repülőtéren került sor az idény nyitását jelentő mezei bajnokságra. Felnőttek 5000 méteren: 1. László Zoltán (Edzésközpont), 2. Horváth Tibor, 3. Szilágyi Zoltán (SZIM Vasas). Ifjúságiak: 5000 méteren 1. Válent Sándor (SZIM Vasas), 2. Pálos Zoltán (Edzésközpont), 3. Bauer József (317. sz. Szakmunkásképző). Serdülő „A" korcsoport, fiúk: 5000 méteren 1. Mihalovits Gábor (SZIM), 2. Nagy László (Edzésközpont), 3. Schalk László (317. sz. szakm); lányok: 2500 méteren 1. Ollé Réka (SZIM), 2. Gyöngyösi Réka és Tóth Judit (317. sz. Szakm.). Serdülő „B" korcsoport, fiúk: 3000 méteren 1. Kárpáti Zsolt, 2. Gyovai Imre (Ferences gimn.), 3. Gerendás Róbert (Dobó gimn); 2500 méteren 1. Jombik Zoltán (SZIM), 2. Balogh Zoltán, 3. Hamvas Gergő (Edzésközpont); 2000 méteren, 1. Laczkó Zoltán (Edzésközpont), 2. Vámosi István (Dorog), 3. Bodrogai Tamás (Edzésközpont). Gyermek fiú korcsoportban 1000 méteren 1. Lászlóvszki Péter, 2. Gál Attila (Dorog), 3. Dinnyés Attila (Edzésközpont). Serdülő „B" korcsoport lányok 2000 méteren 1. Bodrogai Judit (Edzésközpont), 2. Újlaki Ágota (SZIM), 3. Krempf Réka (Edzésközpont); 1800 méteren 1. Petkó Krisztina (Edzésközpont), 2. Szente Erzsébet, 3. Géber Alinka (Dorog); 1200 méteren 1. Godó Hajnalka (Dorog), 2. Sikura Zsuzsa, 3. Béták Boglárka (Edzésközpont). Lányok gyermek korcsoportban 800 méteren 1. Lászlóvszki Andrea (Dorog), 2. Szerepi Erika, 3. Kóbor Kinga (Edzésközpont). Férfiak, „veterán" kategóriájában 5000 méteren, 1. Szilágyi Péter (KOMTERV). A nagyszerű rendezés, a tavaszi napsütés, a sportolók igyekezete szép versenyt hozott. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az esztergomi Edzésközpont, a SZIM Vasas SE, a Ferences Gimnázium, a Dobó Gimnázium, a 317. számú Szakmunkásképző, valamint a dorogi atléták. De! Hol maradtak az esztergomi általános iskolák tanulói és az őket kísérő testnevelők? Ugyancsak: hol maradtak a fel nem sorolt középiskolások és testnevelőik?! Igazán sajnálhatják a mulasztásukat! TENISZ A GRAN KEMPINGBEN! Népszerű és eredményes is a városunkban a tenisz: az OBIII osztályú férfi csapat mellett az utánpótlás korúak a legjobbak a megyében. A tavasz újra szabadtérre vonzotta a játékosokat és a Prímás szigeten ismét pattognak a labdák. Németországból a legkorszerűbb adogató gépet szerezték be, minden adott tehát a tenisz elsajátításához. Jelentkezhetnek kezdők is, délutánonként a Gran Camping pályáin, Szálka Endre edzőnél! Pálos Imre VALÉRIA-NAP A CSONKA-HÍDON 1991. április 27-én a Mária Valéria híd esztergomi és párkányi csonkján közös, de mégis külön - külön Valéria-napot ünnepeltek a Duna két partján élők: ideátról az esztergomi Klubszínpad verses összeállítását, Dinnyés József műsorát vitte át a szél, odaátról pedig a Ghymes együttes népzenéjét hozta. Ott Himler György itt Sebő József szólt az egybegyűltekhez. Hangosítás híjján a párkányi csonkon elhangzottakból idézni, sajnos, nem tudunk. Sebő József szavai, többek között, ezek voltak: „Olyan találkozóra jöttünk ide, amely rég volt a két város történetében: e percekben közös óhajtással, közös tenniakarással és közös cselekvéssel egy akarattá forr össze a Duna bal-és jobb partján élők apraja-nagyja. Az idén, március 15-én — talán észre sem vettük - rendkívüli dolog történt: Párkány város küldöttsége - élen a polgármester úrral - szentgyörgymezei temetőben koszorúzott. Majdnem ötven évi szünet után ismét együtt énekek a két város közönsége. S ezzel elindult valami. Olyan valami, ami ezer év óta búvópatakként volt jelen az itt élő népek emlékezetében. Szent István a Dunát nem vízválasztónak, hanem összekötő kapocsnak szánta, amely népeket, kultúrákat köt össze. - A vármegyéket is úgy formálta meg, hogy egyik felük a Duna bal, másik meg a jobb partjára essék. (...) A Híd - igaz jókora történelmi késéssel, csak 1895-ben épült föl, de mérnöki remekmű gyanánt - a századoknak. Még élnek azok az idős esztergomiak és párkányiak, akik úgy sétáltak át a hídon, mint az egyik utcavégről a másikra. M^jd jött a szocializmusnak nevezett történelmi zsákutca, amely ugyan fennen lobogtatta a testvériség jelszavát, de a Híd csonka volta kifejezte a lényeget: felépítése - úgy teljes szívből - nem volt mindenkinek kívánatos. S most talán megint eljött az az idő, amikor ismét nem az számít, hogy kinek az ősei lovagoltak végig először e tiyon, hanem az, hogy ki épít többet, s ki előzékenyebb a másik néppel. (...) A két hídcsonk torzója olyan, mint két testvéri kar, melyek egymás felé nyúlnak és kézfogásra készülnek. A háborúnak ez a híd az egyik utolsó mementója e t^jon. S valljuk meg őszintén - bár erről ezidáig nem szívesen beszéltünk - az Esztergomba látogató magyarok és nem-magyarok a város műemlékeinek emlékezetén kívül a csonka híd látványát is magukkal viszik, és értetlenül kérdezik: Ezt még miért nem állították helyre?... A divide et impera - az osszd meg és uralkodj elve - a diktatúra elemi létérdeke volt. Most hogy elolvadt, mint a jégcsap a napon, a tárgyi romokat is el keli takarítani!" Fotó: Szilágyi László